2020 előtt majdnem világszintű karantént, utazási tilalmat, kijárási korlátozásokat, teljes gazdasági ágazatok összeomlását fenyegető járványokat csak a katasztrófafilmekben láttunk. Például a mostani helyzetre kísértetiesen hasonlító Fertőzés című hollywoodi szuperprodukcióban, amelyben egy denevérben élő vírus jutott át a disznóhús közvetítésével az emberre. Steven Soderbergh rendező mintha a jövőbe látott volna: idén kis túlzással megtörtént az, amit a filmjében megmutatott, csak szerencsénkre egy kevésbé halálos vírussal.
Soderberghnek persze nem kellett nostradamusi magasságokig törnie, ha fel akarta építeni a történetét: tudósok nagyon régóta szajkózzák, hogy túlságosan nagy szeletet veszünk el magunknak a természetből, ez pedig előbb-utóbb komoly problémákat okozhat. Ahogy egyre gyakrabban érintkezünk olyan vadállatokkal, amikkel korábban nem volt kapcsolatunk, megnő az esélye annak, hogy újabb és újabb hasonló járványok fenyegessék az emberiséget.
A koronavírussal szerencsére viszonylag olcsón megúsztuk: veszélyes, nagyon fertőzékeny, de egy egészséges szervezetre nem hat úgy, mint például régen a spanyolnátha. A baj csak az, hogy alapvetően egészségtelen társadalom vagyunk (mi, magyarok például európai viszonylatban igencsak a lista végén kullogunk, az elhízásban viszont mi visszük a prímet), ezért
Az új típusú koronavírus első regisztrált esetei valamikor 2019 decemberében jelenhettek meg Kínában, de több kutatás már azt mutatja, hogy nyáron is keringhetett a levegőben, csak még nem azonosították. Kína január első felében jelentette a járványt az Egészségügyi Világszervezetnek, valószínűleg korábban is tudták, hogy gond lesz, de visszatartották az információt. Január 13-án regisztrálták az első országhatáron kívüli beteget Thaiföldön, majd a vírus brutális gyorsasággal az egész bolygón elterjedt. Elente nagyon keveset tudtunk róla, de most már azért van fogalmunk arról, mivel állunk szemben – a hosszú távú hatásokat azonban még mindig alig értjük.
Keveset tudni például arról, hogy a vírus miképp kerülhetett át állatokról az emberre: valószínűleg denevérben „érlelődött”, majd egy közvetítő állaton keresztül ugrott át ránk, nagy eséllyel a vuhani élőállat-piacon. Január 21-én sikerült szekvenálni a vírus genomját, 3 nappal később pedig kutatók részletesen leírták a szerkezetét. Megkezdődött a gyógyszer- és vakcinakutatás.
Mi fán terem a SARS-CoV-2?
Az új koronavírus csak egy a koronavírusok családjából, ami 40 ismert tagból áll. A vírus 90 nanométer széles (a méter majdnem egymilliárd része), nagyjából milliomod része azoknak a sejteknek, amelyeket rendszerint a tüdőben megtámad. Négy különböző fehérjéből áll, valamint egy hosszú szál RNS-ből, utóbbi tárolja a vírus genetikai információját.
Ez az információ a vírus esetében azt is tartalmazza, hogy milyen fehérjék szükségesek ahhoz, hogy képes legyen lemásolni magát. A külső fehérjék a vírus lipidburkán találhatók, a legjellegzetesebb fehérjék pedig, amelyek a vírusnak a koronaszerű külsőt is adják, ugyanígy a burokból nyúlnak ki. Két másik fehérje ezen tüskék között foglal helyet, a negyedik pedig a membránon belül található, eköré fűzi fel a vírus az RNS-ét. Az RNS összesen 29900 nukleotidból, vagyis a genetikai információkat megadó kémiai betűkből áll. Az emberi sejt és a vírus között az első kapcsolat a tüskékkel létesül, ez a sejtfalon található úgynevezett ACE2 fehérjéhez kapcsolódik. Ez a fehérje a szervezetben egyébként a vérnyomás szabályozásáért felelős.
Később kiderült, hogy a vírus nem kizárólag ezzel az ACE2 fehérjével képes a sejtekbe jutni: a cukrozott sejtfelszíni fehérjékkel történő kölcsönhatás adhatja ennek az igazi motorját, míg az ACE2 receptorok igen célzott dokkolasi felületet kínálnak a megtapadáshoz.
A SARS-CoV-2 tehát elsősorban a légutakban fertőz, és megfázáshoz hasonló tüneteket produkál: az év elején még mindenki csak a száraz köhögésről, a lázról, esetenként kötőhártya-gyulladásról beszélt. Azóta viszont felkerült egy másik nagyon fontos tünetegyüttes is a térképre: a szaglás és az ízlelés elvesztése. A szaglásvesztés oka az orr nyálkahártyájának gyulladása, ami ugyanúgy eltömíti a szaglóréseket, mint a váladék, csak a beteg nem érzi. A légzés ugyanolyan tisztán zajlik, mint korábban, hiszen nincs orrfolyás, egyszerűen a szaglórésekig nem jutnak el az illatmolekulák.
