A BKV-s sztrájkra készülő Egységes Közlekedési Szakszervezet hosszú távú megoldást sürget a közösségi közlekedés finanszírozására, nem pedig újabb adományt.
A kormánynak más országokhoz hasonlóan alapvető kötelessége lenne a rendszeres hozzájárulás a szolgáltatás működtetéséhez, ezt nem lehet a választási kampányban gyakorolt kivételes kegynek tekinteni
– reagált az EKSZ a csütörtöki Kormányinfón elhangzottakra. A szakszervezet szerint a kormánynak ki kéne dolgoznia végre egy hosszú távú finanszírozási megoldást, amelyben – más európai országokhoz hasonlóan – az állami részvételt is jogszabályban rögzítik.
Az EKSZ közleménye szerint kivételesen egyetért Lázár Jánossal: a kormány azt nem teheti meg, hogy csak a fővárosnak és a BKV-nak segít, a vidéki önkormányzatoknak és közlekedési társaságoknak pedig nem.
Nemes Gábor, az EKSZ elnöke szerint viszont enyhén szólva is furcsa, hogy a miniszter mindezt úgy közölte, mintha soha nem hallott volna arról, hogy más európai országokban nemcsak a választás előtti kampányban gyakorolt kegy, hanem évtizedek óta bevett alapvető és szabályozott gyakorlat a kormány részvétele a közösségi közlekedési szolgáltatás működtetésében. Erre az EKSZ az elmúlt évben többször is felhívta a városvezetés és a kormányzati illetékesek figyelmét, ezért most némi elégedettséggel, ám legalább ekkora csodálkozással fogadta az újdonságként tálalt tegnapi bejelentést.
A szakszervezet szerint jogszabályi változtatással kell állandósítani a közösségi közlekedés működtetési költségének felosztását a régiók, az önkormányzatok és a kormány között. Ez a szolgáltatás ugyanis a világon sehol sem rentábilis, önmagában a jegybevétel egyetlen országban sem fedezi a kiadásokat. Az EKSZ szerint a főpolgármesternek és a Megyei Jogú Városok Szövetsége képviselőinek – akikkel, a bejelentése szerint éppen tárgyalni készül a miniszter – el kellene érniük, hogy a kormány legalább most, a választási kampányában dolgozzon ki és vezessen be egy megbízható hosszú távú finanszírozási modellt, s jogszabályban pontosan rögzítse az egyes szereplők kötelezettségét.
Egyszer és mindenkorra véget kell vetni a béremelés miatt minden évben ismétlődő cirkusznak
– szögezte le Nemes. Az elnök szerint az mégsem normális, hogy minden évben sztrájkfenyegetéssel és több száz felmondólevéllel kell kikényszeríteni a béremelést, amely például az állami tulajdonú cégeknek alanyi jogon jár. Az EKSZ összegyűjtötte a környező országokban régóta működő finanszírozási modelleket, amelyek alapján a hazai gyakorlatot is ki lehetne dolgozni.