A konzervatív amerikai kormány adócsökkentéssel és munkaerő-piaci, munkahelyteremtési támogatásokkal kívánja élénkíteni az amerikai gazdaságot. Nincs is más választása, hiszen a hatszázalékosra duzzadt amerikai munkanélküliségi ráta és a gyatra 2002-es tőzsdei év nem jó ómen a 2004-es választások előtt.
Nem rohanták meg a tőzsdét
A New York-i tőzsdemutatók már hétfőn beárazták a rövidesen a kongresszus elé kerülő tervezetet (akkor emelkedtek a tengerentúli indexek), így annak tényleges ismertetésekor alig befolyásolták az árfolyamokat. Fél órával Bush chicagói beszéde után a DJIA továbbra is mérsékelten a veszteséges oldalon volt, míg a Nasdaq szerény nyereséget mutatott, igaz, ahhoz, hogy a terv valósággá váljon, még a kongresszuson is keresztül kell vinni a törvénytervezetet. A dollár a bejelentést követően erősödött az euróval szemben.
Ki jár jól?
A gazdaságélénkítő csomag legfőbb eleme az osztalékadó eltörlése volna, amely a több százmilliárdos csomag közel felét teszi ki, és a Bush-adminisztráció reményei szerint a részvényárak 10 százalékos emelkedésével jár – amennyiben a kongresszus is úgy kívánja. A tervezet szerint az osztalékot külön adóztatnák az egyéb jövedelmektől, így gyakorlatilag megszűnne az osztalékadó kettős adóztatása. A program közel 35 millió amerikai részvénytulajdonost és egyben potenciális választót érint.
Ellenzéki bírálatok szerint a terv legfőbb problémája, hogy egyrészt nem állítja majd talpra a lendületétől régóta megszabadult amerikai gazdaságot, másrészt a gazdagoknak kedvez. Becslések szerint a Bush által javasolt adócsökkentés összegének 25 százaléka az évi egymillió dollárnál többet keresők zsebébe vándorol majd. A demokraták bírálatait egyébként több neves gazdaságkutató is alátámasztja, és bár a Wall Street sokak szerint valóban a csomag legnagyobb nyertese lehet, a tech-szektor szereplői máris kiábrándultságukat hangoztatják, mondván alig akad olyan tech-cég, amely osztalékot fizetne a részvénytulajdonosoknak.
A csomag másik fele
A csomag részét képezik az új adósávok is, amelyekkel több millió amerikai 2008 helyett már ebben az évben a legalacsonyabb adósávba kerül. (A jelenlegi 27 százalékos adókulcsot 25 százalékra, a 30 százalékosat 28-ra, a 35 százalékosat 33-ra, és a legmagasabb sávot, a 38,6 százalékosat 35-re mérséklik.) A foglalkoztatás terén úgynevezett újrafoglalkoztatási számlákat nyitnának. Ez 3 ezer dollárral segítené a munka nélkül maradókat az új munkahely megszerzésében.
