Belföld

A Fidesz felfüggesztéséről dönthet az Európai Néppárt

Cikkünk frissül.

A Financial Times értesülései szerint a Fidesz tagságának meghatározatlan idejű felfüggesztését javasolja az Európai Néppárt (EPP) elnöksége a párt politikai gyűlésének, írja a Népszava. A Fidesz pártcsaládban maradásáról szóló, korábban bejelentett feltételek teljesülését egy bizottság ellenőrizné, aminek elnöke a belga Herman van Rompuy lenne, aki korábban az Európai Tanács elnöki tisztségét töltötte be. Ezt megerősítette Esther de Lange, a néppárti képviselőcsoport holland alelnöke is – írja Halmai Katalin, a Népszava tudósítója a Twitteren.

A Politico megszerezte a dokumentum tervezetét, amiről később szavazni fognak. Ez azt írja,

A Fidesz elveszti minden párttagsággal kapcsolatos jogát. Elvesztik a jogot, hogy szavazzanak a gyűléseken, és hogy jelölteket állítsanak bármilyen posztra. A hatálybalépés azonnali.

De ami ennél is fontosabb, azt nem írja a tervezet, hogy a Fidesz mikor kaphatná vissza a jogait az EPP-ben.

A holland de Lange – akinek pártja szintén a Fidesz kizárását javasolta – azt mondta: a tagság felfüggesztése és a bölcsek tanácsa együtt lehetővé teszi annak az elkerülését, hogy a Fidesz ismét ígéretet tegyen a változtatásra, de aztán ne tartsa be az ígéretét. A bölcsek tanácsának a tagja lehet van Rompuy mellett Wolfgang Schüssel, az Osztrák Néppárt (ÖVP) volt vezetője, korábbi kancellár és Hans-Gert Pöttering a német Kereszténydemokrata Unió (CDU) veterán politikusa, aki az Európai Parlament elnöke volt korábban. Ugyanezt a megoldást alkalmazta 2000-ben 14 EU-tagállam, amelyek szankciókat vezettek be Ausztria ellen azért, mert az ÖVP – épp Schüssel vezetésével – koalícióra lépett a szélsőjobboldali Szabadságpárttal. A testület akkor arra jutott, hogy az osztrák kormány az EU értékeinek megfelelően végzi munkáját.

A Miniszterelnökséget vezető Gulyás Gergely a párt esetleges felfüggesztésével kapcsolatban közölte:

a Fidesz a felfüggesztést nem tudja tudomásul venni, ilyen döntés esetén azonnal elhagyja a Néppártot.

A Népszava korábban arról írt, a Fideszből felajánlották azt is, hogy

a párt maga függeszti fel ideiglenesen tagságát az Európai Néppártban, ha ezzel a súlyosabb szankciókat elkerülheti.

A lap fideszes forrása szerint a felfüggesztésnek létezhet egy „kemény” és egy „lágy” változata is:

  • előbbi esetében a fideszes képviselők fél évig nem vehetnek részt a Néppárt munkájában,
  • utóbbinál pedig nem szavazhatnak, de ott lehetnek a párt fórumain és tisztségekre is meg lehetne választani a magyar kormány képviselőit.

Gulyás pedig maga is utalt arra, ha a kizárás alaposságának vizsgálatára létrejön a bölcsek tanácsa, akkor Fidesz önkéntes döntéssel vállalja, hogy a testület munkájának lezárultáig nem vesz részt a Néppárt testületeinek munkájában.

Sebastian Kurz közölte, hogy fél évre függesztené fel a Fidesz néppárti tagságát. Az osztrák kancellár ismét felvetette azt is, hogy a felfüggesztés fél éve alatt egy bölcsek tanácsa vizsgálja meg részletesen a Fidesz helyzetét.

A Néppárt politikai gyűlése három órakor ül össze, a Fidesz tagságáról pedig hat óra körül szavazhatnak majd, a lap úgy tudja, Orbán Viktor hétkor tart sajtótájékoztatót.

Ez az út vezetett a mai szavazásig

A Fidesz kizárását vagy tagságának felfüggesztését 13 tagpárt kezdeményezte írásban a Néppárt elnökségénél: két-két svéd és portugál, egy-egy holland, flamand, vallon, luxemburgi, finn, norvég litván, görög és bolgár konzervatív párt. (A Néppárt szabályzata szerint egy párt kizárása akkor kerül napirendre, ha öt ország hét tagpártja javasolja.)

Levelükben mindannyian arról írtak, hogy az Európai Néppárt értékeivel összeegyeztethetetlen Orbán Viktor és a Fidesz politikája.

