A múlt héten számos hír röppent fel azzal kapcsolatban, hogy Kim Dzsongunnal, Észak-Korea diktátorával valami nincsen rendben. Egyes híradások szerint
- meghalt, egy szívműtétet követően;
- mások szerint ugyan nem halt meg, de agyhalott vagy vegetatív állapotban fekszik egy kórházban;
- esetleg valóban szívműtétje volt, és abból lábadozik;
- koronavírusos lett egy hozzá küldött kínai orvostól;
- él és virul, eltűnése, azaz április 13-a óta csak nyaral Vonszanban.
Az egészségi állapotával kapcsolatos hírek nem egészen két hete kezdtek el terjedni, miután április 15-én nem jelent meg az államalapítás ünnepén, ami egyben nagyapja, Kim Ir Szen születésnapja. Akkor ezt külföldi elemzők azzal magyarázták: a – hivatalosan az országban egyetlen fertőzést sem okozó – koronavírus-járvány miatt történhetett meg, hogy a vezető –hatalomra jutása óta először – kihagyta az ország legnagyobb ünnepének ceremóniáját.
Csakhogy pár nappal később – hírszerzési forrásokra hivatkozva – a CNN és dél-koreai médiumok is arról számoltak be, hogy Kim Dzsongun szívműtéten esett át, és a helyzete egyáltalán nem rózsás. Az északi szomszédot mindig feszülten figyelő Dél-Korea elnöki hivatala ezt azonban nem erősítette meg, sőt azt közölték, semmi szokatlant nem tapasztaltak.
Pénteken ugyanakkor a Reuters arról számolt be, hogy Kína egészségügyi szakértőket és kormányzati tisztségviselőket küldött Phenjanba, majd hétvégén már az a hír is szárnyra kapott – például a TMZ is azt írta –, hogy a diktátor meghalt a félresikerült szívműtét miatt.
Ezt az információt senki nem erősítette meg. Dél-Korea cáfolata szerint Kim Dzsongun valójában jól van, és nyaral a tengerparti rezidenciáján. Ide szokott pihenni, kikapcsolódni járni a diktátor. Ezt erősítette meg az a híradás is, miszerint a 250 méter hosszú vonatát műholdfelvételek segítségével felfedezték a vonszani tengerparti nyaralója mellett.
A kiszámíthatatlan Kimek
Ettől függetlenül nem lenne meglepő, ha a kommunista állam (feltehetően) 36 éves vezetőjének komoly problémái lennének az egészségével, hiszen erősen túlsúlyos, láthatóan nehézségei vannak a mozgással, ráadásul láncdohányos. A felmenői között többen cukorbetegséggel, szív- és érrendszeri problémákkal küszködtek. Apja, Kim Dzsongil 2008-ban kapott szélütést, majd 2011-ben egy szívinfarktus következtében hunyt el.
Hogy pontosan mi van most az észak-koreai vezetővel, feltehetőleg még a helyi politikai elit sem tudja. Ezt támasztja alá, hogy a fővárosban, Phenjanban pánikvásárlásba kezdtek a lakosok, felvásárolnak mindent, ami csak kapható a mosószertől kezdve, a rizsen és az elektronikai eszközökön át az alkoholig. A vásárlási láz már napok óta tart, először csak az importtermékek iránt nőtt meg a kereslet, de az elmúlt napokban már olyan a belföldi termékekre is, mint a halkonzerv és a cigaretta. A pánik hátterében nem csupán az ország határainak januári lezárása és a járvány miatt félelem állhat, hanem akár egy komolyabb változásra történő felkészülés is.
Ha Kim Dzsongun mégis előkerülne – legutóbb egyébként április 11-én jelent meg nyilvánosság előtt, az állampárt vezetőségi ülésén –, azzal azért mégsem okozna túl nagy meglepetést. Előfordult ugyanis már ilyen: 2014-ben másfél hónapra eltűnt, akkor arról lehetett hallani, hogy katonai puccsot követtek el ellene, illetve hogy szívrohamot kapott a svájci sajtoktól – leginkább ementálitól – való függősége miatt (ez nem vicc). Aztán előkerült. De apját, Kim Dzsongilt és nagyapját, Kim Ir Szent is többször eltemette a külföldi média, mielőtt valóban meghaltak volna.
