Sport

Úgy vonulhat vissza 25 évesen a világelső teniszező, hogy egy kontinensnyi gyereket tett a sportága rajongójává

SCOTT BARBOUR / TENNIS AUSTRALIA / AFP
SCOTT BARBOUR / TENNIS AUSTRALIA / AFP

Amikor Ashleigh Barty januárban két szettben legyőzte az amerikai Danielle Collinsot, és ezzel 44 év után az első hazai teniszezőnő lett, aki megnyerte az idénynyitó Australian Opent, azt írtuk, a gyűjteményéből már csak a US Open-trófea hiányzik.

Kapcsolódó
44 év után ismét hazai játékos nyert a nőknél az Australian Openen
Barty gyűjteményéből már csak a US Open-trófea hiányzik.

Úgy néz ki, a New York-i torna meghódítatlan csúcs marad Barty számára, aki a sportvilágot sokkolva bejelentette, hogy ennyi volt, befejezi a pályafutását.

Kapcsolódó
Sokkoló bejelentés: 25 évesen visszavonult a világelső teniszező
A háromszoros Grand Slam-győztes Ashleigh Barty azt mondta, minden álma teljesült.

„Tudom, hogy egyszer már megtettem ugyanezt, de akkor teljesen más érzés volt bennem. Nagyon hálás vagyok mindenért, amit a tenisz adott nekem.

Az összes létező álmom megvalósult a sportágban, de eljött az idő, hogy továbblépjek, és másfajta álmokat kergessek. És igen, most tényleg leteszem az ütőt

– nyilatkozta Barty a visszavonulásáról közeli barátjának, korábbi párospartnerének Casey Dellacquának egy Instragram-videóban.

 

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

 

Ash Barty (@ashbarty) által megosztott bejegyzés

Barty 2000-ben, 4 évesen kezdett el teniszezni, első edzője,  Jim Joyce azt mondta, nem szokott ennyire kicsikkel foglalkozni, de Bartyval kivételt tett a kislány kivételes szem-kéz koordinációja és hozzáállása láttán. Barty 14 éves volt, amikor belevágott a profi pályafutásába, és másfél évvel később, 2011 júniusában megnyerte az első junior Grand Slam-tornáját, amikor Wimbledonban legyőzte az orosz Irina Hromacsevát. Előtte a juniorok között csak egy ausztrál lány tudott nyerni az angliai szentélyben, Debbie Freeman – még 1980-ban.

Az első törés 2014-ben következett be Barty felfelé ívelő pályafutásában, amikor bejelentette, szünetet tart, és meghatározatlan ideig felhagy a tenisszel.

„Mindennél jobban szükségem volt egy kis időre, hogy felfrissüljek mentálisan. A tenisz kezdett nyűg lenni számomra, és nem élveztem annyira, mint szerettem volna” – indokolta meg később, hogy miért kellett a szünet, ami nagyjából másfél évig tartott. De ez idő alatt sem tétlenkedett, leszerződött a Brisbane Heat krikettcsapatához, amely szerepet kapott az akkor induló Women’s Big Bash League nevű sorozatban.

Amikor 2016 februárjában úgy döntött, hogy visszatér a teniszpályára, elárulta, hogy nagyon nehéz volt tinédzserként megbirkóznia a hirtelen jött sikerekkel.

„Úgy indultam, hogy senki nem ismert, és oda jutottam, hogy juniorbajnok lettem Wimbledonban, fél évvel később pedig az Australian Openen játszottam. A saját sikereim áldozatává váltam”.

Egy évvel a visszatérése után, 2017 februárjában a Malaysian Open megnyerésével gyűjtötte be első WTA-trófeáját, amivel a 17. helyre jött fel a világranglistán, és miután ismét a korábban említett Dellacqua lett a társa, az év végén párosban is a legjobb húsz között jegyezték a rangsorban.

