Vlagyimir Putyin úgy vélte, hogy Gyurcsány Ferenccel létrejött megállapodásai közül minden teljesült. Kiemelte a magyar export tavalyi 70 százalékos növekedését az előző évhez képest, és rámutatott a híradástechnikai eszközök exportjában bekövetkezett fantasztikus növekedésre: az érték 23-szorosára emelkedett. Ezt egyébként moszkvai magyar szakértők a Magyarországon letelepült multik új oroszországi exportjának tudták be.
Putyin úgy vélte, hogy az energiaipari kapcsolatok is jól alakulnak. Visszaemlékezett, hogy Gyurcsány két éve az olajszállításokban keletkezett zavarokra panaszkodott, ezt a főegységétől megfosztott Yukos olajcég exportjának kiesése okozta.
Gázipar: nincs probléma
Mint mondta, a gáziparban egyáltalán nincs probléma, alighanem arra célozva, hogy elmúltak a tavaly januári ukrajnai „csapelzárás” okozta viharok. Utalt arra, hogy nagy tervek vannak a gáziparban, akárcsak a közlekedés és a szállítás területén. Célzott a Mol részvételére a Kék áramlat gázvezeték közép-európai meghosszabbításának projektjében, a Gazprom oldalán.
Gyurcsány Ferenc ugyanakkor a találkozót követően azt mondta, hogy az Oroszország által támogatott Kék Áramlat-2 és az EU által pártolt Nabucco gázvezetékterv közötti választás lehetőségéről Putyin is azt az elvet vallja, hogy mindenkinek a saját nemzeti érdekei alapján kell meghoznia a legjobb döntést, és ennek alapján fog kiderülni, hogy a két döntésnek van-e metszete
Az orosz Gazprom nem döntött még arról, hogy a Kék Áramlat Törökországból pontosan milyen úton jut majd el Európába, a Mol pedig természetesen nem tudott még dönteni a két elméleti alternatíváról, jelesül arról, hogy a Nabuccón, vagy a Kék Áramlaton érkező gázból vásárol-e majd, ha lesz gáz, ha lesz vezeték – fejtegette Gyurcsány a négyórás találkozó után.
Közös kormányülések
Putyin és Gyurcsány megállapodott a kormányközi konzultáció intézményének bevezetésében. Ez voltaképpen a szűkített kabinetek együttes ülését jelenti, s először Budapesten rendezik meg még ez év őszén. Július közepén pedig orosz-finn-magyar hármas csúcstalálkozót tartanak a finnugor őslakosságú Mordvinföld fővárosában, Szaranszkban – tette hozzá.
Gyurcsány örömét fejezte ki, hogy Putyin nem bánja a deficites mérleg Magyarország javára való javulását, rámutatva: ez arra utal, hogy a magyar exportnak még van hova bővülnie. Arra utalt, hogy a látványosan fejlődő exporton túl már a beruházási együttműködésről tárgyal a két fél az élelmiszer-, a filmipar, a lakásépítés és a logisztika területén. Végül elégedetten nyugtázta a magyar kormányfő, hogy a kapcsolatok rendszeressé váltak, és kiszabadultak az energiaügyek „fogságából”.
Megnégyszereződött az export
A magyar kormányfő hangoztatta, „az elv, amelyhez tartjuk magunkat, hogy kevesebbet beszélünk a múltról, többet a jelenről és a jövőről, kevesebbet a politikáról és többet az üzletről, eredményesnek bizonyult”, „s az elért eredmények igazolják ezt az elvet”. Megjegyezte, hogy az elmúlt öt évben kedvező fordulat állt be a két ország közötti kapcsolatokban: kétszeresére nőtt a magyar agrártermékek exportja, az egész export pedig megnégyszereződött.
Második legnagyobb kereskedelmi partner lehet
Gyurcsány Ferenc reméli, hogy Oroszország Magyarország második legnagyobb kereskedelmi partnere lesz, egyebek között erről beszélt Moszkvában csütörtökön.
A magyar miniszterelnök a Mihail Fradkov orosz kollégájával folytatott tárgyaláson rámutatott, hogy Moszkva jelenleg a külkereskedelmi partnerek sorában a harmadik helyen áll. Ha azonban ilyen ütemben fejlődik a két ország közötti kereskedelem, akkor már jövőre Oroszország kerülhet a második helyre, Németország mögé.
Mihail Fradkov úgy ítélte meg, hogy a magyar-orosz gazdasági együttműködés megingathatatlanul fejlődik s ezt az ütemet kell tartani. Közölte, hogy az orosz fél kész folytatni a kérdések megvitatását, elsősorban a kereskedelmi-gazdaságiakat. „Ezen a területen minden rendben van” – állapította meg. A kereskedelem nem növekszik olyan gyorsan, mint szeretnék, de vannak távlati tervek.
Gyurcsány Ferenc megjegyezte, hogy az elmúlt öt évben áttörés történt az orosz-magyar kapcsolatokban. Figyelmeztetett ugyanakkor arra, hogy kimerülnek a hagyományos kereskedelmi forgalom tartalékai. Éppen ezért napirendre kerülnek a kölcsönös beruházások, az együttműködés még intenzívebb formái – mondta a magyar miniszterelnök.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
