Élő Nagyvilág

Moldova szakadárai háborúra készülhetnek, Putyinnál vizitált az ENSZ-főtitkár

Press Center of the Ministry of Internal Affairs of the PMR / Sputnik via AFP
Press Center of the Ministry of Internal Affairs of the PMR / Sputnik via AFP
  • Hatalmas veszteségeik lehetnek az oroszoknak.
  • 40 országból gyűltek össze, hogy összehangolják az Ukrajnának nyújtott hadi segítséget.
  • Az orosz külügyminiszter szerint háborúban állnak a NATO-val.
  • Elvették a herszoni városháza kulcsait.
  • A német kormány Gepard tankokat küld az ukrán haderőnek és kiképzést is vállalnak.
  • Több mint tízezer ukrán lépte át a magyar határt.
  • 500 ellenséges személyt öltek meg az oroszok egy éjszaka leforgása alatt.
  • Két orosz rádiótornyot döntöttek le a Dnyeszter Menti Köztársaságban, a moldáv elnök szerint egyesek eszkalálni akarják a helyzetet.
  • António Guterres Moszkvában tárgyalt Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel és Vlagyimir Putyin elnökkel. Elvileg megállapodtak a mariupoli civilek kimenekítésében.

A háború hétfői napjának történései

Putyin kapható rá, hogy az ENSZ-szel és Vöröskereszttel evakuálják a mariupoliakat

Az ENSZ a Vöröskereszttel együtt kész biztosítani a civilek evakuálását Mariupolból az általuk választott célállomásra – jelentette ki António Guterres, a világszervezet főtitkára, amikor kedden a Kremlben fogadta őt Vlagyimir Putyin orosz elnök.

Mint mondta, az ENSZ az ICRC-vel együtt kész lesz minden erőforrását felhasználni arra, hogy az orosz és az ukrán hatóságokkal együttműködve garantálja evakuálásukat Mariupolból Oroszországba, vagy az ukrán hatóságok által ellenőrzött területre. A főtitkár megismételte azt a javaslatot, hogy hozzanak létre egy ENSZ-Oroszország-Ukrajna kapcsolattartó csoportot a humanitárius folyosók megszervezésére.

Putyin felajánlotta, hogy az ENSZ és a Nemzetközi Vöröskereszt képviselői megismerjék az ukrán hadifoglyok fogva tartásának körülményeit. Elmondta, hogy az ukrán hadsereg köteles elengedni a civileket az orosz erők által körülzárt mariupoli Azovsztal acélműből, ha valóban vannak ott ilyenek. Bűncselekménynek nevezte a polgári személyek felhasználását élő pajzsként.

Stefan Dujarric, az ENSZ-főtitkár szóvivője a találkozó után közleményt adott ki, miszerint Putyin elvben beleegyezett abba, hogy az ENSZ és a Vöröskereszt közreműködésével evakuálják a civileket az Azovsztalból. A kommüniké szerint az ENSZ Humanitárius Ügyek Koordinációs Hivatala (UN OCHA) tárgyalásokat folytat majd a kérdésről az orosz védelmi minisztériummal. (MTI)

A lehetetlenül hosszú asztala mögül szónokolt Putyin az ENSZ-főtitkárnak

Miután találkozott Szergej Lavrov külügyminiszterrel Moszkvában, Vlagyimir Putyin orosz elnökhöz is benézett António Guterres ENSZ-főtitkár. A Putyin által elmondottakról hosszan beszámolt a Guardian percről percre közvetítésében. Az orosz vezető szerint az ostromlott mariupoli Azovsztal üzem védői civilek mögé bújnak, akiket el kéne engedniük.

Guterresnek azt mondta, hazudtak az ENSZ-főtitkárnak arról, hogy nem működnek az orosz humanitárius folyosók, csak Mariupolt százezren hagyták el, ők bármerre mehettek, akár Ukrajna felé is. A Guardian megjegyzi, Petró Andrjuscsenkó polgármesteri tanácsadó szerint az oroszok márpedig lőttek azokra, akik a hangosbemondókon bejelentett folyosón elindultak kifelé Mariupolból. Andrjuscsenkó szerint fegyverszünet sincs az Azovsztalnál, az oroszok csak az elmúlt 24 órában 35 légicsapást hajtottak végre a szétlőtt üzem ellen. Putyin az ostromzár alatti városról így beszélt Guterresnek:

A helyzet nagyon bonyolult ott, és tragikus. De egyszerű, tényleg. Beszéltem Erdogan [török] elnökkel ma, ő azt mondta, katonai műveletek zajlanak ott. Nem, az ottani katonai műveletek véget értek. Nincs katonai művelet Mariupolban.

