Ezért hosszabb az idei február

A négyévente beiktatott szökőnap a naptár évi több mint 5 órás lemaradását ellensúlyozza, de nem egyszerűen egy toldaléknap hozzáadásáról van szó.
Korábban a témában:

Az év harminc és harmincegy napos hónapjai közül feltűnően kilóg a mindössze 28 napot számláló február, ám a csonka hónap 2020-ban – miként négyévente egyszer – kihúzhatja magát: idén a szökőnapnak köszönhetően 29 rubrikát kapott a naptárakban. A közvélekedéssel ellentétben azonban

a szökőnap nem február 29., hanem egy korábbi dátum.

Miért alakult ez így, és egyáltalán mi szükség van a naptár bolygatására, annak részleteit nézzük a Magyar Csillagászati Egyesület honlapján megjelent cikk alapján.

Lemaradunk, vagy előre szaladunk

A tropikus év, vagyis a Nap tavaszponttól tavaszpontig tartó évi útjának időtartama 5 óra 48 perc 46,08 másodperccel hosszabb, mint a naptári év, azaz ha az év 365 napját megszorozzuk 24 órával. Marad tehát évente 0,2422 nap, amivel valamit kezdeni kell, de természetesen nem lehet hozzáadni minden december 31-éhez.

Ezért vezették be négyévente a szőkőnapokat, vagyis egy nap „hozzáadásával” megnövelik adott év hosszát. Ám a matek így sem jön ki, hiszen az az 5 óra 48 perc és 46,08 másodperc négyszerese nem adja ki a 24 órát, annál 44 perc 56 másodperccel kevesebb.

Fotó: GettyImage

Aprócska eltérés, főleg ha úgy vesszük, hogy a négyévenként beiktatott szökőnapokkal minden évben így a szökőnapok beiktatásával minden évben 11 perc 14 másodperccel meghosszabbítjuk naptári éveinket.

A különbség azonban hosszú idő alatt azért jócskán fel tud halmozódni és zavaró eltéréseket okoz, lefaragására négyszáz évente adódik alkalom: a százzal osztható évek csak akkor szökőévek, ha négyszázzal is oszthatók – így volt például 2000 szökőév, 1900 pedig csak 365 napos év.

Nem egy toldaléknap egyszerű hozzáadása

Logikusnak tűnik, hogy ha szökőévekben február 28 helyett 29 napos, akkor február 29-ét tekintsük a szökőnapnak. Pedig nem így van.

A liturgikus naptárban február 24. a nap, amit szökőévben „kétszer kell mondani”, azaz írni.

Ez az a nap, amiről a II. Vatikáni Zsinat előtti liturgikus naptárban Mátyás napját február 25-re tették („Mátyás ugrása”). Igaz ugyan, hogy a mai liturgikus naptárban már nincs ilyen eseti áttétel, a szökőnap tekintetében nincs változás: az továbbra is február 24., de már a Mátyás-nappal együtt.

A február szökőhónap jellege tehát nem egy toldaléknap egyszerű hozzáadását jelenti, nem így hosszabbodik meg a hónap, hanem a 24. nap megduplázásával, amivel a hónap következő napjai eggyel előre lépnek a hetinapok sorában. Ennek pedig a régi római naptárra visszavezethető naptártörténeti okai vannak, amelyet a zsinat előtti egyházi gyakorlattal együtt mi is örököltünk.

Kiemelt kép: GettyImage

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.