2019 nyarán Barty lábai előtt hevert a teniszvilág, előbb a cseh Markéta Vondrousova legyőzésével 46 év után az első ausztrál lett, aki a nők között megnyerte a Roland Garrost, majd amikor a birminghami versenyen két szettben verte a német Julia Görgest, a világranglistán is átvette a vezetést.

Ashley Allen / Getty Images Ashleigh Barty és Julia Görges a birminghami versenyen 2019-ben.

Nem csoda, hogy 2020 januárjában ő kapta az Év fiatal ausztrálja díjat, amit korábban olyan ragyogó sportoló honfitársai érdemeltek ki, mint az olimpiai bajnok atléta, Cathy Freeman, a szintén olimpiai bajnok úszó, Ian Thorpe, a kétszeres MotoGP-világbajnok Casey Stoner, vagy a szintén teniszező, kétszeres Grand Slam-győztes Lleyton Hewitt.

2020 tavaszán világszerte berobbant a koronavírus-járvány, és az ausztráliai lezárások érzékenyen érintették a Brisbane-ben élő Bartyt, aki nem tudott elutazni Melbourne-be az edzőjéhez, és végül úgy döntött, kihagyja az őszre halasztott Roland Garrost, valamint a US Opent is. A figyelme ekkor a golf felé irányult, és meg is nyerte a Brookwater Golf Club női bajnokságát. A Brookwater Club már korábban is fontos szerepet játszott Barty életében, mivel 2016-ban itt találkozott a profi golfozó Garry Kissickkel, akvel évek óta egy párt alkotnak.

11 hónap szünet után Barty 2021 januárjában tért vissza, ám az Australian Openen kikapott a negyeddöntőben Karolina Muchovától, majd a Roland Garroson csípősérülése miatt vissza kellett lépnie a második fordulós meccsétől. Wimbledonban viszont már semmi és senki nem állíthatta meg, a döntőben Karolina Pliskovánál bizonyult jobbnak három játszmában, és ezzel pályafutása második GS-trófeáját zsebelte be.

A visszavonulásáról szóló nyilatkozatából már tudjuk, ez volt az a pillanat, amikor azt érezte, lehet, hogy neki már nincs igazán dolga a teniszpályán, mert elérte, amit akart. Az újabb meghódított csúcs után nem is sikerült újra felpörgetnie magát, így történhetett, hogy bár az ausztrálok aranyesélyesként tekintettek rá a tokiói olimpián, első kiemeltként már az első körben kizúgott a spanyol Sara Sorribes Tormo ellen.

Idén januárra aztán ismét sikerült megtalálnia a motivációt, és az Australian Openen úgy gázolt át a mezőnyön, hogy a tornagyőzelemig vezető hét meccs során mindössze két olyan játszmára került sor, ahol az ellenfele legalább négy játékot össze tudott kaparni ellene.

Az újabb nagy siker után március elején Barty azt mondta, nem indul Indian Wellsben, mert a teste még nem áll készen a visszatérésre, majd jött a mostani bejelentés, és már tudjuk, a győztes Australian Open-döntő volt pályafutása utolsó meccse.

Tény, nehéz annál stílusosabban búcsúzni, mint amikor egy sportoló hazai pályán, a miatta tomboló közönség előtt aratja élete egyik legnagyobb győzelmét, amivel egyben lezár egy nagyon hosszú negatív sorozatot is. Nem zárható ki, hogy Barty idővel majd meggondolja magát, az elmúlt években több teniszező is kézbe vette az egyszer már letett ütőt, de az ausztrál médiában az a közvélekedés, hogy egyelőre a házasság és a családalapítás foglalkoztatja a versenysport helyett.

Scott Spits, a The Age nevű ausztrál újság munkatársa úgy fogalmazott, Barty a csúcson vonulhat vissza, minden idők egyik legjobb ausztrál sportolójaként.