Utána arról is beszélt az oroszok elnöke, hogy reménykedik a diplomáciai megoldásban, a tárgyalások jelenleg az online térben zajlanak. Putyin a szokásos hosszú asztala mögött ülve, méterekre vendégétől (ld. a videót) azt is elmondta, az orosz csapatoknak nincs közük a bucsai atrocitásokhoz. Szerinte provokáció az egész, és tudják, kiknek a műve.

Visszatérve a tárgyalásokhoz, azt mondta, addig nem ír alá semmilyen, Ukrajnának biztonsági garanciákat nyújtó egyezményt, amíg nem rendezik a Krím és a Donbasz kérdéskörét. Még egy körre visszatért a Mariupolban lévőkre: szerinte 1300 ukrán katona megadta magát, de még velük vannak a civilek, akiket az ukránoknak el kéne engedni, különben úgy fognak viselkedni, mint az Iszlám Állam harcosai Szíriában.

Vladimir Astapkovich / Sputnik / Sputnik via AFP

USA: Ukrajna támogatói még több fegyvert biztosítanak a védekezéshez

Az eddiginél is több fegyvert biztosítanak az Ukrajnát támogató országok az orosz agresszió elleni védekezéshez, és jobban összehangolják együttműködésüket – mondta az amerikai védelmi miniszter kedden Németországban a Ramstein amerikai légitámaszponton az Ukrajna önvédelmét szolgáló nemzetközi konzultációs fórum alakuló ülése után.

Lloyd Austin bejelentette, hogy a több mint 40 országot összefogó csoport képviselői ezentúl havi rendszerességgel tartanak értekezletet arról, hogy miként segíthetik fegyverekkel, katonai felszereléssel az orosz inváziós erők ellen védekező ukrán hadsereget.

Oroszország Ukrajna ellen indított háborújában döntő jelentőségű hetek következnek – hangsúlyozta a miniszter, hozzátéve, hogy lépést kell tartani a háború menetével, és megkettőzött erővel kell törekedni az ukrán csapatok jelentősen megnövekedett fegyverzet-, és lőszerszükségletének kielégítésére.

A tanácskozás konkrét eredményei közül kiemelte, hogy Németország 50 darab Gepard típusú légvédelmi páncélos járművet küld Ukrajnába, a brit kormány további légvédelmi fegyverzetet, a kanadai kormány pedig páncélozott járműveket ajánlott fel.

Lavrov: Oroszország kész együttműködni az ENSZ-szel

Oroszország kész együttműködni az ENSZ-szel és a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságával (ICRC), hogy könnyítsen az ukrajnai polgári lakosság helyzetén – jelentette ki kedden Moszkvában Szergej Lavrov orosz külügyminiszter António Guterres ENSZ-főtitkárral tartott közös sajtótájékozatóján (amelynek pár részletéről korábban mi is beszámoltunk).

Lavrov mindazonáltal “teátrális gesztusnak” nevezte és elutasította azt a kijevi javaslatot, hogy béketárgyalásokat tartsanak a stratégiai fontosságú dél-ukrajnai Mariupol kikötővárosban.

A világszervezet főtitkára elmondta, hogy humanitárius kontaktcsoport létrehozását javasolta Oroszország és Ukrajna, valamint az ENSZ részvételével, hogy szavatolni lehessen a humanitárius folyosók hatékonyságát és tiszteletben tartását. Hozzátette: Mariupolban romlik a helyzet, összehangolt munkára van szükség a biztonságos evakuáláshoz abba az irányba, ahová a helyiek távozni kívánnak. Külön felhívta a figyelmet az orosz hadsereg által ostromolt mariupoli Azovsztal fémműben rekedt civilek helyzetére. António Guterres aggodalmát fejezte ki az esetleges ukrajnai háborús bűncselekményekről szóló ismételt jelentések miatt, és független vizsgálatot szorgalmazott ezek kivizsgálására.

António Guterres kedden találkozik Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, majd Kijevbe utazik, ahol csütörtökön Volodimir Zelenszkij ukrán államfővel tárgyal.