De akkor most mi lehet az igazság?
A Washington Post oldalán az ország szakértője, aki könyvet is írt Kim Dzsongunról, Anna Fifield úgy fogalmazott:
Nem tudom. Senki sem fogja tudni, míg vagy Észak-Korea nem közli velünk, vagy ő vissza nem kacsázik elénk.
De arról is írt Fifield, hogy a pletykák most más természetűek, mint a korábbiak. A hírek ugyanis kevésbé a szívműtétjéről, inkább az aktuális állapotáról szólnak. Az Észak-Korea szakértőjének számító Chad O‘Carroll is arról írt a Twitter-oldalán, hogy kétféle pletyka van, mindkettőben közös a szívműtét, ám a népköztársaság vezetőjének állapota – miszerint felgyógyulóban van vagy kritikus –, különbözik. De szerinte „az is lehet, hogy mindkét teória téves”.
Szokatlan az is, hogy Dél-Korea kommentálta az Észak-Korea vezetőségével kapcsolatos híreket, márpedig hétfőn ezt tette az ország egyesítési minisztere. Andrej Lankov történész szerint lehetséges, hogy egy „komoly krízis” előtt állunk, valami ugyanis „határozottan rossz” Kimmel.
Ezzel szemben Alexandre Mansourov Észak-Korea-szakértő szerint nincs ok a riadalomra, hiszen könnyen meglehet az is, hogy a diktátor csak a koronavírus-járvány miatti „társadalmi távolságtartást” tartja be. Az sem kizárt, hogy az államalapítás emlékünnepségén is azért nem vett részt, mert egyszerűen változtatni akart a szokásokon. Újévkor is ezt tette, amikor nem az emberek előtt tartott hagyományos évértékelő beszédet, hanem írásban közölte, mik a tervei 2020-ra.
Ez a kilencedik éve hatalmon. Most már kényelmesebb. A saját módján végzi a dolgait, és hagy nyomot maga után
– fogalmazott Mansourov. Mindezek csak feltételezések, hiszen a világ egyetlen hírszerző ügynökségének sem sikerült Kimék legbelsőbb köreibe hatolnia, és biztos információkat szereznie, másrészt ez azt is jelenti, hogy egyetlen pletykát sem lehet teljes mértékben kizárni.
Szkeptikus a híresztelésekkel szemben Tae Jong Ho is, aki nemrég azzal került a hírekbe, hogy ő az első észak-koreai dezertőr, akit Dél-Koreában képviselőnek választottak. Szerinte azért kétséges ezeknek az információknak a hitelessége, mert annak nagyon kicsi az esélye, hogy Kim legszűkebb köréből valaki kikotyogjon egy ilyen súlyú dolgot. Tae Jong Ho, aki Észak-Korea londoni nagykövetségének volt korábban a beosztottja, ezt azzal érzékeltette, hogy Kim Dzsongil 2011-es halálát az ország külügyminisztériumában is csak akkor tudták meg, mikor egy előadóterembe összehívták őket egy „fontos bejelentésre”, ahol egy képernyőn egy tévébemondó ismertette a hírt.
Egy másik dezertőr, Jo Szungha, aki Dél-Koreában újságíróként dolgozik, a Facebook-oldalán arról írt, azt elhiszi, hogy a diktátornak egészségügyi problémái lehetnek, ám azokban a beszámolókban egy cseppet sem bízik, amelyek komoly veszélyről tudósítanak.
A Kim család egészségi állapota a titkok titka,
és aki azt állítja, hogy erről tényleg tud valamit, azt „regényírónak” nevezi.
Másrészt viszont: vajon miért nem cáfolja Kim a megromlott egészségével kapcsolatos állításokat?
Mi van, ha valóban meghalt Kim Dzsongun?
