Lavrov megszellőztette, hogy az oroszok tovább mennek nyugat felé

A legújabb katonai segélycsomag részeként az Egyesült Államok négy további, nagy hatótávolságú rakéta-sorozatvető rendszert (HIMARS) szállít Ukrajnának – jelentette be Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter szerdán Washingtonban. Az Ukrajna szövetségeseivel tartott virtuális megbeszélésen Austin kijelentette:

ezentúl is meg fogjuk találni a módját, hogy minél innovatívabb módon támogassuk az ukrajnai fegyveres erők soraiban küzdő bátor nőket és férfiakat, és az adott igényekhez szabjuk az általunk nyújtott segítséget, amivel biztosítani tudjuk, hogy Ukrajna rendelkezik azzal a technológiával, lőszerkészlettel és a puszta tűzerővel ahhoz, hogy megvédje magát.

Az új csomag többszörös kilövésű rakétarendszereket és az ezekhez szükséges lőszereket is tartalmazza. Ukrán katonai beszámolók szerint az ukrajnai csapatok a nyugati országoktól kapott rakétarendszerek segítségével harminc orosz logisztikai és lőszertároló központra mértek sikeres csapást. Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter a hét elején erre válaszul utasította az orosz hadsereg tábornokait, hogy elsődleges céljaik között szerepeljen az Ukrajna rendelkezésére álló, nagy hatótávolságú rakétarendszerek kiiktatása.

A HIMARS rakéta-sorozatvetők nagyobb hatótávolságúak és sokkal pontosabbak, mint azok a szovjet származású rakétarendszerek, amik Ukrajna saját fegyvertárát bővítik. Az új katonai csomaggal az Ukrajnába szállított amerikai HIMARS rakétarendszerek száma elérte a tizenhatot. (MTI)

A helyszínen tartózkodó Magyar Levente államtitkár jelentette be, hogy „Magyarország tettekre váltja ígéreteit”.

Kapcsolódó

Iskolát és kórházat épít a magyar kormány Bucsában

A Magyar Ökumenikus Segélyszervezeten keresztül valósul meg a beruházás a tervek szerint.

Úgy tűnik, meglesz az Európai Unió hetedik szankciós csomagja az agresszor Oroszország ellen, legalábbis a Nexta Twitter-csatornája szerint. Ez az arany uniós behozatalát és a Sberbank EU-s vagyonának befagyasztását is magában foglalhatja. Összesen mintegy 50 jogi személyt érintenek majd a szankciók.

The #EU approved the 7th package of sanctions, which includes a ban on gold from #Russia

New export control measures and the freezing of Sberbank's assets are also included. In addition, the restrictions affected more than 50 individuals and legal entities. pic.twitter.com/AZhZ2DwXFQ

— NEXTA (@nexta_tv) July 20, 2022

 Az Ukrajna elleni »különleges hadművelet« földrajzi koordinátái megváltoztak, Oroszország a nagy hatótávolságú nyugati fegyverek érkezése miatt távolabbra fogja tolni magától a jelenlegi harcvonalat

– jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter az orosz állami RT tévécsatornának és RIA Novosztyi hírügynökségnek nyilatkozva.

A tárcavezető azt mondta, hogy a háború célja Moszkva szempontjából változatlanul Ukrajna „nácitlanítása” és demilitarizálása, abban az értelemben, hogy Ukrajna területéről nem érheti semmilyen fenyegetés Oroszország biztonságát. Lavrov szerint az orosz fél a március végi isztambuli kétoldalú tárgyaláson egyébként kész lett volna elfogadni az akkori helyzetből kiinduló ukrán megállapodási javaslatot.

Lavrov jelezte, hogy a földrajz mostanra megváltozott, már nemcsak a szakadár Donyecki és a Luhanszki Népköztársaságot, hanem Herszon és Zaporizzsja megyét és más ukrajnai területeket is érinti, és a folyamat következetesen és kitartóan folytatódik. Hangsúlyozta, hogy ahogy a Nyugat egyre több nagy hatótávolságú fegyvert, például HIMARS rakéta-sorozatvetőket pumpál Ukrajnába, a különleges művelet földrajzi céljai még távolabb kerülnek a jelenlegi vonaltól.

A külügyminiszter azt mondta, Oroszország nem engedheti meg, hogy  Zelenszkij ukrán elnök nagy hatótávolságú fegyverekkel fenyegesse a területét vagy a szakadár köztársaságokét.

