Felemelte a fejét a pedagógustársadalom: a fenyegetések, becsapások és félreinformálások ellenére is volt több mint 20 ezer olyan ember, aki névvel és arccal vállalta, hogy nem ért egyet sem a jelenlegi oktatáspolitikával, sem a bérével, sem a munkaterheivel
– értékelte kedden a hétfői tanársztrájkot a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke.
Totyik Tamás a 24.hu-nak hangsúlyozta, annak külön örülnek, hogy nemcsak a tanárok, de a szülők is felismerték a helyzet komolyságát. Hiába kényszerítették sok helyen az intézményvezetőket arra, hogy a sztrájk törvénytelenségére hivatkozva rendeljék be a gyerekeket az iskolába, a szülők ennek számos helyen ellenálltak.
A PSZ tud olyan iskoláról, ahol a pedagógusok félelmükben ugyan visszamondták a sztrájkban való részvételt, és bementek tanítani hétfő reggel, ám a szülők nem engedték a gyerekeket iskolába nyolc és tíz óra között. „Ez is egy üzenet”, jegyezte meg az alelnök.
A retorziókkal történő fenyegetésről a szakszervezeti vezető azt mondta, a tankerületek képviselői sok településen megjelentek hétfő reggel az oktatási intézményekben, sőt, egy-egy ellenőr végig ott tartózkodott az iskolákban a sztrájk ideje alatt, „árgus szemekkel figyelve az eseményeket”.
Ezek fényében nagy sikernek tartják, hogy így is minden ötödik pedagógus sztrájkolt az országban. Totyik szerint a kormányzat hiába próbálja elbagatellizálni ezt a részvételi adatot, az elmúlt néhány évből senki nem tudna felidézni olyan sztrájkot, amelyben több mint 20 ezren vettek részt.
A szaktárca fenyegetéséről – miszerint a sztrájk szervezése nem maradhat következmények nélkül – a szakszervezeti vezető azt mondta, egyelőre úgy tűnik, csak verbális fenyegetésről van szó.
A munka törvénykönyvében írásbeli, szóbeli figyelmeztetés szerepel esetleges következményként, valamint még jutalomelvonásról lehet szó. De milyen jutalmat fognak megvonni, a karácsonyi fél kiló szaloncukrot?
– fogalmazott a PSZ-alelnök hozzátéve, végtelenül aránytalan intézkedésnek tartják, ha bármelyik pedagógus elbocsátása felmerülne egy kétórás figyelmeztető sztrájk miatt.
A szakszervezet egyébként ismét felhívja a figyelmet, hogy ingyen vállalják a védelmét annak – legyen az szülő vagy tanár –, akit valamilyen joghátrány ér a hétfői sztrájk miatt.
A bírósági eljárásban – amelyben első fokon a szakszervezeteknek adtak igazat – Totyik Tamás elhúzódó procedúrára számít.
Elég nevetséges, amikor azt írják, hogy a szakszervezetnek nem volt joga sztrájkot szervezni. Hát akkor kinek van?
Vagy amikor azzal érvelnek, hogy 2023-ban béremelés lesz, így ettől a követeléstől tekintsünk el. Akkor tavaly október 7. óta miről tárgyaltak velünk? – vetette fel az alelnök, aki érthetetlennek tartja, hogy ilyen színvonalú ellenkeresettel állt elő a kormány.
A szakszervezetek a hétfői figyelmeztető akció után folytatják a március 16-i sztrájk szervezését, a kormánynak a héten nyújtják be a tárgyalások folytatására és a még elégséges szolgáltatásra vonatkozó javaslatukat.
– Nem engedjük, hogy még egyszer ennyire elhúzzák ezt a vitát, a sztrájktörvényben előírt határidőket nagyon keményen be akarjuk tartatni a tárgyalás során – húzta alá az alelnök. Ha nem sikerül megállapodni, ígérete szerint „többé nem tesznek gesztusokat a kormánynak”, azonnal bírósághoz fordulnak, ha nem jutnak dűlőre. „Ebbe a játékba nem vagyunk hajlandók még egyszer belemenni”, tette hozzá.
A március 16-i sztrájk végleges formájáról még zajlanak az egyeztetések: jelenleg az egynapos, tartós idejű vagy gördülő (országszerte különböző helyeken megkezdett munkabeszüntetés, majd újabb intézmények csatlakozásával folytatódó) munkabeszüntetés is szóba jöhet. Viszont, ha a kormány a szakszervezetek számára megfelelő bérajánlattal és munkateher-csökkentési javaslattal állna elő, elállnak a sztrájk szervezésétől.
