Labdarúgásban a magyar-cseh vetélkedés hosszú és gazdag múltra tekint vissza, válogatottunk Ausztria után Csehország (korábban Csehszlovákia, még korábban Bohémia és Morvaország) ellen játszotta a második legtöbb hivatalos nemzetek közti mérkőzést.
Az elmúlt több mint száz év alatt mi voltunk a sikeresebbek, eddig 22 győzelmet arattunk, 12 döntetlen mellett 11 alkalommal szenvedtünk vereséget. A 45 mérkőzés gólkülönbsége 103-75 a mieink javára.
Emellett Bene Ferenc és Farkas János góljaival 2:1-re megnyertük az 1964-es tokiói olimpiai döntőt is, ami nem szerepel a hivatalos nemzetek közti meccsek statisztikájában.
A tokiói olimpiai dobogó tetején a magyar válogatott
Az első magyar gól
A csehek ellen először 1903. április 5-én lépett pályára a magyar válogatott a budapesti Millenáris Sportpályán, ez volt a magyar válogatott második hivatalos mérkőzése, amelyen 2-1-es hazai győzelem született. Ezen a meccsen született meg a magyar labdarúgó-válogatott történetének első gólja Borbás Gáspár révén
Rekordsiker és Európa-bajnokverés
Az 1937. szeptember 19-i, a Hungária körúton rendezett magyar-csehszlovák meccsen Sárosi György hét gólt rúgott, ebből hatot a második félidőben. A vége 8-3 lett, ez a legnagyobb győzelem a csehek (Csehszlovákia) ellen. 1977-ben a csehszlovákok Európa-bajnokként érkeztek Budapestre, de Várady Béla és Kovács István góljaival 2-0-ra mi nyertünk.
Az eddigi egyetlen újkori meccs
Csehország önállóvá válása óta egyetlen felnőtt válogatott mérkőzést játszottunk velük, Larnacában, Cipruson egy téli felkészülési tornán. 2002. február 12-én 2-0-as vereséget szenvedtünk, Petr Cech és Milan Baros a mai válogatottak közül már annak a csapatnak is tagja volt. A mostani keretből Király Gábor és Halmosi Péter szerepelt az akkori magyar csapatban.
| Fájó vereségek |
|
1956. május 20-án a gyengébb formája miatt mellőzött Buzánszky és Czibor, a sérült Lantos, a Honvéd által éppen eltiltott Puskás, illetve a büntetésben lévő Grosics nélkül 4-2-re kikapott a magyar csapat. Az 1962-es chilei világbajnokságon a negyeddöntőben futottunk össze a csehszlovákokkal. A szovjet Nyikolaj Latisev bíró előbb egy méretes lest nézett el, ebből szerezte meg a vezetést az ellenfél. Tichy Lajos távoli lövése után a labda a keresztlécről a gólvonal mögé pattant. A partjelző hiába jelzett gólt, Latisev nem adta meg, maradt a 0-1. A csehszlovákok végül ezüstéremmel zárták a vb-t.
A magyar labdarúgás történetének egyik legnagyobb kudarca is a csehekhez fűződik. 1969 decemberében világbajnoki pótselejtezőt játszottunk Marseille-ben. Még a selejtezők során itthon 2-0-ra legyőztük Csehszlovákiát, idegenben pedig 3-3-as döntetlen született, ezek után jött a hidegzuhany, 4-1-re kikaptunk. A marseille-i vereség közben született Szepesi György szállóigéje: „Jönnek a csehszlovákok, jönnek a csehszlovákok!” Sokan a magyar foci hanyatlásának első jeleként értelmezik az 1-4-et, amely elütötte a magyar csapatot a vb-részvételtől.
|
„Jönnek a csehszlovákok, jönnek a csehszlovákok!”
