Minden eszközt bevetett a kormány, hogy ellehetetlenítse a sztrájkot
– mondta Totyik Tamás a 24.hu-nak a hétfői, körülbelül 20 ezer pedagógus részvételével megtartott sztrájkot követően. A Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a többi között arról számolt be, hogy a tankerületek részéről komoly megfélemlítésnek voltak kitéve az iskolák, volt, ahol minden sztrájkoló intézményhez kimentek ellenőrizni, hogy számon kérjenek különböző intézkedéseket. „Annyira bátrak a tankerületi vezetők, hogy egyetlen helyen sem érkezett írásos utasítás az intézményvezetők felé, csak szóbeli”, tette hozzá.
A szakszervezeti vezető elmondása szerint némely tankerületben olyan levelek keringtek, hogy a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete egyik képviselője lemondott a sztrájkról, így mégsem tartják meg a hétfői eseményt. Számos helyen a szülők azt az információt kapták, hogy amennyiben a sztrájk ideje alatt nem lesz a gyermekük az iskolában, úgy igazolatlannak minősül a távolléte, miközben – ahogy Totyik is felhívta rá a figyelmet – a szülőnek minden esetben joga van a gyermeke távollétét igazolni.
Minden törekvés ellenére egyes intézményekben így is 100 százalékos volt a részvétel, mi több, van, ahol 101, mert a büfés is csatlakozott
– mondta a PSZ-alelnök. Egyúttal megjegyezte, hogy sok iskolában – annak ellenére, hogy a szülőket az ellenkezőjére figyelmeztették a KRÉTA-rendszeren keresztül küldött levélben – csak két-három gyerek jelent meg az iskolában, azaz a szülők is szolidárisak voltak a pedagógusokkal.
A szakszervezetek számára rejtély, hogy „miért kellett megmozgatni ekkora államapparátust” egy kétórás figyelmeztető sztrájk miatt. Totyik Tamás úgy látja, ha a kormány részéről nem tettek volna fenyegető kijelentéseket, jóval kisebb lett volna a sztrájk hordereje. Támadást pedig nem csak a sztrájkhoz való jog kapott: hétfőn külső támadás érte ugyanis a PSZ honlapját és Facebook-oldalát is.
Nálunk mindenki megkezdte a munkát, ami nem jelenti azt, hogy a követelések nagyobb részével nem értenének egyet
– közölte megkeresésünkre Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke, a győri Révai Miklós Gimnázium igazgatója. Horváth arról számolt be, hogy iskolájukban nincsen szakszervezeti tag, az eddig ilyen megmozdulásokat szervező kollégái most nem szervezték meg a sztrájkbizottságot.
Horváth véleménye szerint ugyanakkor meg kellett volna egyezni az elégséges szolgáltatásban, és úgy véli, hogy noha a sztrájkkövetelések régóta minden érdekképviselet kérései között szerepelnek, „jelen helyzetben az időzítés nem biztos, hogy a legszerencsésebb a sztrájkhoz”. Mindezt az intézményvezető azzal indokolja, hogy „a kormány 2023-ra tett ígéretet, azaz nem valószínű, hogy előtte lépnének. Ha váltás lesz, akkor sem tud a majdani kormányzat már most lépni”.
Miután arra kértük olvasóinkat, hogy számoljanak be a sztrájkkal kapcsolatos tapasztalataikról, az ország számos pontjáról érkezett visszajelzés lapunkhoz arról, hányan vettek részt a sztrájkban, vagy épp milyen módszerekkel próbálták ellehetetleníteni azt. A budapesti Őrmezei Általános Iskolában például a 38 foglalkoztatottból 15-en sztrájkoltak, „bár kicsi a tantestületünk, mégis összetartó”, írta egy ott tanító pedagógus. A sztrájkolók társasjátékokkal és beszélgetéssel töltötték az időt reggel nyolc és tíz óra között.
Az együttérzés, összetartás megmutatkozott egy székesfehérvári magániskolában is, ahonnan egy diák azt írta: noha náluk nincs kimondottan sztrájk, a tanárok, akiknek nagy része állami iskolában kezdte a pályafutását, megpróbált szolidaritást mutatni, beszélgettek a diákokkal a tanári fizetések körüli problémákról.
