Belföld

A NER-lovagokat hoznák helyzetbe a tokaji borvidéken

Czeglédi Zsolt/MTI
Czeglédi Zsolt/MTI

A történelmi borvidéken különválasztanák a síkfekvésű és a hegyi területeket, és csak az utóbbiakról kerülhetne ki tokaji névvel ellátott palack, a többiek „zempléni” megjelöléssel, s emiatt jóval alacsonyabb áron hozhatnák csak forgalomba a borokat. Ezt tartalmazza az a rövidesen a parlament elé kerülő törvénytervezet, ami miatt több felháborodott gazdálkodó kereste meg a Népszavát.

Egy tolcsvai borász a lapnak arról beszélt: az utóbbi évek intézkedései sorra azt a gyanút erősítik, hogy a NER-lovagok szemet vetettek a térségre és tönkre akarják tenni a helyi kisbirtokosokat. Szavai szerint ennek a folyamatnak első lépése volt, amikor az állami felvásárló Grand Tokaj Zrt. három éve a kistermelők jó részével nem kötött felvásárlási szerződést, vagy épp kilónként alig nyolcvan – sőt, néhány esetben tíz – forintot ajánlott a szőlőért, miközben annak előállítási költsége nagyjából 110 forint kilónként.

A bortörvényi változás pedig – ha a parlament megszavazza – gyakorlatilag kettévágja a hatezer hektáros borvidéket és zempléninek minősíti például Olaszliszka, Hercegkút, Szegi, Sárospatak, Bodrogkisfalud sőt, még Tokaj és Tolcsva egyes területeit is. Azt is szabályoznák, hogy tokaji néven csak olyan bort lehet forgalomba hozni, ahol a hektáronkénti tőketerhelés nem haladja meg a 2,5 kilogrammot. Ez a Népszava szerint főként a régóta gazdálkodókat érinti hátrányosan, akiknek még szülei, nagyszülei telepítették el a szőlőt, betartva az akkor hagyományos 3,6 méteres sortávot: nekik kevesebb tőkéjük van egy területen, mint az új telepítésűeknél, ahol 2,5 méteres a sortáv. Ők e szabály szerint így kevesebb szőlőt értékesíthetnének: van, aki az eddigi bevételei harminc százalékát emiatt eleve elbukja.

A Népszava a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI) kötődését is megtalálta: a Grand Tokaj Zrt.-ben felügyelőbizottsági elnök Gaál Szabolcs Barna, a KEHI elnöke, aki tagja a Tokaj Borvidék Fejlesztési Tanácsnak is. Mádon vannak birtokai Lázár János volt miniszternek, Demeter Ervin korábbi titokminiszternek, míg Tállyát a Fidesz-közeli Századvég volt vezérigazgatója, a Magyar Államkincstár miniszteri biztosi címével is megpántlikázott Márton Péter igyekszik felvirágoztatni. A lap szerint a NER-hez köthető gazdálkodók zöme hegyvidéki birtokkal rendelkezik. Abban érdekeltek tehát, hogy minél kevesebb legyen a tokaji megjelölésű terület, s magasabb árfekvésben lehessen a borokat értékesíteni – teszi hozzá a Népszava.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik