Egy évvel elnökké választása után Donald Trump népszerűsége történelmi mélyponton van. A közvélemény-kutatások adatai szerint hét évtizede nem volt egyetlen elnök sem, akinek a munkájával annyira elégedetlenek lennének az amerikaiak, mint Trumpéval.
A Washington Post és az ABC News közös felmérése szerint az amerikaiaknak mindössze 37 százaléka elégedett Trump elnöki teljesítményével. Hasonló eredményre jutottak más kutatások is. A Gallupnál és a CBS-nél 39 százalékon, az NBC-nél és a Fox-nál 38 százalékon, míg a Pew Research Centernél 34 százalékon áll Trump.
Ezek után nem csoda, hogy mostanra állandósult jelzője lett a „minden idők legnépszerűtlenebb elnöke” kifejezés. De ha valaki azt gondolná, hogy az őt választó emberek megbánták, hogy egy éve rá adták a voksukat, az nagyot téved. Az igazsághoz tartozik, hogy Trump az elektori rendszernek köszönhetően lett elnök, miközben hárommillióval kevesebben szavaztak rá országosan, mint a demokrata aspiránsra, Hillary Clintonra.
Az ígéret szép szó
Trump előszeretettel hirdeti, ahol csak tudja, hogy az övé a „történelem legsikeresebb elnöksége”, nem foglalkozva azzal, hogy nagy kampányígéretei közül szinte semmi sem teljesült.
- A mexikói határra tervezett fal sehol sincsen, sőt, még a pénzt sem sikerült előteremteni rá.
- Barack Obama egészségügyi reformjának visszavonása és átalakítása hamvába holt.
- A muzulmánokat célzó beutazási tilalmát annyira amatőr módon léptették életbe, hogy a bíróságok azonnal hatályon kívül helyezték, hiába próbálkoztak többször is.
- Az adóügyi reformjának végrehajtása csigalassússággal halad, és ígéretével ellentétben a jelenlegi terv leginkább a leggazdagabb amerikaiaknak kedvez.
- Az országot sújtó, és tízezrek halálát okozó opiátkrízis megállítására nem történt semmilyen konkrét lépés.
- Az amerikai infrastruktúra nagyszabású fejlesztése sehol nem áll.
- Az egyetlen nagy ígéret, amit teljesíteni tudott, hogy egy konzervatív bírót nevezett ki a legfelsőbb bíróság egyik megüresedett posztjára.
Közben azért sikerült elérnie néhány „eredményt”, főleg az Obama elnöksége alatt hozott környezetvédelmi jogszabályok visszavonásában jeleskedett, így az Egyesült Államok lett az egyetlen ország, amelyik a párizsi klímaegyezmény ellen állt ki.
És persze ott voltak a botrányok. Majdnem minden napra jutott valami, amin felháborodhattak az emberek. Már rögtön első elnöki napjaiban, amikor azzal kezdte ténykedését a Fehér Házban, hogy nyilvánvaló hazugságokat kezdett el terjeszteni egy olyan könnyedén bizonyítható ténnyel kapcsolatban, hogy mennyien voltak a beiktatási ünnepségén. Aztán jöttek az elnökre nézve rendkívül kínos szivárogtatások, amelyek egy amatőr hibákat elkövető, kaotikus, belső csatározásoktól szenvedő Fehér Ház képét rajzolják ki, ahol az adminisztráció vezetője képtelen odafigyelni a munkájára, egyre frusztráltabb és magányosabb, legnagyobb gondja pedig az, hogy hogyan számol be róla a sajtó.
Ott volt James Comey FBI-igazgató kirúgása, és az abból indult nyomozás a Trump-kampány és Oroszország kapcsolatáról. Aminek sokak reménye szerint az lesz a vége, hogy Robert Mueller különleges ügyész vádat emel az elnök ellen.
Trumpnak sikerült annyira felkavarnia a kedélyeket, hogy már néhány republikánus politikus is kiállt ellene, megkérdőjelezve, hogy alkalmas-e az az Egyesült Államok vezetésre. Ezek a politikusok azonban jellemzően olyanok, akik karrierjük végén járnak, és már nem indulnak újraválasztásukért. Mert nagyon jól tudják: lehet, hogy Trump rendkívül népszerűtlen, de a republikánus szavazók még mindig imádják.