Mi lesz így az atomfegyvert birtokló országgal, amelyet eddig az alapítása óta a Kim család három férfitagja vezetett? 1948-tól 1994-ig Kim Ir Szen, aztán – a kommunista országokban kivételes módon – megörökölte tőle a fia, majd következett az unokája, Kim Dzsongun mindössze 27 évesen. A diktátor már kilenc éve hatalmon van, vagyis régebb óta, mint a szomszédos Japán miniszterelnöke vagy Dél-Korea és Kína elnöke. Kim Dzsongun ugyanakkor még fiatal, és apjával, illetve nagyapjával ellentétben egyelőre nem dolgozott ki tervet arra, ki vehetné át halála után a hatalmat. Felmenői már haláluk előtt a pártban és a katonaságban is komoly pozíciókat osztottak az utódjukra.
A Kimek a hatalomhoz való jogukat a vérvonalukon keresztül legitimálják, amelyet egészen a Pektu-hegyig, a koreaiak legendabeli születési helyéig vezetnek vissza. Ezért vannak Kimről fehér lovas képek, és e miatt ölette meg a féltestvérét 2017-ben, Malajziában. A vérvonal alapján ugyanis neki is lett volna joga a hatalomhoz.
Kim Dzsongunnak hivatalosan nincsen férfi leszármazottja, viszont van egy Eric Clapton-rajongó bátyja, és van egy nagybátyja, Kim Phjongil, Kim Dzsongil féltestvére, aki sokáig Kelet-Európa országaiban volt nagykövet (így egy éven át, 1989-ig Magyarországon is). Egyfajta száműzetés volt ez számára majd négy évtizeden át, míg nemrégiben vissza nem térhetett Phenjanba.
Bár éppen vele kapcsolatban a New York Times újságírója, Choe Sang-Hun egy Dél-Koreában csetalkalmazásokon terjedő pletykáról is beszámolt. E szerint Kim Dzsongunt nem sikerült a kómából felébresztenie a francia orvosoknak (hogy miként kerültek oda, arról nincs hír, viszont egykor az apját is kezelték francia orvosok), ezért a Kína-párti elit segítségével átvette a hatalmat Kim Phjongil, Peking pedig azonnal elkezdett tárgyalni Washingtonnal Észak-Korea és az atomfegyverei jövőjéről.
Fifield szerint azonban csupán egyetlen egy olyan jelölt van a Kim családban, aki komolyan vehető, mégpedig Kim Jodzsong, vele viszont az a gond, hogy fiatal, de leginkább az, hogy nő.
Kim Jodzsong a jelenlegi vezető legfiatalabb húga, aki egyébként politikailag is aktív, egyre fontosabb feladatokat lát el, csúcstalálkozókon és Dél-Koreában is ő a bátyja küldötte. Ő irányítja e mellett az észak-koreai propagandát, sőt az elmúlt hetekben visszakerült az állampárt belső bizottságába is, és már a saját neve alatt is tett nyilatkozatokat. Másrészt viszont nincsen katonai szerepköre, nem folyik körülötte propagandakampány, így például még soha nem nyilvánították őt az „Első Húgnak”.
Koreában még mindig komoly hatása van a konfuciánus tanoknak, ezekben kiemelt szerepe van az életkornak és a férfiasságnak, ami nem növeli Kim Jodzsong esélyeit. Noha Kim Dzsongunt még elfogadták a fiatal kora ellenére az emberek, egy harmincas évei elején járó nővel szemben jóval több lenne az ellenérzés. (Egyébként az előbb említett dél-koreai üzenetküldő appokon terjedő pletyka szerint Kim Phjongil hatalomra kerülésével Kim Jodzsong azonnal börtönbe került.)
Akadnak olyanok is, akik szerint egy kollektív vezetés jöhet Kim Dzsongun után, az ország jelenlegi második emberének, Cso Rjongaenak a vezetésével. Ő idős is, férfi is, mégis kockázatos lenne elvállalnia az ország vezetését, mivel
Egy biztos, túl hosszan nem maradhat így a jelenlegi helyzet: előbb-utóbb Kim Dzsongunnak meg kell jelennie a nyilvánosság előtt, vagy valamilyen hírt kell közölni róla Észak-Koreának, mert a hatalom destabilizálódik, ahogy az idő haladtával – bel- és külföldön egyaránt – egyre többen kérdőjelezik meg az egészségi állapotát, illetve a vezetői képességeit.
Kiemelt kép: KCNA / KCNA VIA KNS / AFP