Az elérhető cégnyilvántartások szerint a mai napig pénzeli az állam Töröcskei Istvánt: ő az állami tulajdonban levő, az állami áramrendszert irányító Mavir Zrt. igazgatóságának elnöke, és tisztségéért három éve havi 300 ezer forintot kapott, a juttatás jelenlegi összegéről nincs adat a cég weboldalán.
Töröcskeit azzal gyanúsítja az ügyészség, hogy ő és felesége vezető szerepet töltött be egy bűnszervezetben, amely hatmilliárd forint vagyoni kárt okozott. A Széchenyi Bank köré épült bűnszervezetről van szó, és (a tizenkilencből) kilenc gyanúsítottat őrizetbe is vettek, Töröcskeit és a feleségét pedig letartóztatták.
A bank Töröcskei és felesége érdekeltsége volt, a tulajdonukban álló T & T Ingatlanforgalmazó és Vagyonkezelő Zrt. 2010 elején vásárolt egy bankot, amelyet nem sokára átkereszteltek Széchenyi Kereskedelmi Bankra, és építkezésbe fogtak. Csakhogy már az elejétől súlyos szabálytalanságokat követtek el a hitelintézetnél, amely fennállása hat éve alatt mindvégig veszteséget termelt.
Noha súlyos szabálytalanságok voltak a Széchenyi Banknál, a hatóságok és a kormányzat olyannyira szemet hunyt azok felett, hogy 2013 közepén az állam kisebbségi tulajdonosként, 3 milliárd forintért cserébe beszállt a bankba. A tulajdonszerzés előkészítése és a bank átvilágítása 2012-re esett, amikor Matolcsy György volt a gazdasági miniszter, ő 2013 tavaszán a jegybank elnöke lett, a miniszteri bársonyszékben Varga Mihály váltotta, az állam pedig beállt 49 százalékos tulajdonosként a Széchenyi Bank mögé.
Aztán 2014 közepén megtört valami. A hvg.hu több cikkben is foglalkozott a bank körüli problémákkal, a súlyos tőkehiánnyal, az informatikai nyilvántartási hiányosságokkal, az elküldött vezérkarral. A felügyeleti jogokat gyakorló nemzeti bank 2014 elején átfogó vizsgálatba fogott, őszre pedig vaskos dokumentum sorolta a szabálytalanságokat, törvénysértéseket – ezekből a lap több példát is felvillantott.
A jegybank anyaga több esetről is beszámol, amikor a Széchenyi Bankban olyan cégeknek ítéltek meg hiteleket, amelyeknél maga Töröcskei István vezető volt, vagy üzleti érdeke fűződött hozzájuk, a bank részéről pedig ő, vagy a felesége részt vett a hitel jóváhagyásában. Az ilyen összeférhetetlenségeket szigorúan tiltja a törvény: egy bank vezetője, de még alkalmazottja vagy megbízott szakértője sem vehet részt olyan döntésben a bank részéről, amelyhez neki, közeli hozzátartozójának vagy a tulajdonában álló cégnek üzleti érdeke fűződik, vagy vezető állást tölt be a társaságnál
– írta a jegybanki jelentést megismerő portál.
Alighanem az ügyészség is ilyen mozzanatokra utalt, amikor szerdai közleményében azt írta, hogy a bűnszervezet a hiteleket helyezett ki olyan esetekben is, ha a hitelt igénylő gazdasági társaság hitelhez nem juthatott volna. A hitelezett cégek a kölcsönt nem fizették vissza, azokból a pénzintézet közvetett tulajdonosának cége gazdagodott, miután a társaságok a felvett összeg döntő hányadát rövid időn belül, különböző cégek közbeiktatásával, előre meghatározott módon továbbutalták.
