A Debreceni Egyetem kezdeményezi, hogy a felsőoktatási intézmény állami alapítású vagyonkezelő alapítvány által fenntartott egyetemmé alakuljon át. Erről rendkívüli ülésén, 65 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül döntött az egyetem szenátusa csütörtökön.
A napirenden szereplő személyi kérdések miatt zárt ajtók mögött tartott tanácskozáson elfogadott határozat szerint a Debreceni Egyetem kezdeményezi a fenntartónál az áttérést az új szervezeti formára, az egyetem valamennyi eddigi tevékenységének folytatásával, beleértve a betegellátást is – tájékoztatta az egyetemi sajtóiroda az MTI-t. A szenátusi határozat megerősíti, hogy „a Debreceni Egyetem a hagyományos tudományegyetemi diszciplínák mellett továbbra is kiemelten kezeli az egészségipar, multidiszciplináris agrár- és élelmiszertudományok, műszaki tudományok, tanárképzés fókuszterületeket”.
Az egyetem hallgatói önkormányzata (DEHÖK) már szerda este arról számolt be egy körlevélben, hogy küldöttgyűlésén 70 igen szavazattal, 0 nem és 0 tartózkodás mellett felhatalmazta a DEHÖK szenátusban ülő tagjait, hogy szavazzanak igennel az egyetem modellváltására. Indoklásukban azt írták, hogy értékelésük szerint a hallgatók mindennapi egyetemi életére a privatizáció nem lesz hatással, a HÖK érdekképviseleti jogosítványai pedig megmaradnak.
Az egyetem közleménye szerint a 2021-2024 közötti időszakra vonatkozó intézményfejlesztési tervet, amelynek egyik melléklete a modellváltásról szóló elképzelés, decembertől széles körű egyeztetés előzte meg, ennek is köszönhető, hogy a szenátus nagy arányban, ellenszavazat nélkül, három tartózkodás mellett fogadta el a dokumentumot.
A döntés után Szilvássy Zoltán, az egyetem rektora és Bács Zoltán, az egyetem kancellárja a modellváltás jelentőségét értékelve újságíróknak azt mondta: az alapítványi fenntartás a jelenleginél kiszámíthatóbb, rugalmasabb működési környezet megteremtésével növeli a Debreceni Egyetem versenyképességét és az intézmény bevételszerző képességét, ezáltal lehetőséget teremt arra, hogy megvalósítsák azt a hat éve megfogalmazott célt, hogy az egyetem önfenntartóvá váljon.
Szilvássy Zoltán és a Bács Zoltán azt mondta, az új finanszírozási formában az intézmény gyorsabban reagálhat a térség gazdasági igényeire, így a magyar fiatalok versenyképesebb képzésben és a munkaerőpiacon is értékesebb oktatásban részesülhetnek. A rektor emlékeztetett arra, hogy a DE az elmúlt években országosan egyedülálló, strukturált együttműködést alakított ki a gazdaság szereplőivel, a pénzügyi szférával, gyakorlatilag az egyetem integrálódott a régió gazdaságába, de a továbblépést már gátolta az állami intézményi működési forma.
A modellváltással megteremtődik a feltétele, hogy a DE a regionális gazdaság- és iparfejlesztés, pénzügy, oktatás, tudomány valódi központja legyen, hangsúlyozta Szilvássy Zoltán. Bács Zoltán kancellár szerint a Debreceni Egyetem elmúlt 7-8 éve „másról sem szólt, mint a modellváltásról”. Ugyanakkor ebben a folyamatban – a tudáshasznosításban vagy az egyetemi ipari park fejlesztésében is – szükség van új működési körülményekre, rugalmasabb környezetre. A kancellár szerint az alapítványi működéssel tárgyalóképesebb lesz az egyetem a gazdaság szereplői számára is. Reményeik szerint augusztus elsejével térhetnek át az új működési modellre Debrecenben – mondták az egyetem vezetői.