Bár működik az Orangeways honlapja, a jegyértékesítés a december végi hatósági tiltás miatt valóban elérhetetlenné vált a fapados busztársaságnál. Az ügyfélszolgálat nem veszi fel a telefont, a tulajdonosok nem reagálnak megkeresésünkre.
Nyáron Kovács Miklós elnök-vezérigazgató még reorganizációt ígért. Többek között kínai buszokat, saját tulajdonú flottát, sofőrökkel. Nem tudni, ebből mi teljesült, de annyi biztos, hogy a cégcsoport mára komoly likviditási gondokkal küzd. A márkanevet valaha használó cégek közül öt kényszertörlés alatt áll, közöttük az is, amelyhez a jegyértékesítés befolyik. Mivel nincs hír új befektetőről, és fő bevételi forrásuk, a jegyértékesítés is szünetel, hamarosan padlót foghat a társaság.
Igaz, az Orangeways környékén nem ritka jelenség, hogy ha a bíróság megszüntet egy céget, akkor újabb társaságok jelennek meg, és ezek látják el a működés egyes funkcióit. A Hír TV értesülése szerint a következő két ilyen cég a Beehound Autóbuszos Közúti Közlekedési Kft. és az Axe Fleet Kft. lehet. Az előbbi Jángli Péter érdekeltségébe tartozik, aki a RÁ-BA Projektmenedzsment Zrt. vezérigazgatója. Ehhez a céghez fut be a honlapról származó jegyértékesítés, amelyet letiltott a Gazdasági Versenyhivatal (GVH). A másik cég pedig az idén márciusban bejegyzett Axe Fleet Kft. aminek ügyvezetője Somogyvári Bence.
Jó ötletnek tűnt
Az Orangeways már 2007-ben olcsó, nemzetközi buszjáratokat kínáltak a fapados repülőutak mintájára, internetes foglalással. Akkor ez egyedülálló volt Európában, rajtuk kívül csak egy cseh cég próbálkozott hasonlóval.
A cég alapítója a közlekedési múlttal rendelkező Kovács Miklós, az ő ötlete volt a fapados buszjárat. 2009-ben még az SZDSZ-es Kóka János kezdeményezett törvénymódosítást a parlamentben, hogy az Orangeways szerepet vállalhasson a belföldi autóbuszos személyszállításban. De a kurzusváltás után se olvadtak el a kapcsolatok, Kovács a fideszes Kubatov Gábor által vezetett Ferencvárosi Torna Club elnökségi tagja volt 2011-ig.
Az Orangeways megítélése az elmúlt évek során, mondjuk így, zűrössé vált. Az utasok folyamatosan panaszkodtak a cég szolgáltatásaira, 2012-től külön Facebook-oldalon gyűjtik a horrorsztorikat. Késve induló, menet közben kigyulladt buszokról, külföldön ragadt utasokról, vissza nem térített jegyárakról szóltak a hírek.
A panaszok hatására több fogyasztóvédelmi vizsgálatot is indítottak a hatóságok. A Gazdasági Versenyhivataltól azt tudtuk meg, hogy 2011 óta két vizsgálatot indítottak nyolc bejelentés alapján. Az egyik 4,5 millió forintos pénzbüntetéssel zárult, a másik, amelyen belül letiltották a jegyértékesítést, folyamatban van.
A Nemzeti Közlekedési Hatósághoz (NKH) 2013 márciusától 57 bejelentés érkezett, ebből 27 esetben bírságoltak, így az NKH összesen 17,3 millió forintnyi bírságot osztott ki a busztársaság járatait üzemeltető cégnek. Ezt az egyik jogutód cégük nem fizette be, így az NKH végrehajtást kért a NAV-tól, és végül a cég személyszállítási engedélyét is elvették.
A társaság évek óta szereplője a NAV azon listájának is, amelyen a be nem jelentett alkalmazottakat foglalkoztató vállalkozásokat sorolja. Az Orangeways ellen a rendőrség is nyomoz egy külföldi állampolgár feljelentése alapján csalás gyanúja miatt.