„Pofán vágja a rosszfiúkat”
A Reuters/Ipsos felmérése szerint a republikánusok 75 százaléka elégedett az elnök munkájával. Ez a szám azonban már 82 százalékra emelkedik, ha csak azokat nézzük, akik el is szoktak menni választani. Hasonló a helyzet, ha a lakosság egészét nézzük. Trump elégedettségi mutatója lehet, hogy 37 százalék körül mozog az amerikaiak körében, de ez a szám már 44 százalékra emelkedik, ha csak a 2016-os elnökválasztáson részt vett szavazókat vesszük figyelembe.
És Trump ezzel már újra megnyerné az elnökválasztást, mivel az elnökválasztási rendszer sajátosságainak köszönhetőn nincsen szüksége arra, hogy megszerezze az amerikai választók többségének támogatását. Elég, ha csak néhány kulcsfontosságú államban ő kapja a legtöbb voksot.
És ezekben az államok népszerűsége töretlen. A Post /ABC News felmérését, ami szerint a Trump szavazók 91 százaléka újra őt választaná, megerősítették az amerikai sajtó riporterei is, akik ellátogattak azokra a területekre, amelyek Trumpot bejutatták az elnöki székbe.
Ezek jellemzően egykor jól menő ipari területek, ahol az elmúlt évtizedekben folyamatosan csökkentek a munkalehetőségek, miután a gyárak és bányák egymás után zártak be. Olyan vidéki és kisvárosi rozsdaövezetek, ahol mostanra egymást érik az elhagyatott lakóházak és a bedeszkázott üzletek. Ahol az emberek úgy érzik, mindenki, de különösen a washingtoni politikusok elfeledkeztek róluk.
Szerintük ő az egyetlen politikus, aki értük harcol, az ő oldalukon áll, aki egyenesen megmondja, amit gondol, és az ő nyelvüket beszéli. „Értem, ami mond. Más politikusoknál, amikor beszélnek, csak nézek, hogy mit is mondott. De amikor Trump beszél, értem, amit mond” – mondta el a pennsylvaniai Scrantonban élő Gary Aniska a The Australian riporterének.
Ráadásul olyan kérdésekkel és problémákkal foglalkozik, ami nekik fontos: az illegális bevándorlás, a Mexikóba vándorló munkahelyek, a washingtoni politikusok, vagy az NFL amerikaifoci-liga mérkezősein a himnusz alatt térdelő játékosok szidása. És bármennyire is támadják kijelentései miatt, nem hátrál meg. Ahogy egyikük fogalmazott az NBC News riporterének: olyan elnök, mint amilyet Harrison Ford játszott, egy „kemény” fickó, aki „pofán vágja a rosszfiúkat”.
Szavazói arról is meg vannak győzödve, nem az ő hibája, hogy ígéreteit nem tudta teljesíteni. Szerintük erről csak is a republikánus többségű kongresszus tehet, mert a két nagy párt – az amerikai sajtóval összefogva – ott próbálja akadályozni Trumpot ahol csak tudja. „Próbálja végezni a munkáját, de ők ezt nem hagyják” – mondta a BuzzzFeednek egy New York állambeli kisvárosban élő Trump-szavazó.
A Trump-kampány orosz kapcsolatait vizsgáló különleges ügyész nyomozása sem aggasztja őket. Meg vannak győzödve arról, hogy az – ahogy azt maga Trump is állítja – semmi más, csak boszorkányüldözés, amivel a washingtoni elit próbálja ellehetetleníteni a hatalmukat veszélyeztető elnököt.
Szóval, ha esetleg a demokraták azt gondolnák, három év múlva könnyedén le fogják majd tudni győzni az újraválasztásáért küzdő Trumpot, akkor egyelőre úgy fest, tévednek. Ahogy a pennsylvaniai Johnstownban élő nyugdíjas Pam Schilling közölte a Politico riporterével, ha a következő három év is úgy fog eltelni, mint az első, akkor nem Trumpot fogja okolni a sikertelenségéért. A kérdésre, hogy van bármi is, ami meg tudná változtatni véleményét Trumpról, Schilling kijelentette: „Semmi.”
Kiemelt kép: Getty Images/Thomas Peter
