Gazdaság

Elegük van a MÁV-ból, és arra biztatnak, senki ne vegyen jegyet a vonatkésések miatt

Lázba hozta az Elegem van a MÁV-ból Facbook-csoportot egy nemrég született bírósági ítélet, amely kimondta, hogy a bliccelés nem bűncselekmény. A hír felerősítette azokat a hangokat, amelyek szerint a MÁV-ot nemfizetéssel kellene lépéskényszerbe hozni, hogy javítsák a szolgáltatás minőségét.

ilyen f*s szolgáltatás ellenében NEM kell megvenni a jegyet, sem a bérletet!

Időről időre felbukkannak az ehhez hasonló posztok, amelyek arra biztatnak, hogy az utasok ne fizessenek  azokon a járatokon, ahol folyton késnek a vonatok, mint például a budapesti elővárosi közlekedésben.

a tüntetés édes kevés, drasztikus megoldás kellene, mondjuk hogy nem vesszük meg a jegyet/bérletet. Ha csak egy ember csinálja, megbüntetik, haszna nincs. De ha a tömeg lázadna? Ha például 40 százalék merné meglépni, hogy nem vesz jegyet/bérletet? Talán az már tényleges jelzés lenne…

Utánajártunk, mit kockáztatnának a nemfizetők és be lehetne-e dönteni az állami vasúttársaságot ilyesfajta polgári engedetlenségi kezdeményezéssel.

A bliccelés soha nem volt bűncselekmény

A lavinát az indította el, hogy a Nagykátai Járásbíróság év elején hozott egy döntést, amelyben folytatólagos csalásban bűnösnek mondott ki egy évek óta, rendszeresen bliccelő férfit. Aztán olyan történt, ami elég ritkán fordul elő, a Pest Megyei Főügyészség indítványozta a vádlott felmentését – tudtuk meg a Budapest Környéki Törvényszék sajtószóvivőjétől, Kenese Attilától. Másodfokon pedig a bíróság felülbírálta az elsőfokú ítéletet, kimondva, hogy a bliccelés nem bűncselekmény.

A levezetés szerint a bliccelő a személyszállítási üzletág szabályzatát szegte meg, nem követett el csalást. Amit tett, az polgári jogi és nem büntető jogi kategória – nem szabálysértés, nem bűncselekmény, ezért börtönbüntetés sem szabható ki miatta. Az ítélet jogerős. A MÁV ettől függetlenül polgári jogi úton érvényesítheti a meg nem fizetett díjakra és pótdíjakra vonatkozó követeléseit.

Kenese Attila azt is mondta, a bliccelés sohasem volt bűncselekmény, nem volt ilyen büntetőjogi kategória. És eddig az sem fordult elő, hogy vonaljegy hiánya miatt bárki is büntető bíróság elé került volna. Valószínűleg a mennyiség, a 760 bliccelés miatt lett a konkrét esetből bírósági ügy. Hozzátette, vannak azért olyan utazási kihágások is, amelyek bűncselekménynek számíthatnak, ilyen például a bérlethamisítás, ami hamis magánokirat felhasználásának vétsége.

A bírói gyakorlat szerint egyébként a szolgáltatás ellenértéke kárként akkor jelenhet meg, ha egyedi szolgáltatásról van szó. Például ha a taxi-, vagy szállodai megrendelésnél, gépjárműbérlésnél valaki megtévesztően viselkedik, nem fizeti ki a díjat, eltulajdonítja a bérelt autót, vagy csak tovább használja sajátjaként, ez lehet akár csalás, jármű önkényes elvétele vagy más bűncselekmény is.

Ám ha többen veszik igénybe az adott szolgáltatást, mint a vasúti, vagy buszos utazásnál, ha nem az adott személy miatt történik meg a szolgáltatás, akkor nem lehet megtévesztő csalásról beszélni. Márpedig a vonat vagy a busz akkor is elindul, ha valaki nem vesz jegyet. A másodfokú bíróság szerint valahol ott van a választóvonal bűncselekmény és nem bűncselekmény között, hogy egyedi, vagy tömeges szolgáltatásról van-e szó.

A MÁV mindent be fog vetni a behajtáshoz

Beszédes volt, hogy miután a másodfokú bíróság ítélete napvilágot látott, a MÁV gyorsan közleményt adott ki, hangoztatva, hogy ha nem is bűncselekmény a bliccelés, attól még polgári úton minden eszközzel be fogják hajtani a tartozásokat. Rákérdeztünk ezért, mennyire érzik úgy, hogy az ítélet gyengítette a MÁV pozícióit. Válaszuk szerint ilyesmiről nincs szó, mivel az ítélet nem érinti a követelések polgári jogi behajthatóságát. Csak arról szól, hogy a bliccelés (amennyiben az utas az utasleadási lapot aláírja, de például nem hamisít okiratot – jegyet, bérletet, igazolványt) nem minősül csalásnak, és nem arról, hogy a MÁV-START polgári jogi követelése jogszerűtlen lenne.

