A gyermekek elleni szexuális visszaélés alatt általában a fizikai nemi erőszakot értjük, de ide tartozik az is, ha például egy felnőtt pornót néz egy kiskorúval vagy előtte, sőt az is, ha úgy beszél a közelében, esetleg vele, hogy a gyereknek kialakul egy olyan szexuális nyelvezete, amelyre nem érett, nem érti. A szexuális visszaélés sok esetben erőszakmentes, egyszerűen csak kihasználja a felnőtt a gyerek szeretetigényét és bizalmát, főleg családon belül vagy iskolában történhet ilyen.
A legkisebbek traumája lehet a legmélyebb
Az ilyen bántalmazásoknak súlyos következményei lehetnek. Az áldozatnál kialakulhat például tanulási vagy étkezési zavar, depresszió, szorongás, skizofrénia, függőség, migrén, asztma vagy krónikus fáradtság szindróma. A betegség elsősorban attól függ, hogy a szexuális erőszakot átélt gyermek mennyi idős, mennyi ideig és hogyan bántották.
Minél fiatalabban él át valaki ilyen erőszakot, annál nehezebb a feldolgozás. A csecsemőkori bántalmazás annyira beépül a személyiségbe, hogy később nem hívató elő az emlék szavakba öntve, ez okozza a nehézséget.
Egy amerikai civil szervezet kidolgozott egy programot, amellyel szülőknek, tanároknak és más, gyermekek közelében dolgozóknak segítenek felismerni a kiskorúak elleni szexuális visszaélés veszélyét, illetve az áldozatokat. Ezt a módszert már 15 országban ismerik, köztük Izlandon. Ott a Blátt Áfram, nevű szervezet tart tréningeket immár 10 éve és most Magyarországon is elindult a program. Az izlandiak első körben öt hazai civil szervezet 2-2 munkatársát avatták be a módszerbe – derült ki a Lélekben Otthon Közhasznú Alapítvány sajtóbeszélgetésén.
Ne hagyd a gyereket egyedül!
Az izlandi szakemberek elmondták, hogy elsősorban a megelőzésre hívják fel a figyelmet. Például arra, hogy lehetőség szerint kerülni kell, hogy a gyermek kettesben maradjon egy felnőttel. Ha ez nem megoldott, akkor megvan a módszer, hogyan lehet megtudni a gyerektől, hogy nincs-e veszélyben.
A trénerek szerint nagyon komolyan kell venni, ha egy gyerek nem akarja, hogy valaki ölelgesse, puszilgassa, vagy túl sokat titkolózik, zárkózott. A képzésen segítenek abban is, hogyan lehet elérni, hogy a gyerek megnyíljon és beszéljen.
A gyerekek többsége magára marad a traumával, nem tudja kivel megosztani a problémáját, egyrészt mert nem talál a környezetében olyan felnőttet, akiben bízhat, Sokszor pedig nem is tudja pontosan, hogy bajban van, mert félreérti a túlzott gyengédséget és van, hogy egyszerűen nincsenek szavai az ilyen események tálalására. Fontos tehát a gyerek felkészítése is, például úgy, hogy óvodás korban nemcsak azt tanítjuk meg, hol a gyerek keze, lába, orra, hanem tudja azt is, hol van a nemi szerve és azt tudja is megnevezni. Ehhez már itthon is kaphatók oktatókönyvek. Ezekkel az is megtanítható, hogy milyen érintés normális és mire kell nemet mondaniuk.
„Ha te nem tanítod a gyereked a szexre, más teszi meg helyetted!” – figyelmeztet Sigrídur Björnsdóttir, az izlandi szervezet egyik alapítója arra, hogy ahol tabuként kezelik a szexualitást, ott a gyerek nem lesznek meg az alapvető ismeretei arról, mikor van veszélyben és ha bajba kerülne sem merne segítséget kérni.
Beszámolója szerint Izlandon a program óta egyre több gyermek elleni szexuális visszaélésre derül fény és ezt a programnak is tulajdonítják, mert egyre többen ismerik fel a tüneteket és egyre több áldozatot tudnak megszólaltatni. Ez pedig az első lépés ahhoz, hogy a bántalmazott gyerek feldolgozza a traumát és ne cipelje egész életében.
A háromórás tréninget hamarosan mi is kipróbáljuk és beszámolunk róla.
