Tudomány

Utánozzák a hímeket a nőstény kolibrik, hogy elkerüljék a zaklatást

Érdekes módját választják a hímek távol tartásának az örvös jakobinuskolibrik: elkezdték utánozni a hímek tollainak színét, hogy elkerüljék a kéretlen kérőket – írja a The New York Times.

A nőstény örvös jakobinuskolibrik nem sokban számíthatnak a hímek segítségére, ha gyereknevelésről van szó: a tojásrakás után a hímek eltűnnek, mint a kámfor, és a nősténynek kell összeraknia a fészket, majd törődni a fiókákkal is. Ezen túl még folyamatos zaklatást is el kell viselniük: amikor nektárért mennek, a hím kolibrik csipkedik őket, nekik repülnek, és megnehezítik azt, hogy élelemhez jussanak.

Freder / Getty Images Hím kolibri evés közben.

A nőstények ezért érdekes evolúciós trükköt fejlesztettek ki, ami lehetővé teszi, hogy megtévesszék a hímeket: a zöldes színezetű madarak elkezdenek kékes árnyalatú fejtollakat növeszteni, ami mimikázza a hímek színezetét. A Current Biology tudományos folyóiratban megjelent tanulmány szerint a trükk működik, és

a nőstények elkerülik így a kifejezetten zöld színű tollazatra irányuló atrocitásokat.

Az elmúlt 50 évben szakértők azt gondolták, hogy a nőstény és a hím madarak a párválasztás miatt alakítják úgy a tollazatukat, ahogyan – csakhogy ez a nőstényeknél nem mindig igaz, sokszor semmi köze nincs a párválasztáshoz annak, ahogyan kinéznek. A Washingtoni Egyetem kutatója, Jay Falk szerint a szexuális szelekció helyett inkább szociális szelekcióról kellene beszélni, azaz az evolúció hajtóereje nemcsak a párosodás lehet, hanem a faj egész szociális hálója.

A nőstények azonban egyáltalán nem egyfajta színmintázattal rendelkeznek: a kutatók észrevették, hogy a fejük színezete elkezdett hasonlítani a hímekére. Falk rábukkant egy 1950-ben íródott tanulmányra, ahol voltak hímek és nőstények, amelyeket nem lehetett megkülönböztetni egymástól – méghozzá azért, mert a nőstények annyira ügyesen utánozták a hímek tollmintázatát. A kutató a panamai Gamboába utazott, hogy megvizsgálja az állatokat, és a rögzített 401 kolibri közül a nőstények 28 százalékánál volt tetten érhető a kék fejtollazat. A fiatal nőstényeknél pontosabb volt a hasonlóság, míg a felnőtt egyedek mindössze 20 százaléka mutatott hasonló mintázatot – a kutató szerint szinte az összes fiatal nőstény hímre hasonlít, és ahogyan idősödnek, a nagy részük elveszíti a kék tollakat.

Wim Hoek / Getty Images Nőstény kolibri az eredeti mintázatával.

A kutató szerint a hímekre hasonló nőstényeket semmiképpen nem lehet szexuális szelekcióval magyarázni – azaz nem azért alakítják ki ezt a mintázatot, mert több hímet szeretnének vonzani. Éppen ellenkezőleg. Kimutatható volt a kísérletek során, hogy a hímek a zöld nőstényeket preferálják, viszont a kolibrik és más madárfajok is agresszívabban viselkedtek velük. A hímeket és a hímszerű nőstényeket jobbára mindenki békén hagyta.

A kutatásból kiderült az is, hogy az utánzás hatására a nőstények gyakrabban jártak táplálkozni, és tovább is maradtak, mint az eredeti színű példányok. Azt egyelőre nem tudni, hogy néhány nősténynek miért marad meg később is a hímszerű tollmintázata – a kutatók most ezt fogják vizsgálni.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik