Gazdaság
kozmunka(430x286).jpg (Array)

A németek szerint gyorsan el kellene felejtenünk a közmunkát

24.hu
24.hu

2017. 09. 28. 09:24

Korábban a témában:

Nemzetközi konferenciát rendezett a közmunkáról és a szociális gazdaságról a Belügyminisztérium, hogy eszmét és jó gyakorlatokat cseréljenek olyan európai országokkal, ahol valamilyen formában működik közfoglalkoztatás, vagy a szociális szövetkezeti rendszer, amivel most a magyar kormány is kísérletezik.

A konferenciára a Magyarországénál jóval fejlettebb és nagyobb hagyományokra visszatekintő szövetkezeti kultúrával rendelkező Spanyolország és Olaszország – utóbbin belül a Trentino nevű kis észak-olasz tartomány – képviselői mellett a Magyarországgal jóval könnyebben összehasonlítható Szlovákiát, és a közép-európai régióban vezető Németországot is meghívta a Belügyminisztérium.

Csakhogy a német meghívott, Wolfgang Müller, a Német Szövetségi Munkaügyi Hivatal ügyvezető igazgatója leginkább arról beszélt,

miért kell gyorsan elfelejteni a közmunkát – derül ki az Abcúg tudósításából.

A német sztori

Németország a berlini fal leomlása, Kelet- és Nyugat-Németország újraegyesítése után próbálkozott a közmunkával, hogy ezzel segítse a nyugat-németekhez képest komoly versenyhátrányban lévő kelet-német munkaerő beilleszkedését a közös munkaerőpiacra.

Az állami beavatkozást a munkaerőpiaci folyamatokba leginkább az indokolta Németországban, hogy 1990 után az újraegyesített országnak kezdeni kellett valamit a piacon hirtelen megjelenő új munkaerő-tömeggel.

Ők jellemzően a kelet-német, szovjet modell alapján szerveződött ipar munkásai voltak, akik alól a túlkínálat miatt sorra bezárták az amúgy is gazdaságtalanul működő kelet-németországi gyárakat.

Ráadásul az NDK-ban egyébként is magasabb volt a foglalkoztatás – az NSZK-val ellentétben itt például általában a nők is dolgoztak – így a tömeges munkanélkülivé válásuk eléggé megrázta a német gazdaságot, és – ahogy Wolfgang Müller fogalmazott – „a társadalmi békét is megrendítette”.

A közfoglalkoztatás részleteiről – formáiról, megszervezéséről, szerkezetéről – szándékosan nem beszélt előadásában Müller. Egyszerűen azért, mert a szövetségi munkaügyi hivatalnál hamar rájöttek, a közfoglalkoztatás nem lesz jó arra a célra, amire kitalálták: hogy felkészítse és hozzásegítse a valódi munkaerőpiacra való belépéshez a kelet-német munkaerőt.

A munkanélküliség néha jobb, mint a közfoglalkoztatás – mondta Müller, és ennek szemléltetésére egy példát idézett: a munkaügyi hivatal felmérései alapján a kilencvenes-kétezres években Németországban a közfoglalkoztatásban részt vevőket egyszerűen kevesebbszer alkalmazták, mint azokat, akiknek az önéletrajzában „munkanélküli” szerepelt korábbi munkaügyi státuszként. Negatív kicsengése volt annak, hogy valaki közmunkásként dolgozott, míg a “munkanélküli” egy sokkal semlegesebb státusznak számított.

Képzés nélkül semmit sem ér

Mivel a számok nem azt mutatták, hogy a közmunkából vezet út a valódi munkaerőpiacra, és a közfoglalkoztatás megjelenése a kívánt gazdasági növekedést sem hozta meg, az akkori német kormány úgy döntött, megszünteti ezt az eszközt.

Helyette pedig belepakoltak egy csomó olyan „puha” elemet, mint az átképzés, a tanácsadás és a mentorálás, amik sokkal indirektebb módon hatnak a munkaerőpiacra, mint az állami munkahelyteremtés.

