Tudomány

Korábban ismeretlen jeleket fogtak az űrben

Clara Pennock, a Keele-i Egyetem munkatársa és kollégái friss tanulmányukban az ASKAP (Australian Square Kilometre Array Pathfinder) adatait elemzik – írja az egyetem oldala. A kutatás az Evolutionary Map of the Universe (EMU) projekt keretében valósult meg.

A csillagászok a Tejútrendszerrel szomszédos Nagy Magellán-felhőt vizsgálva több ezer új rádiójelet észleltek. A 158 200 fényév széles törpegalaxis közelsége miatt remek célpont a megfigyelések számára. Pennockék a rendszer csillagstruktúráit elemezve elkészítették a Nagy Magellán-felhő eddigi legjobb rádióképét, és a galaxis struktúráját kialakító csillagokat is tanulmányozták.

Az új, éles és érzékeny felvétel több ezer olyan rádióforrást tárt fel, amelyet nem láttunk korábban

– mondta Pennock, hozzátéve, hogy ezek többsége több millió vagy milliárd fényévre, a Nagy Magellán-felhő mögött rejlő galaxisok.

John Davis/Stocktrek Images/ Getty Images

Ezeket a rendszereket hagyományosan a magjukban lévő szupermasszív fekete lyukak révén szokták megpillantani, az elmúlt időszakban azonban már olyan galaxisokat is elkezdtek észlelni, amelyekben elképesztő sebességgel alakulnak ki a csillagok. Jacco van Loon, a Keele-i Egyetem kutatója szerint számos különböző forrást figyeltek meg, köztük fiatal csillagokat és planetáris ködöket is.

Andrew Hopkins, a Macquarie Egyetem munkatársa, az EMU vezetője és a csapat tagja hozzátette, izgalmas látni az EMU első eredményeit. A projekt igen ambiciózus: a csillagok és galaxisok születésétől, illetve evolúciójától kezdve a sötét anyagig rengeteg izgalmas területet érint. Az EMU fő vizsgálatai 2022-ben indulhatnak meg.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik