Nem a Dzsingisz kán elleni védekezés céljából készülhetett a kínai nagy fal északi része – derült ki a Mongol Tudományos Akadémia és a Yale Egyetem kutatásából. A projekt során az 1000 és 1300 között épült falszakaszt, a körülötte fekvő épületek nyomait és a hátrahagyott eszközöket vizsgálták meg – írja az IFL Science.
Az Antiquity tudományos folyóiratban megjelent tanulmány szerint a fal ezen szakaszát nem azért építették, hogy Dzsingisz kán hadseregét megállítsák, de még csak nem is azért, hogy a portyázó támadó népeket visszatartsák, hanem azért, hogy a helyi nomád törzseket monitorozzák, és kordában tartsák, hogy ne támadják meg a kínai birodalmat.
A jelenleg Mongólián, kisebb részben Oroszországon és Kínán át húzódó falszakasz egyrészt korábban is épült, mint ahogyan Dzsingisz kán fenyegetése megjelent volna, másrészt nincs elég magasan ahhoz, hogy katonai védelmi célokat lásson el. Az alacsony fekvése is arra enged következtetni, hogy populációk ellenőrzésére használták.
A kutatók szerint az eredményeik rávilágíthatnak arra is, hogy nem minden, most katonai célú építménynek hitt objektum szolgált valóban katonai célokat, ezért érdemes lehet újravizsgálni még a legismertebb épületeket is, úgy, ahogy a kínai nagy fal többi részét.