Miközben az ukrán tüzérség találatai súlyosan megrongálták szerdán a Herszon Antonivka elővárosát Aleskivel összekötő Dnyeper-hidat, Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter ismételten a csapások megelőzésének fontosságát hangsúlyozta, írja az MTI.

„A hidat gyakorlatilag lerombolták. Ha a csapások folytatódnak, összeomolhat” – közölte Kirill Sztremouszov, az orosz ellenőrzés alá került Herszon megye katonai-polgári közigazgatásának helyettes vezetője a TASZSZ hírügynökséggel. Vlagyimir Szaldo, a herszoni közigazgatás első embere pedig a Telegram-csatornáján azt írta, hogy a járműforgalmat a belövések miatt és a javítási munkálatok felgyorsítása érdekében ideiglenesen korlátozták a hídon. A teherforgalom a kahovkai vízi erőművön keresztül haladhat át.

Sztemouszov kedden azt közölte, hogy a HIMARS amerikai rakétasorozatvetőből lőtt, 1366 méter hosszú antonivkai közúti híd négy találatot kapott. Az ukrán hadsereg a TASZSZ szerint szerdán ismét tűz alá vette a létesítményt, amelyet 12 rakétából 11 el is talált. Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter, aki a szerdai híradás szerint az Ukrajna elleni „különleges hadműveletben” bevetett orosz erők nyugati csoportosulásánál tartott szemlét, elrendelte a drónmegsemmisítés operativitásának növelését az Oroszországgal határos területeken, valamint – a hadrendbe állított új lövegelhárító eszközök figyelembe vételével – a „felszabadított” települések lakónegyedei elleni ukrán csapások megakadályozását.

Az Európai Bizottság szerdán bemutatta régóta várt tervét, amely biztosítja, hogy a 27 tagállam képes legyen megbirkózni az oroszországi gázellátás teljes leállásával – írja az Euronews. Az előterjesztés szerint ez év augusztus 1-jétől 2023. március 31-ig 15%-kal kell csökkenteni a gázfogyasztást a tagállamoknak. A Bizottság célja a háztartások a kórházak és a kulcsfontosságú iparágak ellátásának biztosítása. A javaslat részeként a tagállamoknak szeptember végéig be kellene nyújtaniuk nemzeti energiaterveiket a Bizottságnak, és kéthavonta frissíteniük kellene azokat.

A javaslatot még a tagállamoknak is el kell fogadniuk.

Lelőttek egy orosz vadászgépet Nova Kahovka város közelében Ukrajna Herszon régiójában – írta meg a Newsweek ukrán katonai forrásokra hivatkozva.

Az ukrán fegyveres erők légierő-parancsnoksága a közösségi médiában közzétett közleményében azt írta, hogy kedden este 8 óra körül az ukrán légelhárító rakétaerők egyik egysége lelőtt egy orosz vadászgépet, „feltehetően egy Szu-35-öst”. A közlemény szerint a darabonkén 85 millió dollár értékű Szu-35-ös vadászrepülőgép megpróbált megtámadni egy ukrán repülőgépet.

A gép lezuhanását videón is rögzítették, a pilótának még a földbe csapódás előtt sikerült katapultálnia.

Downing of airplane in Kherson Oblast, fell down in front of Russian positions.

Let’s see if it’s another blue on blue by Russia AD. pic.twitter.com/h35zbpCvA4

— Aldin 🇧🇦 (@tinso_ww) July 19, 2022

Még az Északi Áramlat-2 gázvezeték azonnali beindítása sem lesz képes újabb nagy mennyiségű gázt eljuttatni az európai piacra, mert a vezeték kapacitásának felét már átirányították az orosz piacra a németországi szabályozó hatóságok késlekedése miatt – jelentette ki Vlagyimir Putyin elnök a teheráni iráni-orosz-török csúcstalálkozót követő sajtótájékoztatóján az Interfax hírügynökség szerdai beszámolója szerint.

Az MTI által szemlézett sajtótájékoztatón Putyin újságíróknak nyilatkozva elmondta, hogy erre figyelmeztette Olaf Scholz német kancellárt. Tájékoztatása szerint közölte tárgyalópartnerével, az elkészült és beindítható vezeték számára a Gazprom tartalékokat hozott létre, amelyek „nem lóghatnak a végtelenségig a levegőben”. Az elnök szerint a kancellár válasza az volt, hogy más, fontosabb kérdések vannak napirenden.

