A XX. század hajnalán sorra jelentek meg a fura találmányok: az üvegszálakból szőtt ruha, a karóraként hordható papír-GPS, valamint az autók elé lépő gyalogosok életét megmentő, nyitható zsák, egyikük sem volt azonban annyira agyament ötlet, mint egy fiatal norvég, John L. Edmund az első világháború hajnalán bejegyzett ötlete:
az életmentő bőrönd.
A Weird Universe által felfedezett, egy 1915-ben megjelent amerikai lapból származó újságcikk szerint a fiatal férfi egy első pillantásra teljesen átlagos bőröndöt készített, melynek kiürítése után az pillanatok alatt fura, az első búvárruhákra hasonlító kezeslábassá alakítható.
Az összehajtott csodabőrönd
Az elképesztően nevetségesen festő ruha meglepő módon tényleg működőképes volt, sőt, a gyártás során azt tökéletesen a leendő tulajdonosa testére szabták, így rövidtávon akár még kényelmes is lehetett – bár egy hajótörés után a tenger közepén való ringatózást jó eséllyel egyetlen pillanatra sem nevezhetünk kényelmes helyzetnek.
A teljesen lezárható, két apró szellőzővel rendelkező, a mentőcsónakot és a mentőmellényt is tökéletesen helyettesítő viselet belső részében ételtároló rekeszek is voltak, így a cikk szerint
akár négy-öt napot is tökéletesen ki lehetett vele húzni a tengeren hánykolódva,
remélve, hogy a roncsokhoz érkező mentőcsapatok időben megérkeznek, és hogy a környéken nem bukkannak fel a tenger rettegett ragadozói.
A minden bizonnyal a Titanic 1912-es elsüllyedése által keltett pánikhullámot meglovagolni vágyó rendszer nem lett túl sikeres, az apró kansasi város, Kiowa hetilapján kívül ugyanis a világ alig néhány másik sajtóterméke foglalkozott vele, az ötlet norvég szülőatyja pedig biztosan nem ebből lett milliomos.