„A karrierem második felében történt egy szemléletváltás, amikor ráébredtem, hogy nem az eredményektől függ a boldogságom. Ha tudom, hogy mindent, de tényleg mindent kiadtam magamból, akkor már úgy érzem, sikeres voltam. Elégedett vagyok és boldog, és tudom, mennyi munkát igényel, hogy a legjobbat hozd ki magadból” – magyarázta Barty.

PAUL CROCK / AFP Ashleigh Barty az ausztrál nyílt teniszbajnokság tizenharmadik napján Melbourne-ben 2022. január 29-én.

Hozzátette, nincs már meg benne a fizikai késztetés és az emocionális többlet, hogy továbbra is a legmagasabb szinten tudjon teljesíteni.

Fizikailag teljesen kimerültem, egyszerűen nem tudok többet kisajtolni magamból. Tisztában vagyok vele, hogy az emberek egy része nem érti majd a döntésemet, de részemről ez nem gond.

A kétszeres US Open-győztes Patrick Rafter azok közé tartozik, akik maximálisan megértik Bartyt.

„Abszolút átérzem, hogy szeretné azt csinálni, mint a többi ember. Péntek este beülni egy bárba a barátokkal, vagy csak otthon nézni az ausztrál futballmeccseket, hétvégén meg mondjuk elmenni golfozni. Nagyon örülök, hogy így döntött” – mondta Rafter.

Barty úgy vonulhat vissza 25 évesen, hogy kivívta az ellenfelek és a teniszrajongók elismerését, ráadásul hatalmas inspirációt jelentett az ausztrál fiatalok számára.

Az Ausztrál Tenisz Szövetség adatai szerint decemberben, amikor a teniszidény elkezdődött a kontinensen, az előző évinél 1,5 millióval több helyi ment fel ütögetni a pályára, és a teniszezők harminc százaléka gyerek volt. Ezt pedig odalenn egyértelműen a Barty-hatásnak tulajdonítják, a teniszrajongó fiatal lányok az ő képével ellátott pólóban járnak, és ezerszámra fogynak a Bartyval hirdetett ütők.

Barty első két GS-győzelme közül egyértelműen a wimbledoni szólt nagyobbat, a koronavírus okozta állandó lezárások miatt nehéz időket élt az ország, amelynek nagyon jól jött a teniszező világraszóló sikere, ami után rengeteg gyerek érezte azt, hogy teniszezni akar, hogy hasonlóan katartikus élményben legyen része.

„A fantasztikus hozzáállása és a példaértékű szerénysége mellé jött még a sokoldalú játéka, és ezek együtt a tenisz nagyszerű nagykövetévé tették őt. Ash Barty a teniszpályára vonzotta a fiatalokat, és egyre több lány kapott kedvet a sporthoz azáltal, hogy ott volt a szemük előtt egy igazi példakép” – nyilatkozta egy perthi teniszklub edzője, Rick Willsmore.

Barty ugyanúgy az ausztrál őslakosok, az aboriginalok leszármazottja, mint nagy elődje, az egyéniben hétszeres Grand Slam-győztes Evonne Goolagong Cawley.

„Evonne és Ash is különleges egyéniség, teljesen más aura lengi körül őket. Van valami különleges a mosolyukban, abban, ahogy előadják magukat. Szinte mágneses vonzerővel bírnak, ami nagy inspirációt jelent az aboriginal gyerekek számára, hogy felfedezzék saját képességeiket és tehetségüket” – mondta Anzac Leidig, aki 15 évig edzette azokat a gyerekeket, akiket Goolagong Cawley alapítványa karolt fel.

A teniszvilág nagyjai megható üzenetekkel búcsúztak Bartytól, a korábbi világelső Simona Halep azt írta róla, hogy más volt, mint a többiek, különleges, és hiányozni fog, majd frappánsan odabiggyesztette az üzenet végére:

Mi lesz a következő lépés számodra? Grand Slamet nyersz golfban is?

Ajánlott videó

Olvasói sztorik