Hosszas huzavona után az Európai Parlament kedden megszavazta a digitális egységes piacon érvényes szerzői jogi szabályozás tervezett módosítását. A strasbourgi plenáris ülésen 348 igen szavazattal 274 ellenében elfogadott kompromisszumos megoldást februárban, hosszú tárgyalások után hozták tető alá az Európai Unió jogalkotó társintézményei. A februári módosítás sok dolgon árnyalt ahhoz képest, amiről tavaly júniusban hallhattunk. Ezeket korábbi cikkünkben mutattuk be.
A kérdésben még az egyes EP-frakciók és nemzeti delegációk is megosztottan vélekedtek, nagyon erős ellentábor alakult ki a reform ellenzőiből, akik a szabad internet halálát vetítik előre.
Az előzetes megállapodást még a másik szervnek, az európai uniós tagállamok kormányait tömörítő tanácsnak is jóvá kell hagynia. Ezután tagállami szinten folytatódik a jogalkotói folyamat, a tagállamoknak két évük lesz az új szabályok átültetésére a nemzeti jogrendszerbe, miután hatályossá válik a hivatalos közlöny. Így azonnali hatásai még nem lesznek.
A szerzői jogi reform két cikkelye, a 11., valamint a 13. cikk (ami végül 17. lett) volt a legvitatottabb, ebből utóbbi érinti a hétköznapi felhasználókat is, míg előbbi a kiadók és újságok, valamint a hírgyűjtő-szolgáltatások közti viszonyt tisztázza.
Ki kell fizetni a művészeket
Ahogy az Európai Parlament írja honlapján, a reform lényege, hogy az online platformok ne jussanak bevételhez olyan művekből, amelyek alkotóit nem fizették ki.
- Az irányelv arra kötelezi a nagy internetes platformokat és híraggregátorokat (mint a YouTube vagy a Google Hírek), hogy a tartalmak létrehozóinak (művészek, zenészek, színészek, hírügynökségek, újságírók) fizessék ki, ami nekik ténylegesen jár.
- Nem keletkeznek új jogok vagy kötelezettségek. Aminek a megosztása eddig jogszerű és megengedett volt, az továbbra is jogszerűen és megengedetten megosztható marad.
A rendszerek üzemeltetőinek felelőssége lesz, ha jogvédett tartalom kerül fel a felületükre, őket lehet megbüntetni. Például a YouTube esetében a YouTube issza meg a levét, ha valaki olyasmit tölt fel, ami védett. Ez azért kemény dió, mert a YouTube-ra például percenként több mint 400 órányi tartalom kerül fel, és hatalmas munka lesz kellően hatékony szűrőrendszert kialakítani, ami még a feltöltés előtt azonosítja a kétes videókat.
Az irányelv azonban nem határozza meg, hogy milyen eszközökre van szükség ahhoz, hogy a ki nem fizetett tartalmak megjelenését a platformok megakadályozzák. Az irányelv azt is biztosítja, hogy a felhasználó a jogszerűtlenül törölt tartalom miatt jogorvoslattal élhessen. Ezt olyan jogorvoslati rendszeren keresztül kell biztosítani, ahol a felhasználó a panasz benyújtását követően gyors eljárásra számíthat – írja a Parlament honlapján.
![Mindenki megnyugodhat, megmaradnak a mémjeink! 1](https://s.24.hu/app/uploads/2018/03/thinkstockphotos-822202520-e1519993265126.jpg)
És ami sokakat érdekel: mi lesz a memékkel?
A félreértés alapját az adta, hogy sok mém olyan képet használ fel, ami védve van, mondjuk egy hivatalos fotós készítette. Ám ahogy kiemelték: az idézet, kritika, szemlézés, recenzió, karikatúra, utánzás és paródia (ennek számítanak a mémek is) céljából való felhasználással nincs baj, ilyen formában feldolgozva fel lehet tölteni védett tartalmat is. A Parlament szerint az új törvény pont, hogy a gifek és mémek fennmaradását biztosítja.És mi az a 11. cikk?
A 11. cikk a mások médiatartalmaira épülő szolgáltatások (például az olyan hírgyűjtők, mint a Google News) és az újságok, kiadók közti viszonyokat próbálja rendezni. A nagy online platformokra és a híraggregátorokra a jelenleginél nagyobb nyomás nehezedik majd annak érdekében, hogy méltányos díjazásra vonatkozó (felhasználás-engedélyezési, azaz licenc-) megállapodást kössenek a korábban már az alkotás jogosultjaként azonosított művészekkel és médiával.
![Mindenki megnyugodhat, megmaradnak a mémjeink! 2](https://s.24.hu/app/uploads/2019/03/news-e1553693812372.jpg)
A vállalatok nem másolhatnak ki cikkeket, és tehetik közzé azokat automatizált felületen, csak ha fizetnek a szerzőknek és kiadóknak a tartalomért. Kivétel, ha az újságcikk részletét közlik: ezt a Parlament kiemelte a hatály alól.
Licencmegállapodás hiányában a techóriások közvetlen felelősséggel tartoznak majd a tárhelyükön található, megállapodás által le nem fedett tartalmakért. A jelenlegi szabályzás kiskapui miatt a platformok eddig mentesülhettek a felelősség alól.
Mi lesz a kis cégekkel?
