Miközben Amerikában és a világon milliók rágják csonkig a körmüket az izgalomtól az elnökválasztás miatt, november 3-án sok minden másról is voksolhattak az amerikaiak. Írtunk már róla, hogy a kongresszus alsóházát, a képviselőházat behúzták a demokraták, míg a felsőházban, azaz a szenátusban a republikánusok, ha szűken is, de valószínűleg megtartják a többségüket. Tizenegy tagállamban kormányzót választottak (a demokraták mindössze háromban nyertek), sok tagállam a saját törvényhozásait választotta újra, de a polgármesteri székeket is megpályáztatták olyan fontos városokban, mint Baltimore, Honolulu, Miami, Milwaukee, Portland vagy épp San Diego.
Fű alatt megszavazták
A legnagyobb vihart az az oregoni javaslat kavarta, ami az összes drogot (még a heroint is) dekriminalizálná. A lakosság ráadásul igennel voksolt a javaslatra, amit azzal indokoltak beterjesztői, hogy a drogügy nem rendészeti, hanem közegészségügyi kérdés, magyarán nem börtönbe, hanem rehabilitációra kell küldeni a függőket. Tehát ha valakinél – hangsúlyosan csak kis mennyiségű, saját fogyasztásra szánt – kábítószert találnak, legyen az kokain, heroin vagy épp metamfetamin, nem kerül börtönbe, megússza pénzbüntetéssel. Az új intézkedéscsomag része lesz, hogy a korábban legalizált marihuána után befolyó adóbevételekből a függők kezelésére költenek majd. Egy másik oregoni népszavazáson (és ettől függetlenül a fővárosban) a pszilocibint, köznevén a varázsgombát is legalizálták.
A marihuána kérdésében is több referendumot tartottak. A rekreációs célú, azaz kvázi lelazító füvezést az USA több államában is támogatták a szavazók: New Jersey-ben, Montanában, Dél-Dakotában és Arizonában is. Egyes rossz állapotú betegeknél hamarosan Dél-Dakotában és Mississippiben is engedélyezni fogják a hatóanyag használatát. Montanában komplex módon szavaztak a legalizációról, szabályozásról és a marihuána megadóztatásáról is, erre is igent mondott a társadalom.
Gyermekélet
Az abortusz kérdése nemcsak Európában szül ádáz politikai csatározásokat, az elvek Amerikában is sűrűn összecsapnak. A kérdésről több tagállamban is tartottak népszavazást kedden. Coloradóban egy olyan javaslat volt terítéken, ami szerint a terhesség csak annak 22. hetéig szakítható meg. A javaslatot az állam lakóinak 60 százaléka visszautasította, az államban továbbra is a várandósság bármely szakaszában elvehető a magzat.
Louisianában a választók nagy többsége (62 százalék) viszont rábólintott arra a javaslatra, ami módosít a tagállami alkotmányon. Ez a módosítás azt írja elő, hogy az alkotmányba nem kerülhet olyan szöveg, ami védi az abortuszhoz való jogot, esetleg pénzügyileg támogatja, segíti az érvényesülését. Magyarán a New Orleanst is magában foglaló államban nehezebb lesz elvetetni a magzatot, főleg ha a konzervatívvá vált szövetségi felsőbíróság is egyszer így dönt a kérdéskörben.
Leszámolás a rabszolgatartás emlékeivel
Mississippi állam egy új zászlóról kezdeményezett népszavazást. A régi zászló egy kék-fehér-piros trikolór volt, aminek felső sarkában a rabszolgatartó, a polgárháború idején létezett Konföderáció saját zászlaja volt látható. A rasszizmus elleni tüntetések hatására ezt kukázták, az új zászlón egy függőleges piros-narancssárga-sötétkék sávozásban lévő magnólia és az „In God We Trust” („Hiszünk Istenben”) felirat lesz megtalálható, megspékelve sok csillaggal, mivel a szavazók igent mondtak az új mintára.
Rhode Island az USA legapróbb állama, aminek a mai napig a következő volt a hivatalos neve: Rhode Island Állam és Providence Ültetvények. Minthogy a 19. századig rengeteg – zömmel afroamerikai – rabszolga dolgozott nyomorúságos körülmények között ültetvényeken, ez a 21. században már nem rezonált jól, szóval egy népszavazással megerősítve most kiszedik az állam elnevezéséből ezt.
Puerto Rico mint 51. tagállam?
122 éve amerikai „gyarmat” Puerto Rico. Azért az idézőjel, mert társult államként hivatkoznak rá, ami nem jár azzal a jogmennyiséggel, mint amit egy rendes amerikai tagállam kap. Például az amerikai elnökről sem szavazhatnak, pedig ő Puerto Rico államfője is (a kormányzó pedig a kormányfő), de az amerikai törvényhozásban sincs érdemi képviselőjük. 2012 és 2017 után újra nem kötelező érvényű népszavazást tartott a szigetország arról, hogy csatlakozzon-e 51. tagállamként az USA-hoz, és a lakosok megint rábólintottak erre.
A szavazók 52 százaléka támogatta az ötletet, de ez nem jelent semmit: a kongresszus dönt arról, egyáltalán napirendre vegye-e a kérdést. A demokraták támogatják az ötletet (egyes felmérések szerint demokraták felé húzó állam, mások szerint szoros küzdelmeket hozó ingaállam lenne a sziget), a republikánusok az előző népszavazásokról se vettek tudomást.
Kényszervállalkozás, minimálbér, szavazás
Kaliforniában a fuvarszervező, valamint a futárral dolgozó kiszállító cégek kezdeményezésére arról szavazhatott a nép, egyéni vállalkozóként vagy alkalmazottként dolgozzanak-e nekik az embereik. 58 százalék a cégek mellett szavazott, így a Ubernek vagy Lyftnek dolgozó, szerződéses sofőrök továbbra sem jutnak hozzá cégeiken keresztül tb-hez, minimálbérhez vagy épp túlórapénzhez.
Floridában a minimál órabér 15 dollárra (4600 forintra) emelésére bólintott rá a lakosság, ezt hat év alatt hajtják végre. Kaliforniában több büntetőjogi szabályról is határoztak, például megszűnik az óvadék fejében történő szabadon bocsátás, ezután egy algoritmus dönt majd arról, ki veszélytelen, és kit lehet szabadon engedni a bírósági tárgyalása előtt-alatt. Szintén Kaliforniában döntés született egy adatvédelmi hatóság felállításáról, ami segít a lakosoknak, hogy egy korábbi törvény alapján megismerjék és akár töröltessék a magáncégek róluk gyűjtött információit. Pár állam a választási rendszeren is ügyködött, de például a harmadik párti jelölteknek is esélyt adó rangsorolásos választási rendszer nem ment át sehol a választókon.
Érdekességként a New York Times megjegyezte, a négy évvel ezelőtti polgári kezdeményezésű népszavazások körülbelül felét rendezték meg az idén (38 volt most, 72 volt 2016-ban). Ennek oka a koronavírus lehet, a járvány miatt ugyanis nehezebb volt aláírásokat gyűjteni a kezdeményezésekhez. Összesen amúgy 124 referendum volt, ez is csökkenés, hisz négy éve még 154 kérdést bocsátottak a nép elé.
Kiemelt kép: David Dee Delgado / Getty Images