Figyelmeztetnem kellett őt, hogy ebben az esetben az Északi Áramlat-2 számára szánt mennyiség felét hazai fogyasztásra és feldolgozásra fogjuk elvonni. A Gazprom kérésére beszéltem erről a témáról, és a Gazprom ezt már meg is tette

– hangoztatta Putyin. „Ezért, még ha holnap be is indítjuk az Északi Áramlat-2-t, ez (a leszállítandó gázmennyiség) nem évi 55 millió köbméter lesz, hanem pontosan a fele” – tette hozzá. Az orosz vezető hangsúlyozta, hogy a Gazprom, ahogy korábban, a jövőben is teljesíteni fogja szállítási kötelezettségeit, „persze, ha valakinek erre szüksége van”. Nehezményezte, hogy a nyugati országok szerinte „mindent saját kezűleg zárnak le”, majd „keresnek valakit, akit hibáztathatnak”.

Ez vicces lenne, ha nem lenne olyan szomorú

– fogalmazott. Ukrajnáról szólva azt hangoztatta, hogy Moszkva nem látja Kijev készségét a békerendezési megállapodások végrehajtására. Mint mondta, a márciusi isztambuli orosz–ukrán tárgyalásokon a felek „tényleges megállapodásra jutottak, már csak a parafálás volt hátra”. Megismételte a Moszkva által korábban már hangoztatott narratívát, miszerint az orosz csapatokat ennek végrehajtása érdekében vonták vissza Kijev alól, de az ukrán vezetés nem tartotta magát a megegyezéshez. (MTI)

Az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság az orosz–ukrán háború kitörése óta – 2022. július 20. 06.00 órai adatok alapján – eddig 27 144 menedékes státusz iránti kérelmet regisztrált. A kérelmek elbírálása folyamatos, eddig 23 329 fő esetében született elismerő döntés.

Az Ukrajnából menekülők a menedékes elismerés iránti kérelmet a Főigazgatóság ügyfélszolgálatain és adataik elektronikus feltöltését követően a kormányablakokban is benyújthatják. (MTI-OS)

Szíria megszakítja diplomáciai kapcsolatait Ukrajnával, válaszul arra, hogy Kijev hasonló intézkedést hozott Damaszkusszal szemben még június végén – jelentette szerdán a Sana hivatalos szíriai hírügynökség külügyminisztériumi forrásokra hivatkozva.

Ukrajna június 29-én jelentette be, hogy megszakítja diplomáciai kapcsolatait Szíriával, azt követően, hogy Damaszkusz jelezte: elismeri az addig csak a szövetségese, Oroszország által elismert luhanszki és a donyecki „népköztársaságok” függetlenségét és szuverenitását. Bassár el-Aszad szíriai elnök hivatala még februárban jelezte, hogy a damaszkuszi vezetés kapcsolatokat akar kiépíteni a két szakadár kelet-ukrajnai területtel. Szíria és Oroszország évtizedek óta szövetséges országok, és a kapcsolatokat érezhetően tovább erősítette az, hogy Moszkva 2015 óta az Aszad-rezsim támogatójaként katonailag is beavatkozott a szíriai konfliktusba.

A donyecki és a luhanszki régiók függetlenségét július közepén Észak-Korea is elismerte. (MTI)

Oroszország már a második hónapja Kína legnagyobb olajellátója, átvéve Szaúd-Arábia megszokott helyét. A kínai vámhivatal adatai szerint az orosz kőolajimport – beleértve a Kelet-Szibéria-Csendes-óceán (ESPO) csővezetéken keresztül érkező szállítmányokat, valamint az európai és távol-keleti orosz kikötőkből származó tengeri szállításokat – összesen 7,29 millió tonna volt, ami közel 10 százalékkal több, mint egy évvel ezelőtt. A 7,29 millió tonnás júniusi orosz olajszállítás, ami hordóban kifejezve napi 1,77 millió hordónak (bpd) felel meg, az elemzői várakozásokkal szemben elmaradt a közel napi 2 millió hordós májusi rekordtól. Szaúd-Arábiából Kína 5,06 millió tonna, azaz napi 1,23 millió hordó olajat importált júniusban, 29,7 százalékkal kevesebbet mint egy évvel korábban. Májusban 1,84 millió hordó volt Kína szaúdi olajimportja.