Hamar kiderült azonban, hogy sokkal komolyabb és hosszabb távú következményei lehetnek. Éppen ezért fontos tudni a kockázati csoportokat: alapvetően elmondható, hogy az idősebbek, illetve az – azóta rongyosra használt kifejezéssel élve – alapbetegséggel élők vannak veszélyben, főként a magas vérnyomás, a vesebetegségek, a cukorbetegség, a rák, a májzsugorodás, a szív- és érrendszeri betegségek és az autoimmun betegségek jelenthetnek problémát. Érdekes, hogy az A vércsoportúak és a férfiak is veszélyeztetettebbek – utóbbiak friss kutatási eredmények alapján valószínűleg a női nemi hormonok alacsonyabb szintje miatt.
Létezik-e csodagyógyszer?
A járvány elején szinte mindenkit lélegeztetőgépre tettek, aki olyan súlyos állapotba került, hogy nem jutott elég oxigénhez. Viszonylag hamar kiderült, hogy ez a nagyon invazív eljárás inkább árt, mint használ, jelenleg csak annál alkalmazzák, akinél nincs más választás – egyébként inkább oxigénmaszkkal segítik a légzést. A vakcinafejlesztés szerencsére már a célegyenesben van, többet engedélyeztettek is, és nagyon szép hatékonysági mutatókkal dolgoznak.
Más kérdés a gyógyszeres kezelés: az első betegek megjelenése óta kísérleteznek az orvosok különböző már meglévő gyógyszerek újrafelhasználásával, és készülnek a klinikai kutatások is a hatékonyságuk ellenőrzésére. Sokáig a hidroxiklorokin tűnt a Szent Grálnak, de hamar kiderült, nemcsak hatástalan a koronavírus-fertőzésre, de még veszélyes is lehet, ezért a WHO leállította a tesztelését. Jelenleg a legszélesebb körben remdesivirt használnak a betegségre, ami ugyan lerövidítheti a betegséget, de a túlélési esélyeket nem növeli, és a WHO kórházban fekvő, súlyos betegeknek nem ajánlja. Itthon is használják még a favipiravirt, ami szintén nem csodaszer, de hatásos lehet, és dexametazon gyulladáscsökkentőt is adnak a betegeknek.
Egy ideig nagyot futott az ivermectin nevű, állatoknál féreghajtásra, embereknél trópusi betegségek ellen használt szer, de egyelőre nem készült megfelelő kutatás a hatásosság és biztonságosság bizonyítására. Szakértők senkinek nem ajánlják, hogy beszedje a gyógyszert, főleg azért nem, mert súlyos idegrendszeri károsodáshoz vezethet a nem megfelelő adagolás. Jelenleg is zajlanak a klinikai vizsgálatok rá, hazánkban is tesztelik, de eredmények még nincsenek.
A legújabb csodagyógyszer-jelölt egy influenza elleni szer, a molnupiravir, ami állatkísérletekben már bizonyított, zajlanak a klinikai kutatások a hatékonyság és biztonságosság megállapítására.
Az állatok is veszélyben?
Még mindig kevés az információnk arról, hogy a SARS-CoV-2 képes-e megfertőzni a körülöttünk élő állatokat. Úgy tűnik, a kutyák nincsenek veszélyben, mert immúnisnak tűnnek a vírusra, legalább is erre a mutációjára biztosan. Macskák és hörcsögök esetében már sikerült fertőzött példányt találni, de arról még nincs biztos információ, visszafertőződés történhet-e.
Az első vadon élő állat, amiben megtalálták a szóban forgó koronavírust, egy nyérc volt, de addigra a patogén már több járványt is okozott az európai és amerikai nyérctelepeken, emiatt rengeteg állatot mészároltak le. Egyelőre nincs bizonyíték arra, hogy a vírus gyakori lenne a fertőzött farmok közelében élő vad populációknál.
Hogyan védekezzünk?
A járvány első néhány hónapjában még nagyon kevés információ állt rendelkezésre, ezért az év során a hatékony védekezési módszerek listája drasztikusan változott. A maszkviselést például még a WHO sem szorgalmazta év elején, azóta viszont kiderült, hogy a tünetmentes fertőzöttek hatékonyan és gyorsan fertőzhetnek meg másokat, így a maszkviselés ma már mindenhol, még az utcán is kötelező, és a kutatások szerint nagyon hatékonyan csökkenti a fertőzési mutatókat. A másik nagy fegyver a kezünkben a szociális távolságtartás, valamint a gyakori kézmosás – ezekkel a tevékenységekkel tizedére csökkenthetjük a fertőzés esélyét.
Érdekes, hogy a gyakori szellőztetés is nagyon hatékony a vírussal szemben, a zsúfolt, zárt helyen való tartózkodás viszont nagyon veszélyes, így ezekre is érdemes figyelni. Amerikai adatok szerint az USA-ban 33 ezer halálesetet meg lehetett volna előzni október 1-ig, ha mindenki visel maszkot. A szociális távolságtartás két hét alatt 1,5 millió új koronavírusos esetet előzött meg, ami 65 százalékos csökkenést jelent.
Az idei év elejéig teljesen ismeretlen, valószínűleg ilyen formájában nem is létező patogénnel van dolgunk, egyelőre fogalmunk sincs a hosszú távú hatásairól. Ezért is érdemes arra koncentrálni, hogyan előzzük meg a következő hullámokat, ehhez pedig az egyetlen eszközünk a védőoltás. A tudósok szerint a koronavírus nem tűnik majd el, velünk marad még nagyon hosszú ideig, és valószínűleg szezonálisan visszatér, mint az influenza, de a megfelelő prevenciós eszközökkel és a vakcinával esélyünk van arra, hogy minden visszatérjen a normális kerékvágásba.
