A magyar férfitornászok közül utoljára Supola Zoltán és Csollány Szilveszter kvalifikálta magát világbajnokságon a férfi egyéni összetett döntőjébe. (A Sydneyben olimpiai bajnok Csollány a gyűrűdöntő miatt végül nem indult, ahol aztán ezüstérmet nyert.) A nevekből kikövetkeztethető, hogy mindez nem ma történt, még 1999-ben.
Azóta az egyszerűbb út felé ment a magyar férfi torna, hiszen egy szeren könnyebb tán sikert elérni, mint összetettben ezért inkább olyan szerspecialistákat neveltünk, mint Berki Krisztián. Tavaly ugyan a mersini Európa-bajnokságon ért el sikert a sportág, de egyrészt az ugye nem világbajnokság, másrészt Törökországban a top tízből kilenc európai nemzet nem vett részt.
Így nyugodtan kijelenthetjük, Mészáros Krisztofer már azzal óriási bravúrt hajtott végre, hogy 82,632 ponttal a hatodik helyen jutott a világbajnokság 24 fős fináléjába.
A fiatal magyar tornász pénteken talajon kezdett, és bár erősebb gyakorlattal készült, mint amit a selejtezőben bemutatott, több mint két tizedponttal kevesebbet kapott (13,800). Lólengésben pontosan teljesített (13,716), több mint egy tizeddel többet gyűjtött, mint kedden, és ugyanez volt a helyzet a folytatásban gyűrűn is (13,066). A Győri AC tornásza a döntő felénél, három szert követően 16. volt.
Ugrásban több mint három tizeddel elmaradt selejtezőbeli eredményétől (13,833), de a legnagyobb visszaesés korláton volt, ahol csaknem egy teljes ponttal kevesebbet kapott (13,633) ezúttal, mint három napja, és ez nagyban befolyásolta a szereplését. A versenyt nyújtón zárta, amelyen sikerült némileg javítania (13,533), így végül a 14. helyen zárt 81,581 ponttal, ami ugyan több mint egy ponttal rosszabb, mint a kvalifikációbeli eredmény, de így is szép sikert ért el.