A GKI megvizsgálta, hogy a munkaerőhiány milyen hatással volt a keresetek alakulására és a munkaerő-piacra. Az jött ki, hogy a minimálbér erőteljes emelése torzító, piactaszító hatással van a hazai megyék többsége esetében.
Azaz minél kisebb a közmunka súlya, illetve minél nagyobbak a keresetek egy megyében, annál inkább a valós piaci folyamatok (pl. munkaerőhiány) hatnak elsősorban a keresetek alakulására. Ilyen Budapest és az észak-nyugati megyék, amelyekre így nem volt hatással a minimálbér-emelés.
Ahol sok a közmunkás, sok a munkanélküli, alacsonyak a keresetek, ott az emelés hatására megemelkedtek a keresetek, de ez konzerválta a fejletlenebb megyék munkaerő-piacát is, mert fékezi a valós munkaerőhiány oldását. Ilyen a magyar megyék többsége.
Ezt magyarázza az az alábbi ábra:
Az ábrán jól látható, hogy 4 megyében semmilyen kapcsolat nincs a munkanélküliek és a betöltetlen álláshelyek száma valamint a keresetek alakulása között (feketével). 5 megyénél gyenge (barnával), míg másik 5-nél közepes kapcsolat látható (sárgával). A maradék 5 megye (Győr-Moson-Sopron, Vas, Zala, Veszprém, Hajdú-Bihar) és Budapest esetében viszont erős a kapcsolat (zölddel).
Azoknál a megyéknél, ahol nincs vagy kicsi a magyarázó ereje a kiválasztott mutatóknak, jellemzően a kiterjedt közmunka, továbbá az alacsony bérszint miatt a minimálbéremelés kedvezőtlen hatásai is erősebben jelentkeznek. Ebből a szempontból a minimálbéremelés fékezi a belső migrációt, mivel mérsékli a máshol elérhető és a helyben elért keresetek közötti különbséget, így fékezi a valós munkaerőhiány oldását a fejlettebb területeken, írták a tanulmányban.
Kiemelt kép: MTI Fotó / Koszticsák Szilárd