A szlovák rendőrség közölte, kevés a wc Oroszországban

Egész furcsa helyről kapott furcsa kritikát Oroszország: az Új Szó beszámolója szerint a szlovák rendőrség közölt elszomorító adatokat az orosz átlagemberek életéről. A Hoaxy a podvody – Polícia SK Facebook-oldalon az orosz dezinformációs kampány ellen harcolnak: az oroszok ennek keretében gyakran csodás országként írják le Oroszhont, míg a Nyugatot hanyatló térségnek. Az Új Szó szerint a következőt írta a rendőrség:

A Kreml-párti propaganda az Ukrajnában zajló háború kapcsán kialakított információs káoszon túl úgy próbálja meg lefesteni Oroszországot, mint az »álmok országát«. Remek hadsereg, remek ország, remek életkörülmények. És ez a dezinformációs narratíva kéz a kézben jár a »korrupt nyugati világ« becsmérlésével.

Mindezt olyan adatokkal támasztották alá, mint hogy a szlovák átlagkereset majdnem a duplája az orosznak, rengeteg a gyilkosság, sőt a személyi higiénia feltételei is millióknak hiányoznak. Egy 2020-as statisztikát idéznek, ami szerint a 144 milliós Oroszországban 35 millió embernek wc-je, 47 milliónak meleg vize, 22 milliónak pedig fűtése nincs az otthonában.

Ilyet se tettek évtizedek óta a németek

Történelminek is mondható Németország azon tette, hogy nehézfegyverzet szállítása mellett döntött Ukrajnának. NATO- és EU-tagok gyűltek össze kedden a németországi Ramstein légibázison, hogy átbeszéljék, hogyan tudnak segíteni a megtámadott Ukrajnán. A BBC News kiemeli, a német védelempolitikában nagy váltásnak nevezhető az 50 Gepard Flakpanzer légelhárító tank küldése. E tankok garázsban álltak az utóbbi egy évtizedben, kicsit gatyába rázzák őket, mielőtt Ukrajnába kerülnek.

A BBC szerint a németeknél régóta alapvetés volt, hogy konfliktuszónákba nem küldenek nehézfegyvereket. Az utóbbi hetekben azonban jókora nyomás nehezedett a német döntéshozókra, hogy segítsenek többet az ukránokon. A bejelentést Christine Lambrecht védelmi miniszter tette meg, aki elmondta, Németország „megnézne minden lehetőséget, hogy tudunk további támogatást nyújtani Ukrajnának bátor és fontos harcában a szabadságért és békéért”.

Putyin szerint már nincsenek harcok Mariupolban

Az ukrajnai helyzetről, egyebek között a humanitárius folyosók megszervezéséről és a mariupoli állapotokról tárgyalt telefonon kedden az orosz és a török elnök, a megbeszélés során Vlagyimir Putyin arról biztosította Recep Tayyip Erdogant, hogy az azovi-tengeri kikötővárosban már nincsenek harcok.

A megbeszélésről a Kreml sajtószolgálata szerint Putyin a mariupoli helyzetről azt mondta, hogy „a várost felszabadították, ott nem folynak harci cselekmények”. Az Azovsztal acélműben bekerített ukrán katonákkal és nacionalista harcosokkal kapcsolatban úgy szólt, hogy Kijevnek vállalnia kell a politikai felelősséget és humánus megfontolásból parancsot kell adnia nekik a fegyverletételre.

Az orosz elnök kijelentette, hogy a hadifoglyoknak garantált az életben maradás, az orvosi ellátás és a nemzetközi normáknak megfelelő bánásmód. Putyin tájékoztatta Erdogant az orosz-ukrán tárgyalások állásáról. A két vezető emellett megállapodott abban, hogy a két ország védelmi minisztériuma folytatja a koordinációt a török hajóknak a fekete-tengeri kikötőkből való biztonságos kijutása érdekében, az orosz fél által szervezett tengeri humanitárius folyosón keresztül. Erdogan ismét javaslatot tett Putyinnak arra, hogy találkozzon Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel Isztambulban. (MTI)

Vladimir Smirnov / POOL / Sputnik via AFP Vlagyimir Putyin és Recep Tayyip Erdogan 2021. szeptemberi találkozója.

Az EU szerint Oroszország veszélyezteti a kontinens nukleáris biztonságát

Harminchat évvel a csernobili atomerőműben történt balesetet követően “Oroszország agressziója Ukrajnában ismét veszélyezteti az európai kontinens nukleáris biztonságát” – jelentette ki Josep Borrell uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselő és Kadri Simson energiaügyi biztos közös nyilatkozatban a katasztrófa évfordulóján kedden.