Megismételték, a rendelkezésre álló összes polgári jogi eszközt – ideértve különösen a fizetési meghagyásos eljárás, polgári peres eljárás és végrehajtási eljárás megindítását – felhasználják a nemfizető utasokkal szembeni igényérvényesítésnél.

Más kérdés, mennyire hatékonyak ezek az eszközök, korábbi cikkek szerint nem túlságosan, és a jelenlegi számok sem túl fényesek.

  • 2019. szeptemberben követeléseik összértéke mintegy 300 ezer kiszabott bírság alapján 5,8 milliárd forint volt.
  • 2014-2018 között mintegy 93 ezer utassal szemben 288 ezer esetben léptek fel jegy nélküli utazás vagy egyéb vasúti szabályszegés miatt. A felszámított  bírságok értéke hozzávetőleg 2,9 milliárd forint volt, ebből 2018 végéig 331 millió forintot sikerült behajtani.
  • A jogi követelésbehajtást, végrehajtások indítását 2017-től pörgették fel. Több mint 19 ezer követelést adtak át külsős behajtónak, ebből  800 fizetési meghagyásos, 7300 végrehajtási szakban van.
  • A MÁV-START saját erőforrással pedig több mint 1000 követelésnél kezdeményeztek jogi eljárást.

Megjegyezték, hogy a jogi eljárásoknál többnyire hosszú az átfutási idő, így eredmények csak hosszabb időt elteltét követően várhatók. Viszont a végrehajtók nagy hatékonysággal járnak el olyan esetekben, ahol a bliccelőknek van letiltható jövedelme, illetve lefoglalható ingatlanvagyona.

Mivel jár a bliccelés? Hogyan próbál rávenni a MÁV a fizetésre?

A bliccelők emelt összegű pótdíj megfizetése mellett válthatják meg a járatokon a jegyüket. A pótdíj összege a vonaton 2600 forint, míg utólagosan fizetve 8000 forint. Amennyiben a bliccelő a bírságot nem fizeti meg 30 napon belül, úgy már 12 000 forintos pótdíjat kell lerónia, ami tovább nőhet a követeléskezelési- és postaköltséggel, illetve a késedelmi kamattal.

A MÁV-START munkatársai telefonhívásokkal, levélkampányokkal, SMS-ekkel szólítják fel az adósokat és ösztönzik őket együttműködésre. A vasúttársaságban van amúgy rugalmasság is, egyedi fizetési konstrukciót, részletfizetést, fizetési halasztást is kaphatnak a bliccelők, ha szeretnék rendezni tartozásukat. Hangsúlyozták, egyre több bliccelő rendezi tartozását, amit mutat, hogy tavalyelőtt 63 millió forint folyt be a vasút kasszájába a kiszabott bírságokból, tavaly ez a szám már megközelítette a 100 millió forintot.

A büntetést letilthatják a fizetésből

A MÁV-ot kritizáló közösségi médiacsoportokban időről időre felvetődik, hogy amíg rendszeresen késnek a vonatok, addig nem kellene fizetni a gyenge szolgáltatásért. Olaj volt a tűzre a már említett másodfokú bírósági döntés, mintha hitelesítené a felvetést. Persze az, hogy nem bűncselekmény a bliccelés, még nem azt jelenti azt, hogy helyes lenne jegyet nem venni. Valahogy úgy, mint ahogy a megcsalás, vagy a tartozás meg nem fizetése sem bűncselekmény, de erkölcsileg elítélhető.

Visszatérve a MÁV-büntető ötletre, hogy senki ne fizessen, eddig nem lett belőle semmi, mert ha dühösek is az emberek, ezt mégsem lépik meg tömegesen, legfeljebb az ilyen tartalmú posztokig reszkíroznak. De mi lenne, ha tiltakozásul tényleg senki nem venne jegyet? Kenese Attila leszögezte,

akit elkap a kalauz jegy nélkül, arra ki fogják vetni a pótdíjat, és ha nem fizet, azzal szemben fizetési meghagyást kérhetnek vagy polgári pert is indíthatnak, végül végrehajtást kérhetnek ellene, letiltathatják a fizetéséből a tartozást.

Ezek szerint az engedetlenségből bliccelőket börtön ugyan nem fenyegetné, de ettől még a pótdíjat követelhetné a vasúttársaság. Az eddigi behajtási hatékonyság adatait nézve sokan jó eséllyel megúsznák a pótdíjfizetést, és ha az utasok komolyan vennék a fenyegetést, az nehéz helyzetbe hozhatná a vasúttársaságot.

Kiemelt kép: MTVA/Bizományosi: Jászai Csaba 

Ajánlott videó

Olvasói sztorik