Hétfőre virradó éjjel egy egész ország ült tűkön alvás helyett. A lengyel elnökválasztás eredményét a vasárnap esti urnazárás után is lehetetlen volt még megállapítani, az exit pollok annyira szoros eredményt mutattak a két jelölt között. Zárás után egy százalékpontra jósolták a két jelölt, a hivatalban lévő Andrzej Duda és kihívója, Rafal Trzaskowski közötti különbséget.
Reggelre a feszültségnek vége lett, és az ország egyik felét inkább mély kétségbeesés kaphatta el. A választást Duda, a kormánypárt jelöltje nyerte 51,21 százalékkal, Traskowski, Varsó polgármester pedig – akit a liberális-konzervatív Polgári Platform vezette koalíció jelölt – 48,79 százalékot szerzett.
Ennek az eredménynek rengeteg tanulsága és következménye van Lengyelországra nézve. Sőt, mivel a magyar és a lengyel politika igencsak hasonlít, talán Magyarországra nézve is le lehet belőle vonni fontos következtetéseket.
Az ellentét
Lengyelország nagyon hasonlít Magyarországra, ha politikáról van szó. Az egyetlen fontos különbség, hogy minden mintha egy hajszálnyival normálisabb lenne. Bajban van a független sajtó, de valamivel még mindig jobb bőrben van, mint nálunk. Ugyanúgy megviselte a konzervatív Jog és Igazságosság (PiS) uralma a jogállamot, mint a Fidesz-kormányzás idehaza, de kicsivel még mindig jobb állapotban van, mint a magyar. És ha kicsivel kevésbé is, mint nálunk, de a kormánypárt hónapokkal ezelőtt még sebezhetetlennek tűnt.
Ezt a választást ugyanis nem most kellett volna megtartani, hanem májusban, amikor Duda népszerűsége az egekig szárnyalt. Aztán jött a koronavírus-járvány, és elmosta az egészet. A PiS egy darabig még erőltette, hogy tartsák meg a választást, később már csak levélszavazást javasolt, tehát tényleg minden trükköt megpróbált bevetni, de nem sikerült. A választást halasztani kellett, ami lehetőséget adott az ellenzéknek arra, hogy új jelöltet építsenek fel.
Ez lett Rafal Trzaskowski, a főváros liberális, több nyelven beszélő polgármestere, aki olykor Spinozát emlegeti beszélgetésekben és az önkormányzati választás előtt kiállt a melegjogokért. Innen könnyű megérteni, miért nem népszerű a lengyel vidéken. Trzaskowski annyira gyorsan került elő, hogy a kormánypárti agytrösztök nem is igazán tudtak semmit felhozni ellene, a hírek szerint szinte semmilyen terhelő információ nem volt kéznél, ezért a polgármester kampánya meredeken ívelt felfelé.
Város-vidék
Az első fordulóban már a szavazatok harminc százalékát szerezte meg, a protestjelöltek és a baloldal kis pártjainak támogatásával ez nőtt most majdnem ötven százalékra.
A jelenlegi elnököt a Jog és Igazságosság az Európai Parlament hátsó padsoraiból emelte ki öt évvel ezelőtt, szinte ismeretlenként. Akkor is szerencséje volt, hiszen a lengyel vidék a magyarhoz hasonló arányban szavaz a kormánypártok jelöltjeire.
Ennek több oka is van. Duda látványosan vallásos, és szeret a hagyományos lengyel történelmi emlékezésben is részt venni. Az ellenzék gúnyosan térdelő elnöknek hívta, mert hol papok, hol nemzeti hősök előtt térdelt. Közben viszont a vidék nagy része azt érezte, hogy cserben hagyta őket a Polgári Platfom korábbi kormánya, míg a PiS viszont kifejezetten népszerű tudott lenni azzal, hogy sok pénzt költött ezekre a régiókra. Az útfelújítások mellé szociális kiadásokra is jutott, csökkentették a nyugdíjkorhatárt, megemelték a gyerekek után járó támogatást, majd azt mondták, hogy a baloldal ezeket mind el akarja venni. Nem akarta egyébként, Trzaskowski még azzal is kampányolt, hogy emelné a támogatásokat.
De ez már mindegy volt, hiszen Duda aktívan turnézott vidéken, miközben Trzaskowski alapvetően a városokban volt erős. Úgy néz ki, mindkét jelölt támogatottságát masszívan alulmérték, Duda a várakozásoknál jobban tudta hozni a korábban nem a kormánypártra szavazó, de jobboldali választók támogatását, Trzaskowski jó eredménye miatt pedig még többen mentek el szavazni azok közül, akik váltást akartak. A részvétel magas volt, a szavazásra jogosultak majdnem hetven százaléka elment voksolni.
Nem verhetetlen a kormánypárt
De az igazi meglepetés nem Duda szereplése, hanem az ellenzéké. Lengyelország masszívan polarizált hely, a választásból már most kiderül, hogy a város-vidék ellentét mennyire komolyan vágja ketté az országot. A két politikai erő támogatói közötti szakadék pedig körülbelül ugyanolyan széles, mint Magyarországon, és a kelet-nyugati felosztás is döbbenetesen erős, elég ezt az exit poll felmérés alapján készült térképet megnézni, az ország nyugati felében Trzaskowski győzött:
A kormányzó PiS korábban verhetetlennek tűnt, és úgy nézett ki, Duda simán húzza be ezt a választást is. Ehhez képest a mostani eredmény győzelem ugyan, de elsöprőnek nem lehet nevezni. Ha a szinte mindent leuraló kormánypártnak még egy ilyen kampány után is végig kell izgulnia az éjszakát, az felér egy erős figyelmeztetéssel.
Következmények
És ennek a választásnak minden bizonnyal következményei lesznek a kormánypárt politikájára nézve is. Elméletben a Jog és Igazságosság felhatalmazást kapott arra, hogy folytassa a korábbi politikáját, amelyben a független sajtót és a teljes bírói rendszert maga alá szerette volna darálni. Trzaskowski megválasztása ezt akadályozta volna meg, ugyanis a kormánypártnak nincs elég képviselője a parlamentben ahhoz, hogy felülírjon egy elnöki vétót. Így nem is kell majd.
De a PiS-nek így is érdemes lesz végiggondolnia, mennyire erőszakosan akarja ezt a politikát tovább képviselni, ha ilyen ellenzéke van. Úgy könnyű erőszakosan politizálni, ha az ellenzék megosztott, de ha bármikor ott a lehetőség egy választási vereségre, talán még a leghangosabb illiberálisok is óvatosabban lépnek majd. Valószínűleg folytatódik az illiberális demokrácia és az Európai Unióval szembeni harc Lengyelországban, de hiába mutatja ezt be a kormánypárt győzelemként, a kampányt alapos újratervezés fogja követni. Ez ugyanis nem biztos, hogy elég lesz a következő parlamenti választáson.
Kiemelt kép: Dominika Zarzycka /NurPhoto /AFP