Hangsúlyozták: a február 24-e óta tartó háború során Oroszország célba vette, elfoglalta és felelőtlenül megrongálta az ukrán nukleáris létesítményeket. Az objektumok rendes működésének megszakítása akadályozza az atomerőművek biztonságos működését, és jelentősen növeli a baleset kockázatát – húzták alá.

Borrell és Simson kijelentette: az Európai Unió súlyos aggodalmát fejezi ki a nukleáris biztonság és a védelmi kockázatok miatt, amelyeket a csernobili telephelyen a közelmúltban végrehajtott orosz intézkedések okoztak.

“Felszólítjuk Moszkvát, hogy adja vissza a megszállt zaporizzsjai atomerőmű irányítását az ukrán hatóságoknak, és tartózkodjon a nukleáris létesítményeket célzó további intézkedésektől” – fogalmaztak.

Már több mint 18 ezren kérelmeztek menekültstátuszt

Az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság (OIF) az orosz-ukrán háború kitörése óta ezidáig – 2022. április 26. 6 órai adatok alapján – 18 322 menedékeskénti elismerés iránti kérelmet regisztrált, ebből 9687 fő 18 év alatti kérelmező. A kérelmet benyújtók döntő többsége család – édesanyák és gyermekeik – közölte az OIF.

Arról írnak még közleményükben, hogy menedékes elismerés iránti kérelmet a főigazgatóság bármely ügyfélszolgálati irodáján ügyfélfogadási időben be lehet nyújtani. Az adatok előzetes feltöltésére az OIF honlapjáról elérhető Menedekes elnevezésű mobil applikáción vagy az Enter Hungary felületen keresztül van lehetőség. Az adatok elektronikus rögzítése után továbbra is szükséges személyesen megjelenni a fénykép és ujjnyomat rögzítése végett.

Moldáv elnök: Háborúpárti körök szervezkednek a moldovai szakadár területen

Az ország biztonsági tanácsával való egyeztetés után sajtótájékoztatót tartott Maia Sandu moldáv elnök. Erre azért volt szükség, mert az országból a kilencvenes évek elején háborúval leszakadt, más államok által el nem ismert Dnyesztermenti Köztársaságban (azaz Transznyisztriában) több robbanás is történt mostanság. A helyzet ingatag, hisz a területen békefenntartónak álcázott orosz csapatok is tartózkodnak, ráadásul egy orosz tábornok korábban azt mondta, Transznyisztriát is el akarják érni az orosz offenzívával.

Sandu mondásait a Reuters idézte. A hírügynökség beszámolója szerint az államfő elítélt minden kísérletet, ami aláaknázná a békét, és elmondta, Moldova mindent elkövet, hogy ne eszkalálódjon a helyzet. Sandu elnök szerint a transznyisztriai, háborúpárti klikkek akarják súlyosbítani a helyzetet. A szakadár régióban komplex és feszült a helyzet, de Moldova nyitva hagyja az ajtót a békés tárgyalásoknak. Sandu végül elmondta, nem tervez beszélni Moszkvával.

Az orosz külügyminiszter a szuverén államokat félti

António Guterres ENSZ-főtitkárral való tárgyalása után újságírók elé állt Szergej Lavrov orosz külügyminiszter is. Elmondta, szerinte még túl korai közvetítéssel zajló tárgyalásokról beszélni a két, hadban álló állam között. Hozzátette, Moszkva elkötelezett a konfliktus tárgyalásos rendezésében. Elmondta még, az ukrajnai válság „veszélyes ébresztő az Egyesült Nemzetek Szervezetének”.

Lavrov szerint Oroszországnak emlékeztetnie kell a világot a különböző ENSZ-tagállamok egyenlő szuverenitására.

Emlékeztetőül: Oroszország lerohanta szuverén szomszédját, Ukrajnát, majd megszállta területe egy részét. Lavrov szólott még annyit, hogy elutasította azt az ukrán ötletet, hogy a porrá lőtt Mariupolban legyenek a béketárgyalások.

