Bár az idei április kifejezetten száraz volt, az elmúlt hetekben többször is heves esőzést tapasztalhattunk. A viharok nemcsak jelentős anyagi károkat okoznak, hanem emberéleteket is követelhetnek. Június 15-én, Tótvázsonyban egy 66 éves nő egy villámáradás során halt meg, de az áradások a régió más országaiban is okoztak haláleseteket.
Kis Anna, az ELTE TTK Meteorológiai tanszékének meteorológusa a Másfélfokon mutatta be, hogy mire számíthatunk a villámárvizek terén a jövőben. Mint írja, a villámárvizek kialakulásához fontos, hogy rövid időn belül, maximum 6 óra alatt az átlagosnál több csapadék hulljon le egy adott területen. A vízmennyiséget a felszín általában nem képes befogadni vagy elvezetni, a jelenségnek pedig tovább kedvez, ha nagy lejtőszögű a felszín, illetve gyér a vegetáció. A villámárvizek jellemzően nyáron jönnek létre, ez hazánkban eleve a legcsapadékosabb évszak.
Kis Anna szerint a villámárvizeket néhány napos időtartamon sem könnyű előrejelezni, éghajlati skálán pedig még nehezebb, a csapadék jövőbeli feltételezettt változása alapján ugyanakkor lehet következtetni alakulásukra.
A legtöbb településen, így Budapesten a csatornarendszer nem képes megküzdeni a hirtelen lehullott csapadékkal, mivel kialakításukkor még nem számoltak a klímaváltozás hatásaival. Kis Anna úgy véli, a zöldtetők megoldást jelenthetnek, ezek nemcsak a vízelvezetésben fontosak, hanem hűtenek, párologtatnak, javítják a levegőminőséget, illetve a biodiverzitás szempontjából is elengedhetetlenek. Emellett a városokban a mesterséges vagy természetes módon keletkezett mélyebben fekvő kertek, az úgynevezett esőkertek, illetve a csatornarendszerekhez kapcsolt kisebb tavak is segíthetnek.
Kiemelt kép: Farkas Norbert / 24.hu
