Richard Burr szenátor, bizottsági elnök köszöntötte a székben a volt FBI-igazgatót, és közölte vele, itt a lehetőség, hogy mindent elmondjon az elnökkel való találkozásairól.
Az amerikaiaknak hallaniuk kell a történetet a másik oldalról is, ahogy hallhatták az elnök verzióját is
– mondta Burr.
Mark Warner szenátor, a bizottság alelnöke ezután tisztázta, nem azért vannak ma itt, hogy a választás eredményét firtassák, hogy ki nyert és ki veszített, hanem mert egy külföldi a hazájukban megtámadta őket, még ha ez nem is fegyverekkel történt.
Elismerését fejezte ki Comey-nak, majd hozzátette, sokkoló volt, ahogy az elnök kirúgta őt.
Rövid, ütős beszéd
Ezt követően átadták a szót a főszereplőnek, aki közölte, nem kívánja felolvasni a jegyzetét, amit már tegnap elolvashatott a világ.
Comey elmondta, megérti, hogy az elnöknek tíz év alatt bármikor jogában áll az FBI igazgatóját meneszteni, csakhogy az okok az ő esetében zavarosak és aggasztóak voltak, pláne azok után, hogy Trump többször is megdicsérte őt.
Zavart, amikor láttam a televízióban, hogy az elnök kirúgott engem az orosz ügy miatt. Számomra ennek nem volt értelme
– mondta.
Megjegyezte, az elnök azzal rágalmazta őt és az egész FBI-t, hogy nem végzik jól a munkájukat.
Ezek tiszta és egyszerű hazugságok voltak.
Beszédét azzal zárta, hogy köszönetet mondott régi kollégáinak.
Mint fogalmazott, az FBI őszinte, az FBI erős és az FBI most és mindörökké független. Sajnálja, hogy nem búcsúzhatott el mindenkitől hivatalosan.
Következnek a kérdések
Comey egészen biztos benne, hogy a 2016-os amerikai elnökválasztáson egyetlen szavazatot sem változtattak meg, ugyanakkor nem kétséges az orosz beavatkozás.
Orosz hekkerek legalább száz, de lehet, hogy ezer intézmény rendszerét bolygattak meg. Először 2015 nyarán szereztek tudomást orosz kibertámadásról, majd egy évvel később jött az első adathalászat is.
Kijelentette, hogy Trump nem kérte arra, hogy engedje el az orosz befolyással kapcsolatos nyomozást. Azt pedig nem az ő feladata eldönteni, hogy az elnök megpróbálta-e elhallgatni az igazságot. Nincs kétsége afelől, hogy az üggyel megbízott Robert Mueller az ország egyik legprofibb szakembere, és teljesen megbízik benne.
Beismerte, hogy az elnök megkérte őt, szüntessék be a Michael Flynn volt nemzetbiztonsági tanácsadó ellen zajló nyomozást, mert ő egy jó srác. Ha eleget tettek volna a kérésének, akkor december közepén vége lett volna az ügynek.
Arra a kérdésre, miszerint miért készített jegyzetekkel a Trumppal való találkozóiról, azt válaszolta, hogy
ez a dolgok kombinációja. A körülmények, a téma, és a személy miatt, akivel voltam. A körülmények: egyedül ültem szemben az Amerikai Egyesült Államok elnökével. A téma: olyan ügyek kerültek szóba, amelyek közvetlenül a megválasztott elnökhöz kapcsolódtak. A személy: aggódtam ,hogy hazudhat a találkozónk természetéről.
Comey mind a kilenc beszélgetésük után hangfelvételt készített. Tudta, hogy egy nap szüksége lehet rá, hogy magát és az FBI-t megvédje.
George W. Bush és Barack Obama esetében egyszer sem érezte szükségesnek, hogy dokumentálja a találkozóikat.
Trump májusban Twitter-oldalán fejezte ki reményét, hogy a beszélgetésekről nem készült hangfelvétel.
James Comey better hope that there are no "tapes" of our conversations before he starts leaking to the press!
— Donald J. Trump (@realDonaldTrump) May 12, 2017
Marco Rubio három pontban foglalta össze, mit akart Trump Comey-tól:
- hogy legyen lojális;
- hogy engedje el a Flynn-ügyet;
- és hogy közölje az amerikaiakkal, nem zajlik ellene nyomozás.
A meghallgatásról készült egy 360 fokos felvétel, íme:
Inside Comey hearing 360 view https://t.co/7yUbPd5gRh pic.twitter.com/i27c2ufF6g
— Rajini Vaidyanathan (@BBCRajiniV) June 8, 2017
Az oroszokat nem hatotta meg az esemény
A Kremlt nem foglalkoztatja különösebben James Comey volt FBI-igazgató szenátusi meghallgatása, sokkal érdekesebb számára a Sanghaji Együttműködési Szervezet csúcstalálkozója – jelentette ki csütörtökön Asztanában Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője.
A szervezetnek a kazah fővárosban csütörtökön megkezdett kétnapos csúcsán Kazahsztán, Oroszország, Kína, Kirgizisztán, Tádzsikisztán és Üzbegisztán mellett teljes jogú tagja lesz India és Pakisztán is.
Peszkov sajtótájékoztatóján hangoztatta, hogy mindennaposak az Oroszország, és egyre gyakoribbak az orosz elnöki weboldal ellen az Egyesült Államok területéről indított hackertámadások. A kérdésre, hogy vajon ezek mögött az amerikai titkosszolgálatok állnak-e a szóvivő így felelt:
Én az Egyesült Államok területéről beszélek. Nem akarnám azzal a kijelentéssel megnevettetni a publikumot, hogy e mögött a hivatalos Washington áll. Mert az, hogy ha egy ország területéről hackertámadást hajtanak vége, nem jelentheti a hivatalos kormány abban való részességét
– mondta Peszkov.
A 2016-os amerikai elnökválasztási folyamat során a Demokrata Párt ellen elkövetett kibertámadások ügyében Vlagyimir Putyin elnök a múlt héten hasonló szóhasználattal igyekezett elterelni a Moszkvára és az orosz titkosszolgálatokra vetülő gyanút. Putyin kijelentette, hogy az orosz állam sohasem volt részese hackertámadásoknak, és arra utalt, hogy egyes hazafias hackerek egyénileg hajthattak végre ilyen támadásokat.