Az ENSZ a Vöröskereszttel együtt akar civileket menteni Mariupolból

Moszkvába érkezett António Guterres ENSZ-főtitkár azzal a céllal, hogy leállítsa az orosz hadi gépezetet. Tárgyalásokat folytatott először Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel, majd sajtótájékoztatón beszélt ennek eredményeiről. Útja céljáról azt mondta, ő a „béke küldönce”, aki életeket akar megmenteni, és akinek most elég nyílt beszélgetése volt Lavrovval. Guterres szerint

az világos, hogy két különböző álláspont van arról, mi is történik Ukrajnában.

Az oroszok szerint egy különleges katonai művelet, aminek céljait már korábban bejelentették. Az ENSZ (és az ezt megszavazó közgyűlés) szerint azonban az orosz invázió Ukrajna területi integritásának és az ENSZ alapokmányánának megsértése. Guterres szerint egyetértettek abban, hogy amint lehet, véget kell érnie a háborúnak.

Guterres arról is beszélt, hogy „erőszakos csata” zajlik Ukrajna Donbasz régiójában sok-sok halállal és pusztítással. Mariupolban is válságos a helyzet, civilek ezreinek kellene humanitárius segítség és evakuáció. Hozzátette, az ENSZ kész mozgósítani emberi és logisztikai forrásait, hogy segítsen a város lakosain. Az ENSZ vezetője azt javasolja, a világszervezet, a Vöröskereszt, az ukrán és az orosz erők együtt tegyék lehetővé az Azovsztal acélműben rekedtek kijutását a katlanból abba az irányba, amerre szeretnék. (Guardian)

Alexey Filippov / Sputnik / Sputnik via AFP

Moldova szakadár köztársaságában háborúra készülhetnek

A legmagasabbra emelték a „terrorveszély” miatt a készültségi szintet Moldova oroszbarát szakadár régiójában, a Dnyeszter Menti Köztársaságban. Ellenőrzőpontokat emeltek a városok bejáratainál, ahol a hatóságok állítása szerint több támadás is történt az előző napokban, kedd reggel pedig két rádiótornyot döntött össze két pokolgép, emellett az állambiztonsági minisztérium épületében is robbanás történt.

Az ottani helyzet azután vált különösen forróvá, miután egy orosz katonai vezető felfedte az oroszok ukrajnai hadműveletek célját, hogy Dél-Ukrajna elfoglalásával közvetlen összeköttetést teremtsenek a Dnyeszter Menti Köztársasággal.

Érik az orosz beavatkozás Moldovában is?

Moldova oroszbarát szakadár területe, a Dnyeszter Menti Köztársaság biztonsági tanácsa szerint terrorista támadásnak nevezte az állambiztonsági minisztérium épületében történt robbantást, csakúgy, mint a két rádiótorony felrobbantását. Mindez ürügyet teremthet egy orosz beavatkozásra, ahogy az már korábban már több alkalommal történt a térségben.

Orosz rádiótornyokat robbantottak fel Moldovánál

Felrobbantottak két, az orosz rádiót adásait sugárzó rádiótornyot Moldova oroszbarát szakadár területén, a senki által el nem ismert Dnyeszter Menti Köztársaságban. A helyi belügyminisztérium szerint két robbanás történt kora reggel, a tornyok pedig ledőltek. Hogy ki és miért követte el ezt a rombolást, arról egyelőre nem jött információ.

Mindez azért is aggasztó, mert a múlt héten az orosz hadsereg egyik vezetője arról beszélt, hogy az Ukrajna elleni hadjáratuk célja Donbasz és Dél-Ukrajna elfoglalása, hogy a Krím mellett a Dnyeszter Menti Köztársasággal is szárazföldi összeköttetést alakítsanak ki, hogy „megvédhessék” az ott élő oroszokat.

Állítólag 500 ellenséges személyt öltek meg az oroszok

Közzétette az ukránoknak okozott legfrissebb veszteségeket az orosz védelmi minisztérium a Telegram csatornáján.

  • Ezek szerint az elmúlt éjjel 87 katonai létesítményt találtak el Ukrajnában, 59 páncélozott járművet semmisítettek meg és mintegy ötszáz „ellenséges személyt” öltek meg.
  • Két lőszerraktárat is eltaláltak Harkivben.Két S-300 légelhárító rakétarendszert is megsemmisítettek
  • 13 ukrán drónt lelőttek

Az állításaikat független források egyelőre nem erősítették meg.

Megint több mint tízezren érkeztek Ukrajnából

Az ukrán-magyar határszakaszon 3938 ember lépett be hétfőn Magyarország területére, a román-magyar határszakaszon belépők közül pedig 6140-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság. A beléptetettek közül a rendőrség 485 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Nekik fel kell keresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért.