Ezeket a szolgáltatásokat jelenleg is nyújtja a Német Szövetségi Munkaügyi Hivatal, ami – emelte ki külön Wolfgang Müller – független szereplő a német államszervezetben, nem tartozik semmilyen minisztérium felügyelete alá, saját költségvetése van, tehát a politika is nehezebben befolyásolja a munkáját. Szövetségi, nem tartományi szinten működik, hogy egységesen tudjon munkaerőpiaci folyamatokra reagálni, és országszerte ezer körüli irodája van.

Pogácsás Tibor, a Belügyminisztérium önkormányzati ügyekért felelős államtitkára a konferencia utolsó előadását prezentáló Müller után megtartott rövid értékelő beszédében maga vallotta be: kicsit megzavarodott attól, hogy német kollégája a közfoglalkoztatás, mint eszköz haszontalanságáról beszélt. De az előadás végére mégiscsak megnyugodott – mondta – valószínűleg azért, mert itt hangzott el Müllertől az a kikötés, hogy

nem létezik uniform modell, más országok, sajátosságaik alapján más utat is bejárhatnak.

A német tanulságok különösen erősen rezonálnak Magyarországon, ahol még mindig számos blokk akadályozza, hogy a közfoglalkoztatási programban részt vevők útja az elsődleges munkaerőpiacra vezessen.

Több kutatás, mondjuk a Szegénységellenes Hálózat kutatása, vagy az MTA Közgazdaság-tudományi Intézete 2014-es, átfogó kutatása a közmunkaprogramról hangsúlyozza például, hogy sokszor épp a közmunka miatt nincs ideje a közfoglalkoztatottnak állásinterjúra mennie. Sőt, a kutatások beszámolnak olyan helyzetekről is, amikor a munkaadók kifejezetten tiltották, hogy a közmunkások munkaidőben állásügyben intézkedjenek.

Igaz – hangsúlyozza az MTA említett tanulmánya – a munkaerőpiac peremén lévő 1-1,5 millió ember számára legtöbbször puszta élethelyzetük az akadálya annak, hogy kilépjenek a közmunka világából. Sokaknak ugyanis már az komoly anyagi erőfeszítést jelent, hogy egyáltalán elutazzanak egy állásinterjúra. Ezeknek az embereknek nincs meg a minimális megélhetési biztonsága, ami ahhoz kellene, hogy egyáltalán esélyük legyen munkába állni – emelték ki a kutatás szerzői a 444-nek adott interjújukban.

A másik probléma – ami leginkább a vidéki kistelepülésekre jellemző -, hogy sokszor a közmunkát megszervező önkormányzatok igyekeznek ellehetetleníteni, hogy a helyi szegények más munkát vállaljanak. A közmunka jó eszköz a félfeudális alá-fölérendeltségi viszonyok fenntartására, egyszerűen mert így a polgármester és a településvezetés diszponál afelett, kinek lesz munkája – és így megélhetése – a jövő hónapban, és kinek nem.

Arra a gondolatra pedig, hogy Wolfgang Müller, a német munkaügyi szakember szerint a képzés és a tanácsadás a legfontosabb lépés az elsődleges munkaerőpiacra vezető úton, érdemes felidézni egy, a magyar közmunkások körében végzett nem reprezentatív kutatást. Ebből kiderült:

a megkérdezettek 75 százalékának soha nem ajánlottak fel semmiféle képzési lehetőséget a közfoglalkoztatás keretein belül.

Az Abcúg cikkét Neuberger Eszter írta.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

LAS VEGAS, NEVADA - OCTOBER 10:  LeBron James #23 and Lance Stephenson #6 of the Los Angeles Lakers celebrate after James made a shot against the Golden State Warriors and was fouled during their preseason game at T-Mobile Arena on October 10, 2018 in Las Vegas, Nevada. The Lakers defeated the Warriors 123-113. NOTE TO USER: User expressly acknowledges and agrees that, by downloading and or using this photograph, User is consenting to the terms and conditions of the Getty Images License Agreement.  (Photo by Ethan Miller/Getty Images)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.