A bank ügyében 2014 telén fogyhatott el az állami cérna, decemberben a jegybank gyakorlatilag átvette a Széchenyi Bankot azzal, hogy felügyeleti biztost rendelt ki, visszavonta a bank tevékenységi engedélyét és elindította a végelszámolást. 2015 augusztusában felszámolásba fordult az eljárás. Töröcskei még 2014 decemberében lemondott az ÁKK éléről. A Nemzetgazdasági Minisztérium 2014 közepén pedig már mosta kezeit, azt jelezte a jegybanki jelentés szerint, hogy a tulajdonosi szerepvállalást megelőző átvilágítás során a bank nem adott teljes körű felvilágosítást, sőt információkat hallgatott el.
Azonban hiába tett feljelentést a jegybank ismeretlen tettes ellen még 2015 elején, éveken át mintha jegelték volna a nyomozást. Két év elteltével azt tudtuk meg, nemcsak hogy gyanúsítottat nem talált addig rendőrség, de Töröcskeit és feleségét még tanúként sem hallgatták meg, és a T&T Zrt.-nél sem kopogtatott a rendőrség – ezt akkor maga Töröcskei állította lapunknak.
Pedig a jegybank 2015 őszén Töröcskei feleségét és a bank három vezetőjét súlyos pénzbírsággal sújtotta. Az MNB rendkívül súlyosnak minősítette a volt vezetők által elkövetett jogsértések jellegét, súlyát és következményeit, ezért 18-20 millió forint közötti összegre büntette őket.
Ezidáig tehát úgy tűnt, parkolópályára került az ügy. Aztán most, szűk hat évvel a bank bedőlése után az ügyészség nagyszabású akciót hajtatott végre az őrizetbevételek előtt. Kerestük Töröcskei Istvánt, de nem értük el, és a Maviron keresztül sem tudtunk kapcsolatba lépni vele. Bő öt éve egyébként még arra utalt, hogy a legmagasabb szinten állapodott meg a Széchenyi Bank állami megsegítéséről. A bank akkori vezérigazgatóját is kerestük, de hiába.
„A pénz a sátán ganaja”
Engem a pénz valójában soha nem hajtott. Édesapám, bölcs emberként, mindig úgy beszélt a pénzről, hogy a „sátán ganaja”. A Hír Tv-s befektetésnél sem morfondíroztam, mikor térül meg. Engem még abban a szellemben neveltek, hogy ha a Jóisten megadta, hogy elérhettél valamit, akkor kutya kötelességed lehetőséget teremteni, segíteni másoknak
– foglalta össze munkásságának fő mozgatóját a HVG-nek 2012-ben adott interjúban Töröcskei István, aki bankárként és főadósságkezelőként akkoriban térdig gázolt a milliárdokban.
A kezdettől jobboldali kötődésűként ismert, régi vágású üzletember a karrierjét az MNB-ben kezdte még 1973-ban Boros Imrével, az Antall-kormány idején azután a Magyar Hitelbank vezérévé lépett elő. A jobboldal egyik mecénásaként tartották számon, sajtóértesülések szerint a bank különböző cégeken keresztül összesen egymilliárd forinttal finanszírozta az MDF, a Fidesz és a KDNP 1994-es választási kampányát. Döntő szerepe volt a jobboldali médiabirodalom létrejöttében is: finanszírozta a Hír Tv-t és a Lánchíd Rádiót a legnehezebb időkben, a 2002 és 2010 közötti ellenzéki szűk esztendőkben, aztán amikor a második Orbán-kormánnyal elérkezett az állami hirdetéseső, átadta az egészet a Simicska Lajos–Nyerges Zsolt párosnak. De ha kellett, bajba jutott jobboldali mágnásoknak segített be, megesett, hogy Orbán Viktor családi barátja és egykori üzlettársa, Kékessy Dezső borászatát pofozta helyre.
Orbán nem volt hálátlan: kormányra kerülése után Töröcskei lett az állami adósságkezelő vezetője, de feladata nem csak a nemzetközi hitelpiac megdolgozásából, a dollármilliárdok összekalapozásából állt. Kulcsszereplője lett a keleti nyitásnak, és olyan nagy nemzetközi egyezményeken munkálkodott, mint a kínai kormánnyal tető alá hozott egymilliárd dolláros hitel és a Paksi Atomerőmű bővítésének finanszírozási konstrukciója. Utóbbiban saját bankjának, a Kajmán-szigeteken bejegyzett tulajdonostól 2010-ben megvásárolt Széchenyi Banknak is szerepet szánt: arról volt szó, hogy a 10 milliárd eurós orosz hitel a saját pénzintézetén keresztül érkezik majd a Vnyesekonombanktól.