A kezdeményezés azután született meg, hogy a magyar kormány újabb Európai Unió-ellenes kampányt indított azzal a mottóval, hogy „Önnek is joga van tudni, mire készül Brüsszel!”. A kormánypropaganda szerint arra, hogy gyengítsék a tagállamok határvédelmi jogait, bevezessék a betelepítési kvótát és migránsvízummal könnyítsék a bevándorlást. A Néppártban az állításokon túl az okozott felháborodást, hogy a plakátokon a régóta diabolizált Soros György mellett Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság néppárti elnöke volt látható.

Bár Orbán Viktor kilátásba helyezte, hogy Junckert idővel Frans Timmermans szocialista csúcsjelöltre cserélik, a Néppárt ezzel már nem elégedett meg. Az EPP csúcsjelöltjévé választott Manfred Weber azt mondta, Orbán súlyos kárt okozott a Brüsszel-ellenes kampánnyal a Néppártnak, ezért azt le kell állítani. Ennek a Fidesz eleget is tett: március 15-én a plakátokat lecserélték a kormány családpolitikai intézkedéseit népszerűsítő hirdetésekre, de a plakátok egy részét már korábban, Weber budapesti látogatása előtt letakarták.

A bajor politikus két további feltételt szabott Orbánnak:

  • kérjen bocsánatot a kampányáért – a miniszterelnök ezt sajátosan teljesítette: a Fidesz kizárását kezdeményező pártok vezetőitől kért elnézést, akiket előzőleg a baloldal hasznos idiótáinak nevezett,
  • és azt, hogy az Orbán-kormány packázása miatt Bécsbe költöző CEU maradhasson Budapesten. Szerdán Orbán végül ezt is garantálta a bajor kormánynak oly módon, hogy nem állít akadályt az elé, hogy a Müncheni Műszaki Egyetem – Weber javaslatára – a CEU-val együttműködve részt vegyen a magyar felsőoktatásban.

Lapunk is írt arról, hogy az Európai Bizottság élére készülő, de jelentős vezetői tapasztalattal nem rendelkező Weber múlt keddi budapesti útján inkább mintha elsimítani akarta volna a konfliktust, azt az érzetet keltve, hogy sikerült megrendszabályoznia Orbánt. Hasonló sikerekkel a Néppárt és az EU vezetői nem dicsekedhettek az elmúlt években. Webernek az EP-választási kampányban nyilvánvalóan nem jönne jól egy pártszakadás, ahogyan a májusi választás után az ő megválasztását támogató tucatnyi fideszes EP-képviselő szavazata is hiányozhat. Más megközelítésben viszont épp azzal lehet elfogadottabb a baloldali, liberális és zöld frakciók számára, ha szembeszáll a Fidesszel.

Miközben a Fidesz és a kormány vezetői az elmúlt hetekben azt hangsúlyozták, hogy maradnának a Néppártban, a kormányoldali sajtó a napokban durva Néppárt-ellenes kampányt folytatott, amibe éppúgy belefért Weber szarjankózása, mint az, hogy a Néppárt francia elnökét, a számos alkalommal Orbán mellett kampányoló Joseph Dault is Soros szövetségeseként állították be. A Magyar Nemzet pedig egyenesen azt követelte, a Fidesz lépjen ki az EPP-ből és alakítson új pártszövetséget.

Lehetőségként erről a miniszterelnök is beszélt, amikor azt mondta: ha a Fidesznek mennie kell a Néppártból, akkor az első útja Lengyelországba vezet. A lengyel kormánypárt, a Jog és Igazságosság a Néppárttól jobbra álló Európai Konzervatívok és Reformisták frakciójának tagja, a márciusi 15-i állami ünnepségen pedig a lengyel miniszterelnök volt a díszvendég. Orbán azt is megjegyezte, hogy a lengyelek mellett Matteo Salvini olasz belügyminiszter pártjával, a Ligával is keresné egy bevándorlás-ellenes pártszövetség létrehozásának lehetőségét.

A mai döntésben minden bizonnyal döntő szava van a Néppárt legerősebb pártjának, a CDU-nak, márpedig a német kereszténydemokraták új, Angela Merkelt váltó elnöke, Annegret Kramp-Karrenbauer a Fidesz tagságának felfüggesztése mellett foglalt állást szerdán.

A Bruxinfo úgy tudja, két szavazás lesz, először a 13 kizárást kezdeményező párt javaslatáról döntenek, ha ez nem kap többséget, utána következhet a szavazás a felfüggesztésről, amit mindenki valószínűsít.

Túl a Néppárton: Orbán azért veszíthet, mert túl sokszor nyert
Évek óta először fordul elő, hogy nem Orbán Viktor dönt arról, milyen irányba fordul a Fidesz.

Kiemelt kép: Szecsődi Balázs / Miniszterelnöki Sajtóiroda/MTI

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik