A Magyar Tenisz Szövetség (MTSZ) elnöki székébe 2020 júliusában ült bele Lázár János, aki a 2011 januárjától regnáló szintén fideszes politikust, Szűcs Lajost váltotta. Elődjétől több milliárdos, akkoriban 3,5 milliárdra saccolt hiányt és számos elvarratlan, nemzetközi szerződésekhez kötött ügyet örökölt.
Mindezt azért fontos elöljáróban leszögezni, mert Orbán Viktor miniszterelnök legújabb kormányában Lázár Jánost az Építési és Beruházási Minisztérium élére nevezte ki, ezért a kedd 11 órára összehívott sportági éves rendes közgyűlésétől a tagok azoknak a kérdéseknek a megválaszolását várták elsősorban:
- vajon a szövetség pénzügyi helyzetét sikerült-e konszolidálni, és ha igen, az végül is pontosan mennyibe került?
- Továbbá az sem volt nyilvánvaló, Lázár vállalja-e tovább a teniszügyeket, vagy alig két év után távozik posztjáról.
A tagok azzal szembesültek, hogy nem gyűltek össze elegen, a 470 delegáltból csak 65 jött el, ezért az alapszabálynak a megfelelően 30 perccel később újra összehívták a közgyűlést.
Lázár addig is a napirendi pontok előtt bejelentette: „2022. május 31-én a konszolidáció lezárult, és 4,9 milliárd forintba került, az adósság terhét két év alatt megszüntettük, beleértve évekre visszamenőleg a rendezetlen éves Emmi-elszámolásokat is. Egy évvel később ugyan, mint szerettük volna, de ennek számos oka volt, többek között a nemzetközi ügyek, perek lezárása ment lassabban.”
Ezek közül az egyik, és egyben a legnagyobb falat a FED- vagy legújabb nevén Billie Jean King Kupa ügye, amelyben nemrég hozott döntést a Nemzetközi Sport Döntőbíróság (CAS). Az ITF 52 millió dollárra és a kamatokra, továbbá egyéb költségekre perelte a Nemzeti Sport Ügynökséget és az MTSZ-t azon a nyolcmillió dolláron kívül, amit az első 2020-ban elmaradt versenyre a szövetség már megfizetett.
Lázár a végül a már kifizetett 8-on felüli 12 millió dolláros (mai árfolyamon 4,3 milliárd forintos) kötelezettséget sikerként tálalta, mert elmondása szerinte a bevételt alig generáló, kifejezetten előnytelen FED Kupa valós rendezési költsége 80-90 millió dollárt is elérte volna három év alatt.
Sem az elnöki, sem a pénzügyi biztos, sem pedig az MTSZ 2021-es év pénzügyi beszámolója nem tért ki azonban arra, hogy mindezen összegen felül mennyi honoráriumot vagy sikerdíjat fizetett ki a szövetség a CAS-perben – és a többi nemzetközi perben – az MTSZ-t képviselő (információnk szerint) magyar, illetve angol ügyvédi irodának, továbbá egyelőre azt is homály fedi, a pénzügyi biztos kétévnyi honoráriuma pontosan mekkora összeget takar, hiszen e két, alighanem nem kis tétel ismeretében válhat teljessé a konszolidációra költött teljes összeg.
E két tétel megismerése érdekében honlapunk a múlt héten közérdekű adatigényléssel fordult az MTSZ-hez, ám választ egyelőre nem kaptunk. Ezért az MTSZ pénzügyi beszámolója után honlapunk újra, a tagok előtt is feltette a kérdést.
„Sikerdíj nincs, olyan szerződést nem is írtunk volna alá, csak honorárium van. Ennek összege sem titkos, a közérdekű adatigénylésére annak határidején belül válaszolni fogunk” – felelte Lázár János.
Az elnök azonban Sávolt Attila szakmai beszámolója után szót kért, és közölte: „Kollégáim közben előkeresték az Excel-táblázatokból a 24.hu által kért adatok egy részét, amely szerint 2021. június 4-től a mai napig a FED Kupa kapcsán két ügyvédi irodának 7 197 776 forintot, 182 727 fontot (82,5 millió forint), és 40 ezer svájci frankot (15,36 millió forint) fizettünk ki, de pénzügyileg ez az ügy még nincs lezárva.”
Egyelőre tehát annyi biztos, hogy nagyjából 12,35 milliárd forintba került a konszolidáció, avagy Szűcs Lajos elnök és Richter Attila főtitkár 2011 és 2020 közötti tevékenysége. Utólag, adóforintból.
Ez az összeg nem sokkal kevesebb, mint amennyit az MTSZ kiemelt sportágfejlesztésként és kiemelt versenyekre állami támogatásként megkapott, és el is költött Szűcs kilencéves regnálása alatt, ezek szerint minimum nem kellő gondossággal.