Januártól júniusig Szaúd-Arábiából 43,269 millió tonna, Oroszországból 41,309 millió tonna olajat importált Kína. A szaúdi import éves bázison 1,1 százalékkal csökkent, az orosz 3,9 százalékkal nőtt. A legnagyobb mértékben az Egyesült Államokból importált olajmennyiség esett vissza: januártól júniusig 45,7 százalékkal 4,456 millió tonnára. Júniusban 52,7 százalékos volt az éves csökkenés 672 ezer tonnára. A legnagyobb mértékben Malajziából növelte olajimportját Kína: az év első hat hónapjában 11,079 millió tonnát hozott be, 50,5 százalékkal többet mint egy évvel korábban. Júniusban 260 ezer tonna iráni olajat is vásárolt Kína. Tavaly december óta a júniusi volt a negyedik iráni olajszállítmány Kínába. (MTI)

Magyarország területére 2022. július 19-én 0 óra és 24 óra között az ukrán–magyar határszakaszon 5769 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 4660 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.
A beléptetettek közül a rendőrség 205 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.

Az ukrajnai háború elől 2022. július 19-én 27 ember, köztük 10 gyermek érkezett Budapestre vonattal. (MTI/OS)

Vlagyimir Putyin orosz elnök kedden Teheránban közölte, hogy előrehaladást értek el a fekete-tengeri gabonaexportról folytatott tárgyalásokon, és megbeszélésükön köszönetet mondott a kérdésben közvetítő török kollégájának, Recep Tayyip Erdogannak. A találkozó fő témái az ukrajnai háború és a szíriai konfliktus volt, ez volt Putyin második személyes találkozója a NATO-tagállam Törökország államfőjével Oroszország Ukrajna elleni háborújának február 24-i kezdete óta. Korábbi jelzések szerint Oroszország, Ukrajna, Törökország és az ENSZ a héten várhatóan megállapodást ír alá az Ukrajnából a Fekete-tengeren történő gabonaszállítás újraindításáról.

Az orosz elnök kedden találkozott Ali Hameneivel, Irán legfelsőbb vallási és politikai vezetőjével is. Hamenei hosszú távú együttműködést szorgalmazott Irán és Oroszország között. Közölte Putyinnal, hogy Teheránnak és Moszkvának ébernek kell maradnia a „nyugati megtévesztéssel” szemben – jelentette az iráni állami televízió. Mind Iránt, mind Oroszországot nemzetközi szankciók sújtják, Teheránt az atomprogramja, Oroszországot a Krím 2014-ben végrehajtott bekebelezése és Ukrajna elleni háborúja miatt. A háromoldalú csúcstalálkozó napirendjén szerepeltek a szíriai erőszak csökkentésére irányuló erőfeszítések. Oroszország és Irán Bassár el-Aszad szíriai elnök szövetségese, míg Törökország a lázadókat támogatja, és az Egyesült Államok szövetségeseként az Iszlám Állam terrorszervezet ellen harcoló Szíriai Demokratikus Erők (SDF) ernyőszervezetben harcoló, általa terroristának tartott Kurd Népvédelmi Erők (YPG) nevű milícia ellen kíván fellépni. „Szíria területi épségének megőrzése nagyon fontos, és egy észak-szíriai katonai támadás végső soron Törökországnak, Szíriának és az egész térségnek ártana, és terroristáknak kedvezne” – mondta kedden Hamenei Erdogannak.

(MTI)

Hiába futott végig az ukrán médián, nem igaz a hír, hogy Magyar Levente államtitkár szerint átmehetnek Magyarországon a fegyverszállítmányok. A kormány változatlanul zárva tartja az ilyen jellegű katonai felszerelés előtt a magyar-ukrán határt.

Mivel Ukrajnán kívüli hírforrásban még nem találkoztunk a hírrel, megerősítésért vagy cáfolatért megkerestük kérdéseinkkel a Külgazdasági és Külügyminisztériumot. Paczolay Máté külügyi szóvivő válasza dióhéjban: a hír kacsa.

Bővebben kifejtve: „Magyarország nem változtatta meg álláspontját a fegyverszállítások kapcsán. A fegyverszállításokkal kapcsolatos magyar álláspont a kezdetektől fogva világos: nem küldünk sem katonát, sem fegyvert Ukrajnába, és nem engedünk át fegyverszállítmányokat a magyar-ukrán határon. Ez az álláspont továbbra is változatlan, így minden ezzel ellentétes állítást megfogalmazó hírportál valótlanságot közöl. A magyar-ukrán határt egyetlen fegyverszállítmány sem lépte át és ez a jövőben sem fog változni, mivel ezek biztonsági kockázatot jelentenek Kárpátalja területére és kockáztatnák a magyar emberek biztonságát.”