Az EP zöld frakciója azért nem volt elégedett a februári módosítás után sem, mert szerintük az egyezmény továbbra is „fenyegetést jelent a kis kiadók, a szerzők és a felhasználók számára, és azzal a veszély jár, hogy a ma ismert internet kizárólag a technológiai és médiaóriások kezébe kerül”. Kiemelték, a szűrők nem képesek különbséget tenni a szerzői jogok valódi megsértése és a törvényeknek megfelelő paródiák között, még a legfejlettebb szoftverek is rendszeresen blokkolnak jogszerű tartalmakat.
Az elfogadott szöveg szerint viszont
mint mondjuk az olyan nagy óriásokra, mint a Facebook, vagy a Google. A kisebb szereplőknek tehát nagyobb segítséget jelent: míg a nagy cégek mellett ügyvédi irodák állnak, a kisebbeknek kevesebb eszközük van érvényesíteni akaratukat.Az irányelv olyan platformokat céloz, amelyek profitszerzési céllal felhasználók által feltöltött, szerzői jogi védelem alatt álló anyag nagy mennyiségét tárolják, szerkesztik és terjesztik. Ez a definíció a Wikipédiára, a GitHubra, a randevúoldalakra, az Ebayre és sok más platformra nem vonatkozik.
Most akkor nem lesz szabad az internet?
A több éve húzódó módosítás ellen intenzív lobbitevékenység alakult ki, ellene ágalt több mint 70, az internet fejlődését meghatározó figura, mint például az internet „atyja”, Timothy Berners-Lee, a Wikipedia társalapítója, Jimmy Wales, vagy a Mozilla társalapítója, Mitchell Baker, és az amerikai lehallgatási botrányt kirobbantó Edward Snowden. Az EU parlament képviselői eddig ritkán, vagy talán még sosem voltak kitéve hasonló mértékű lobbizásnak.
![Mindenki megnyugodhat, megmaradnak a mémjeink! 3](https://s.24.hu/app/uploads/2018/03/snowden.jpg)
Az Európai Parlament véleménye ezzel a gondolattal kapcsolatban: „Az internet szabadsága továbbra is fennmarad, amennyiben ez a szabadság nem korlátozza mások jogait, vagy nem jogszerűtlen – ahogy ez az offline világban is történik. Vagyis a felhasználók ezentúl is feltölthetnek tartalmakat az internetre, a platformok pedig továbbra is tárolhatják a feltöltéseket mindaddig, amíg tiszteletben tartják az alkotók méltányos díjazáshoz való jogát.
Az irányelv nem vezet tartalmak cenzúrázásához. Viszont a jogi felelősség növelésével fokozza az internetes platformokra nehezedő nyomást, hogy méltányos módon díjazzák az alkotókat, akiknek a művei révén bevételhez jutnak. Ez nem cenzúra
– írják.
Az ellenoldalon arról hallani aggodalmakat, hogy a szűrés pontatlansága eredményezheti a szólásszabadság sértését. Szakértők szerint az kivitelezhetetlen, hogy minden YouTube-feltöltés előtt egy hús-vér ember megnézze az adott alkotást, és eldöntse, szerzői jogot sért-e vagy sem. Egy ilyen rendszer csakis automatizálva, szűrők széleskörű használatával képzelhető el.
Ez pedig a független és amatőr alkotók, valamint az felhasználók által generált tartalom szempontjából beláthatatlan következményekkel jár majd.
Az internet egy tollvonással a korlátlan önkifejezés teréből egy moderált, falakkal körülvett kertté válik. A szólásszabadság ilyetén korlátozása példa nélküli egy demokratikus társadalomban
– figyelmeztet ezzel kapcsolatban az Electronic Frontier Foundation.
Az Artisjus örül
Főleg a zenészek érdekeit védő szervezetek könyvelték el nagy sikerként a döntést, Dr. Tóth Péter Benjamin, az Artisjus Üzleti Transzformációs Igazgatója így nyilatkozott: „Az irányelv most elfogadott szövege úgy tartja szem előtt az alkotói oldal érdekeit, hogy közben a fogyasztók érdekeit is tükrözi, és a tartalomszolgáltató platformok működését is észszerű módon változtatja meg. A mai napon olyan egy olyan piaci működés alapja született meg, ahol a kreatív iparág alkotói és az európai digitális gazdaság egymást erősítve fejlődhet. Az internetező fogyasztók számára jogbiztonságot, a szolgáltatók számára tisztességes versenyt hoz majd az irányelv. Az alkotóknak, a szerzői jogi jogosultaknak pedig azt biztosítja, hogy végre méltányos jövedelemhez juthatnak a műveik online felhasználásából”.
![Mindenki megnyugodhat, megmaradnak a mémjeink! 4](https://s.24.hu/app/uploads/2019/03/075_georgiou-notitle190323_npdmn.jpg)
A másik oldalon álló techóriások pedig korántsem ennyire lelkesek, a Google szerint a módosítás jogbizonytalanságot szülhet és árthat az európai kreatív és digitális gazdaságnak.
Az EP zöld frakciója pedig továbbra sem adja fel a harcot.
Tovább fogunk harcolni az új törvény ellen”
– szögezte le Julia Reda német kalózpárti EP-képviselő, a leghangosabb bírálók egyike, hozzátéve, több mint ötmillió ember írta alá Európa-szerte a petíciót a jogszabály ellen.