Több helyről is érkezett olyan visszajelzés, hogy egymásnak ellentmondó üzeneteket kaptak a szülők az intézményvezetőktől és a tanároktól. Egy nyíregyházi szülő például azt írta, bár az igazgató a hétvégén jelezte, hogy a gyerekeknek menniük kell iskolába, az osztályfőnök később már arról tájékoztatott, hogy nem kell menni. Kecskeméten is hasonló helyzet állt elő:
A részvételi arány tekintetében nagy különbségek mutatkoztak az egyes iskolák között. Egy kaposvári gimnáziumban a tantestület közel fele, a péceli gimnáziumban pedig a 70 százaléka sztrájkolt, a tiltakozók itt az elmúlt évtizedek emlékeit, problémáit és a tiltakozó akció okait beszélték át. A vácdukai általános iskolában szinte mindegyik pedagógus sztrájkolt hétfő reggel, egy budai iskolából pedig a titkárságról jelezték, hogy ugyan kevés tanár sztrájkol, körülbelül a gyerekek fele hiányzott az első két órában.
A lapunkhoz érkező válaszok alapján nem érzékelhető nagy eltérés a budapesti és a vidéki iskolák között. Egy nyergesújfalui szülő beszámolójából ugyanakkor az derült ki, hiába jelezte az osztályfőnöknek a múlt héten többször is, hogy hétfőn otthon tartaná gyermekét támogatva a sztrájkot, minden alkalommal azt a választ kapta, hogy a diákoknak menniük kell iskolába, minden óra meg lesz tartva.
A Miskolci Zrínyi Ilona Gimnáziumban pontosan ugyanolyan ez a hétfő, mint az összes többi. Az összes diák, tanár jött iskolába
– jelezte olvasónk. Egy budapesti iskolában hiába beszélték meg a szülők, hogy támogatják a pedagógusokat, és csak 10 órára viszik iskolába a gyerekeket, az intézmény fenntartójától azt a tájékoztatást kapták, hogy „a meghirdetett sztrájktól elhatárolódnak”.
Egy borsodi gimnáziumban a gyerekek zöme bement az iskolába, ám a tanári kar jelentős része sztrájkolt. A gyerekfelügyeletet az igazgatóság intézte, így a pedagógusok beszélgethettek a tanáriban és a folyosókon, ahová feliratokat is ragasztottak. Később a gyerekektől tudták meg, hogy a szülők sem tudták pontosan, mire készüljenek hétfő reggel. Egy Jász-Nagykun-Szolnok megyei általános iskolában viszont például nagy számban maradtak otthon a gyerekek: a kétszázból mindössze húszan jelentek meg az iskolában 8 és 10 között.
A zsombói Szent Imre Katolikus Általános Iskolában világos indokra hivatkozva utasították el a sztrájkban való részvételt: „a kék szalag konkrét politikai oldalhoz köthető, a szakszervezetek pedig ennek viselését kérték. A pedagógusok semmilyen politikai színezetű megmozdulásban nem akarnak közreműködni” – írták.
Mérhetetlenül büszke vagyok az iskolámra. A 39 fős tantestületből 28-an csatlakoztak mindkét órában, négy kollégától kaptam támogató nyilatkozatot
– írta egy fóti általános iskola tanára, aki egyúttal jelezte, az iskola háromtagú vezetéséből a két helyettes is sztrájkolt, az igazgató is szeretett volna, de ő nem tehette meg. Ám ő is kockás ingben érkezett meg az iskolába. A tanár beszámolója szerint a tankerületük szombaton egy online értekezlet keretében három órán keresztül kérdezte ki az igazgatókat, többek közt arról, hogy megalakult-e a sztrájkbizottság, hányan akarnak csatlakozni. Ezt követően a tankerület közölte, mit kell a szülők felé kommunikálni, de – Totyik Tamás szavait alátámasztva – írásban semmit nem rögzítettek, minden csak szóban hangzott el. A tanárokat aztán tájékoztatták az elhangzottakról, de nem lépett vissza senki a sztrájktól.
Egy III. kerületi iskolában azok közül, akik csütörtökön bejelentették, hogy sztrájkolnak, csak egy ember lépett vissza, így a 9 felsős osztályból 7-ben, míg a 15 alsós osztályból 11-ben sztrájkoltak. „Összességében örülök, hogy így összetartott a tantestület, csak így, összefogással lehet bármit elérni”, vélekedett a pedagógus. Egyúttal jelezte, hogy aki nem sztrájkolt, nem feltétlenül azért nem tette, mert ne értene egyet a sztrájkkövetelésekkel, hanem akad olyan, aki koronavírus miatt kimaradt az utóbbi hetekben, és inkább a tanítást választotta, hogy ne maradjanak le a tanítványai.
Kerestük az Emberi Erőforrások Minisztériumát, pontosan mire utaltak, amikor azt közölték, hogy a hétfői sztrájk „nem maradhat következmények nélkül”. Amint válaszolnak, frissítjük a cikkünket.