Közben fontos cégekben jutott pozíciókhoz, az állami tulajdonú Mavir Zrt. igazgatóságába és évi durván 10 milliós javadalmazásért a Mol Nyrt. felügyelőbizottságába is bekerült. Uniós pénzek terítését bíztak rá, a hozzá köthető két pénzügyi közvetítő, a Kairos és a Prosperitas 6-6 milliárd forint uniós kockázati tőkét kezelhetett. Más területeken is építette az érdekeltségeit, birodalmába tartozott az energetikában utazó Pannergy, illetve az informatikában érdekelt Synergon is. Egyébként mint minden rendes NER-oligarchának, neki is jutott a privatizált állami gazdaságokból, igaz, ő 2012-ben megvált a Gödöllői Tangazdaságtól.
A barátság régi időkre nyúlt vissza a pártpénztárnokkal és közös üzleteken is van nyoma: az egyéb hitelnyújtással foglalkozó (a Töröcskei birodalom bukása után felszámolásba dőlt) Platinium Pénzügyi Szolgáltatóház Zrt.-t például közösen birtokolta 2005-től Töröcskei T & T vagyonkezelője és a Simicska-féle Mahir. Együttműködésük a határokon is túl nyúlt, a Platinium romániai testvércégében, a bukaresti Platinum IFN SA-ban a Mahir volt a legnagyobb tulajdonos 40 százalékkal.
Töröcskei egykor kiterjedt birodalmát pillanatok alatt széthordták a feltörekvő nemzeti nagytőkések, például az Orbán bizalmasa, Garancsi István érdekeltségében álló Duna Takarék Banknak adott engedélyt a jegybank, hogy megvegye a Széchenyi Lízing Pénzügyi Szolgáltató Zrt.-t. A Prosperitas Gubicza Ágostonnál landolt (ő Rogán Antal első feleségének férje), és a GB&Partners Kockázati Tőkealap-kezelőre átnevezve óriás karriert futott be: az Eximbank 16 milliárd forint szétterítését bízta rá.
A valaha szerteágazó Töröcskei-érdekeltségekből, vezető pozíciókból mára hírmondónak maradt néhány: az Opten adatbázisa szerint megvan még, de életjeleket alig ad a régi családi cége, a dörgicsei T&T Ingatlanforgalmazó Vagyonkezelő Zrt., illetve a Boros Imrével közös B&B Vagyonkezelő Zrt. Ezeken kívül Töröcskei résztulajdonosa egy másik, kicsiny vagyonkezelőnek, az Innostart-Holding Kft.-nek. Az egykori bankár a Pannergy Geotermikus Erőművek Zrt. igazgatóságában cikkünk írásakor még igazgatósági tagként szerepelt, de nem tudta megtartani a helyét a Pannergy Nyrt.-ben, neve éppen törlés alatt állt. Helyére új potentátot igazoltak, Rencsár Kálmánt, a leggazdagabbak közé idén betört építőiparos milliárdos Soltút-tulajt vették be a testületbe.
Továbbá igazgatósági elnöke a Patapoklosiban bejegyzett Megújuló Hangya – 2010 Általános, Integrációs, Termelő, Feldolgozó, Értékesítő, Vagyonkezelő és Szolgáltató Szövetkezetnek. Töröcskei még főadósságkezelőként adta ki a jelszót, hogy minden faluban meg kell szervezni a Hangya-közösséget. Azt szorgalmazza, hogy a „kivonuló” külföldi pénzintézetek helyét olyan vidéki hitelszövetkezet-hálózat vegye át, amelyben a tagok pénzzel, kölcsönnel segítik egymást.
Kiemelt kép: Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter és Töröcskei István, az Államadósság Kezelő Központ vezetője 2013. áprilisában. Fotó: Kovács Attila /MTI