Az ukrajnai háború elől hétfőn 354 ember, köztük 136 gyermek érkezett Budapestre vonattal. A különvonatokkal Kőbánya-felső vasútállomásra érkező menekülteket buszokkal vitték a BOK csarnokba. Fővárosi és vidéki szálláshelyeken 12 ember, köztük 7 gyermek elhelyezését és odaszállítását az együttműködő hatóságok oldották meg.

(MTI)

A németek is beleállnak, küldik a tankokat

Gepard típusú tankokat küld a német kormány Ukrajnának a Spiegel információi szerint. Emellett ukrán katonák kiképzését is vállalják a Panzerhaubitzer 2000 típusú német tankokra, amelyeket a hollandok adnak át az ukrán határőröknek. Mindezek áttörést jelentenek az eddigi óvatos német hozzáállásban, amely miatt sok kritikát kaptak a saját szövetségeseiktől.

Lavrov: A NATO lényegében háborúban áll Oroszországgal

Interjút adott az orosz állami tévének Szergej Lavrov külügyminiszter, amelyben megfenyegette a NATO-tagállamokat, amiért fegyverekkel támogatják Ukrajnát. „A nyugati fegyverszállítások azt jelentik, hogy a NATO-szövetségesek lényegében háborúban állnak Oroszországgal” – jelentette ki a politikus, aki ezeket a szállítmányokat egyben legitim célpontoknak nevezte. „Ilyen fegyverraktárat már elpusztítottunk Nyugat-Ukrajnában” – figyelmeztetett Lavrov, aki szerint a háború háborút jelent.

Lavrov az orosz hírügynökségnek is nyilatkozott, ott pedig reális veszélynek nevezte a harmadik világháború kialakulását, amiért lényegében ukrán elnököt okolta. Az orosz politikus szerint Volodimir Zelenszkij „jó színész”, de csak “eljátssza” a tárgyalásokat.

Elvették a kherszoni városháza kulcsait

Már több hete elfoglalták a dél-ukrajnai Kherszon városát az oroszok, de eddig, ha szigorú korlátok között is, hagyták működni a városi tanácsot. Hétfő éjjel azonban változott a helyzet: fegyveres emberek hatoltak be a városháza épületébe, elvették a kulcsokat és lecserélték a biztonsági embereket a sajátjaikra a város polgármestere, Igor Kolihajev beszámolója szerint.

Elképzelhető, hogy ez az akció összefüggésben lehet azzal, hogy az oroszok állítólag népszavazást terveznek a kherszoni régió Ukrajnától való elszakadásáról, így próbálva törvényesíteni a térség megszállását, ahogy tették korábban a Krím elfoglalását követően is.

Az oroszok jobban fognak figyelni a szabotázsakciókra

Oroszország megerősíti a határvédelmét és az ellenőrző pontokat Brjanszk, Kurszk és Belgorod térségében, amelyek szomszédosak Ukrajnával – hívta fel a figyelmet az ukrán védelmi tárca a szokásos reggeli tájékoztatóján. Hétfőn ugyanis két orosz olajtároló is kigyulladt Brjanszknál, ami 150 kilométerre lehet az ukrán határtól. A gyanú szerint ugyanis ukrán szabotázsakció miatt keletkezett a két hatalmas tűz az olajtárolókban, amely az orosz haderő üzemanyag-ellátásában is gondokat okozhat.

40 ország egyeztetett az Ukrajnának nyújtott katonai támogatásról

Amerikai meghívásra több mint 40 országból gyűltek össze illetékesek a németországi Ramstein légi bázison, hogy megvitassák, hogyan fegyverzik fel az ukránokat, hogy meg tudják állítani az orosz inváziót Kelet-Ukrajnában. A tanácskozást az amerikai védelmi miniszter, Lloyd Austin vezette, aki egyenesen Kijevből érkezett, miután Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel tárgyalt.

A kulcskérdésnek azt nevezték, hogy összehangolják a segítséget és nehézfegyverzeteket, tüzérségi tarackokat, fegyverekkel ellátott drónokat és lőszereket küldjenek a frontra.

A következő hetek rendkívül kritikusnak tartják, mivel az oroszok most minden erejüket keleti frontra, Donbasz elfoglalására koncentrálják.

Olvasói sztorik