A bírságok és vizsgálatok garmadája ellenére nemcsak utazóközönsége maradt az Orangewaysnek, hanem a fővárosi közlekedési vállalat, a BKK is bizalmat szavazott neki. Az Orangewayst hozta ki győztesnek egyik pályázatán, és a várban kellett volna midibuszokat üzemeltetniük. De aztán a szerződésben vállalt kötelezettségeiket nem teljesítették.
Fapados modell
Eredeti üzleti modelljük szerint 40-50 százalékkal olcsóbban adhatta a jegyeket, mint az akkori hazai távolsági járatok, a Volán és az Eurolines. E mellett minőségi buszjáratokat is kínáltak, ingyen wifivel, televízióval, légkondicionálóval, wc-vel, 230 voltos csatlakozóval. Továbbá nagyon könnyen lehetett náluk utakat foglalni, egy saját fejlesztésű online rendszeren keresztül. Mindezek gyorsan népszerűvé tették a céget itthon.
A fénykorban 80-100 busz is futott narancsos logó alatt, és legalább 100 sofőr dolgozott nekik. 2009-es árbevételük 1,2 milliárd forint volt, ennek több mint egyharmada belföldi járatoktól. Igaz, nyereségük nullszaldóközeli volt, adósságuk viszont tetemes.
Nem véletlen, hogy a cégből 2010-ben kiszállt a pénzügyi befektető. Miután a milliárdos Kedves Ferenc a menedzsmentnek adta el a társaságban lévő 90 százalékos részesedését, a céget átszervezték.
A Magyar Narancs szerint 2015-ben előfordult, hogy egyik cégük saját vagyonából kivettek 2,4 milliárd forintot, amelyből 2,3 milliárdot vissza is raktak, 4,8 milliárd forintra emelve a cég saját tőkéjét. Alig 10 hónappal később kivettek 4,7 milliárdot a cégből, veszteségrendezés címén 100 millió forintra csökkentvén a társaság tőkéjét.
Bár mással is próbálkoztak, ez sem jött össze. 2013-ban piacra dobták az Orangeways Energiaitalt, és háromcsillagos szállodát nyitottak Budapesten. Továbbá megkísérelték a nemzetközi utazásokat szervező Orangeways Magyarország Zrt.-t 24 milliárdos értéken apportálni egy új társaságba, ám a cégbíróság úgy találta, a zrt. mindössze hatmilliót ér, írta a Magyar Narancs.
Külföldiek veszik át a helyüket
Sokkot nem okozott az Orageways letiltása, nemzetközi járatai az utóbbi időben amúgy is egyre erősebb konkurenciával néztek szembe. A hazai piac ostromlói közül a német Flixbus a legnagyobb szereplő. A céget csak 2013-ban indították, és miután gyorsan piacvezetővé váltak Németországban, gőzerővel terjeszkednek egész Európában, nálunk 2016-ban jelentek meg.
Ők szintén a Volánbusszal léptek partnerségre, egy átlagos hétvégi napon 40 zöldre festett (Volán-)buszuk gurul be a népligeti pályaudvarra Budapesten. Tavaly Budapestről már közel 100 célállomásra biztosítottak közvetlen összeköttetést Európa-szerte, és ez a szám minden bizonnyal nőni fog idén is.
A Flixbuséhoz hasonló sikertörténet a lengyel Polskibusé és a cseh Regiojeté (hazánkban ismert neve Student Agency). A Regiojet idén januártól Bécsbe is indít új járatokat Budapestről. A Fun & relax sárga buszok naponta hatszor közlekednek mindkét irányba, kettő- vagy háromóránként, 9 eurótól. Mellettük jelen van még a szintén cseh Leo Express mely 2010 óta üzemeltet járatokat, elsősorban ugyancsak a hazai és szlovák piacon.
Kiemelt kép: MTI/Mészáros János