Tudomány

Ritka fénykupola jelenik meg az égen

Február és március folyamán naplemente után nyugati irányban széles, a horizonttól felfelé keskenyedő háromszög alakú területen sokkal fényesebb az égbolt, mint más irányokban. A fényháromszög csúcsa ilyenkor a Fiastyúk (Plejádok) csillaghalmazig is felnyúlik.

Ez a kúp alakú, ezüstösen fénylő sugárzás az állatövi fény

– olvassuk a Magyar Csillagászati Egyesület Égi kalendárium: 2020. február című, aktuális észlelési lehetőségekről szóló ajánlójában.

Csak akkor észlelhető, amikor a Nap éppen nincs az égen, tehát napnyugta után, illetve a keleti égen, nem sokkal a hajnali szürkület előtt. Jól észrevehető, hogy a kúp alakú fényjelenség nem minden részében egyforma erős, a látóhatárhoz (és egyben a Naphoz) közelebb eső területe fényesebb. Amint pedig a Nap mélyebbre száll a horizont alá, vele együtt megy lefelé az állatövi fény is.

Fotó: Sebastian Voltmer / Leemage

A jelenséget a Naprendszer síkjában elhelyezkedő igen ritka bolygóközi por okozza, amely visszaveri a Nap fényét: úgy lehet elképzelni, mintha a Napnak két oldalán egy-egy fénylő porból álló, hosszúkás szárnya lenne az ekliptika mentén.

Hazánkból nézve a Nap látszólagos pályája 23–71 fokos szöget zárhat be a horizonttal, tehát nem mindegy, hogy mikor próbáljuk megfigyelni a jelenséget. Az észlelésre legkedvezőbb időszak a február–március (este) és a szeptember–október (hajnal). Észlelésével városi fényektől távol, tiszta, holdtalan éjszakákon érdemes próbálkozni.

Kiemelt kép: Fotó: S.Guisard / Novapix / Leemage

Ajánlott videó

Olvasói sztorik