Sorra jelennek meg a kutatások arról, hogy a koronavírus-járvány miatti lezárások és a telített egészségügyi rendszerek milyen más betegségekkel élők életét nehezítették meg, vagy sodorták veszélybe. Ez alól nyilvánvalóan a rákos betegek sem képeztek kivételt. A Birminghami Egyetem friss kutatása szerint hétből egy ember lemaradt a potenciálisan életmentő daganatműtétjéről a koronavírus-karantén miatt – olvasható az EurekAlerten megjelent sajtóközleményben. Sorra maradtak el ugyanis a rákbetegek kezelései a korlátozások alatt, ráadásul azt, hogy milyen arányban, még az sem befolyásolta, hogy éppen mennyi koronavírus-fertőzött feküdt kórházban. A fejlődő országokban nagyobb volt az esélye annak, hogy a vírus miatti lezárások következtében valaki nem tud elmenni a műtétre, vagy lemondják azt.
a szakértők azonban felhívják a figyelmet: sokkal jobb szervezésre lett volna szükség, és annak biztosítására, hogy lesznek elegendő ágyak, és lesz elegendő orvos és ápoló a műtétek lebonyolításához. Úgy vélik, hogy a súlyos betegek műtéteire félretett ágyakra szükség van, ezzel párhuzamosan pedig hosszú távú befektetésre van szükség a sürgősségi ellátási személyzettel és infrastruktúrájával kapcsolatban. Ez biztosíthatná, hogy a más betegségek ellátása is zökkenőmentesen mehessen.
Az egyetem kutatásában részt vett majdnem 5000 sebész és altatóorvos, akik végignézték majdnem 20 ezer, a 15 leggyakoribb tumorképződéssel járó ráktípusban szenvedő beteg adatait összesen 61 országból. A The Lancet Oncology tudományos folyóiratban megjelent tanulmány szerint a lezárások legszigorúbb időszakában hétből egy beteg (15 százalék) műtétje elmaradt, méghozzá a diagnózistól számított átlagosan 5,3 hónap után – mindegyik koronavírushoz köthető okok miatt. A lazább lezárások alatt ez a probléma alig állt fenn, a betegek 0,6 százaléka maradt csak műtét nélkül.
A teljes lezárások során azok, akik legalább 6 hétig vártak a műtétjükre, nagyobb eséllyel maradtak le róla végleg. Érdekes, hogy azoknál maradt el a beavatkozás legnagyobb arányban, akiknek a legnagyobb szükségük lett volna rá: a gyengébb betegeknek, az előrehaladott rákos betegeknek és az alacsony-közepes jövedelmű országokban műtétre váróknak kisebb esélyük volt arra, hogy megműtsék őket.
„A lezárások miatt a legkiszolgáltatottabbak a betegek az alacsonyabb jövedelmű országokban voltak, ahol a járvány előtt fennálló kapacitásproblémák súlyosbodtak a korlátozások során. Az itt élők műtéteit mondták le a legnagyobb valószínűséggel, annak ellenére, hogy fiatalabbak és kevesebb társbetegségük van” – mondta Aneel Bhangu, a tanulmány egyik vezető szerzője.
A szakértők a vastagbél-, a nyelőcső-, a gyomor-, a fej- és a nyak-, a mell-, a máj-, a hasnyálmirigy-, a prosztata-, a hólyag-, a veserákot, a nőgyógyászati daganatokat, az emlőrákot, a lágyrészszarkómát és a csontos szarkómát, valamint a koponyaűri rosszindulatú daganatokat elemezték.
A kutatók megjegyezték: remélik, hogy az eredményeik megmutatják, miért is kell beleszámolni az ilyen faktorokat is abba, mikor enyhítsenek, és mikor szigorítsanak a járvány miatti korlátozásokon.
