Norvégia történetének legnagyobb viking kori pénzgyűjteményére bukkantak az Oslói Egyetem régészei – derül ki az intézmény közleményéből. A páratlan leletegyüttes mintegy 2970 ezüstérméből áll, és fémkeresőkkel találták meg.
Nem hittem a fülemnek, amikor hallottam erről a felfedezésről. Ez nemzeti és nemzetközi szinten is nagy eseménynek számít, Norvégiában ugyanis kevés dolog izgalmasabb a viking kornál
– mondta Hanna Geiran nemzeti örökségvédelmi biztos.
A szakértők szerint a fizetőeszközök többsége angol, illetve német eredetű, de akadnak köztük dán és norvég érmék is. A legkorábbi pénzek a 980-as évekből származnak, a legkésőbbiek pedig az 1040-es évekből. Ebben az időszakban a vikingek számos alkalommal támadtak meg Angliát, sőt évtizedekre hatalmuk alá is hajtották. Nagy Knut dán király 1028-ra például hatalmas birodalmat épített ki, amelynek a mai Dánia és Anglia mellett része volt egész Norvégia és Svédország bizonyos részei is. Nem csoda tehát, hogy ekkoriban nagy számban használtak külföldi eredetű pénzeket Skandináviában.
A 2970 érme mellett a kincshalomban ékszerekből származó törtezüst is nagyobb mennyiségben szerepel. A leletegyüttest két fémkeresős civil, Vegard Sørlie és Rune Sætre fedezték fel április 10-én. Ők csupán 19 darab érmét ástak elő, amelyekről azonnal értesítették róla a helyi illetőségű régészeket. A szakemberek április 29-ére hozták felszínre a további több ezernyi értékes tárgyat, de még most is kutatnak a területen, hátha további érdekes leletekbe botlanak.
A vizsgálatok alapján a kincseket 1047 körül áshatták el, azt azonban nem tudni, hogy miért. A régi időkben az emberek leggyakrabban akkor földelték el értékeiket, ha egy háború, elonyomó rezsim vagy egyéb veszély miatt féltették. A viking kori kincshalmok viszont meglehetősen ritkának számítanak.
A skandináv országokban viszonylag gyakran kerülnek elő vikingkori leletek, ezek felfedezéséről lapunk is rendszeresen beszámol. Korábbi cikkeink a témában alább olvashatók:
