Budapest, 2015. március 9.
Orbán Viktor miniszterelnök (b) és Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Külgazdasági és Külügyminisztériumban (KKM) rendezett kétnapos rendkívüli külképviselet-vezetői értekezlet első napján, 2015. március 9-én.
MTI Fotó: Koszticsák Szilárd
Gazdaság

Mi leszünk a legesleg – hangzatos 2016-os ígéretek a kormánytól

24.hu
24.hu

2016. 12. 29. 10:00

Korábban a témában:

Az előző évekhez hasonlóan 2016-ban is elhangzott jó pár hangzatos ígéret a kormány részéről, mert a mindenkori kormányok szeretik nekünk azt mondani, hogy már most is nagyon jó minden, de ennél még sokkal jobb lesz, pl. amiatt, amit éppen megváltoztattak.

Visszatekintve az évre a nagy ígéretek közül pecáztunk ki egyet, és mellétettük azt is, miért lehetett fontos, vagy éppen miért sántított a témában belengetni, felső fokkal megtámogatott jelző.

Azt is érdemes megfigyelni, hogy hol jelen, hol jövőidőben említik Magyarországot, mint a versenyképesség csúcsát.

Legversenyképesebb

Szijjártó Péter (I.15.) külgazdasági és külügyminiszter mondta a Lego-gyár bővítése apropóján, hogy szerinte sokat tettek azért, hogy Magyarország ne csak a térség, de Európa egyik legvonzóbb, legversenyképesebb célországa legyen.

A 2017-es költségvetés, azon belül is a CSOK kapcsán mondta (V. 6.) az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) család- és ifjúságügyért felelős államtitkára, Novák Katalin, hogy a kormány a magyar fiataloknak szeretne jövőképet kínálni, és elérni, hogy Magyarország Közép-Európa legversenyképesebb országa legyen.

A tervezett budapesti olimpia kapcsán fejtette ki a pályázat kormányzati felelőse, Fürjes Balázs egy konferencián (VI.13.), hogy magunk miatt akarjuk megrendezni az olimpiát, amely 25 évvel gyorsítaná fel a főváros fejlesztését, és olyan hosszú távú város- és országfejlesztési irányt jelölne ki, amelynek köszönhetően Magyarország és Budapest felzárkózhatna a világ legversenyképesebb régiói mellé. 

Szijjártó Péter november végén Pekingben közölte: Magyarországnak Európa legversenyképesebb befektetési környezetével, földrajzi elhelyezkedésével és infrastruktúrájával sikerült elérnie, hogy a térségben Magyarországra érkezett a legtöbb kínai beruházás, és tavaly és idén is a legtöbbet Magyarország exportált a térségből Kínába.

Előkerült a téma az őszi adócsomag benyújtása kapcsán is (X.28.), amikor is a gazdasági tárca így nyilatkozott: leghangsúlyosabb elem a köztehercsökkentésen és a versenyképesség növelésén túl az adóbürokrácia csökkentése.

Orbán Viktor a bérmegállapodás kapcsán aláhúzta (XI.24.), a béremelés “nem jó szándék kérdése”, ahhoz szükség van versenyképes gazdaságra és cégekre, mert csak a versenyképes cégek tudnak béreket fizetni és béreket emelni. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter pedig így értékelt (XI.22.):  mérföldkőhöz érkezett a magyar gazdaság azzal, hogy a kormány egyszerre javítaná a versenyképességet és növelné a béreket.

Szintén Varga Mihály volt az, aki a nyereségadó csökkentése kapcsán reményét fejezte ki (XI. 17.) arra, hogy mivel miénk lesz a legalacsonyabb adókulcs az EU-ban (9 százalékos, ami 19 illetve 9 százalékról csökkent), így jelentősen fog nőni a magyar gazdaság versenyképessége.

És ami mögötte van… vagy inkább nincs

Nem véletlen, hogy a versenyképességet legalább ígéretek szintjén javítani kellett.

A Transparency International lesújtó magyarországi korrupciós jelentése (I.27.) kapcsán említették meg, hogy a Világgazdasági Fórum korábban közzétett versenyképességi felmérése szerint Magyarország tavaly 140 országból a 63., miközben tíz éve még a világ 38., tizenöt éve pedig a 28. legversenyképesebb gazdaság volt.

A világ egyik vezető üzleti iskolájának számító svájci IMD versenyképességi rangsorában (VI.1.), az amúgy elég sok helyett visszaeső Mexikó és Kazahsztán közé ékelődött be Magyarország. A 61 vizsgált országból alulról a 16-ak lettünk. Még Oroszország és India is megelőzött minket.

Októberre az is kiderült a World Economic Forum friss felméréséből, hogy Magyarország újabb hat helyet rontott a globális versenyképességi ranglistán, így jelenleg a világ 69. legversenyképesebb gazdasága, a 28 tagú EU-ból pedig csak a 25. A friss magyar pontszám (4,2) minden idők legrosszabb eredménye lett.

Ennek kapcsán állapította meg a Kopint Tárki (XI.4.), hogy intézményrendszerünk és egyben versenyképességünk legnagyobb problémája, hogy a kormányzati döntések során a kivételezett vállalkozások jelentős előnyt élveznek. Magyarul a korrupciót nevezték meg a legsúlyosabb gondnak.

De a legdurvább Lázár János értékelése volt (Orbán Viktorral egy napon, november 24-én) – felért egy leleplezéssel. Az EU-s fejlesztésekről szóló kormányzati konferencián röviden, velősen így foglalta össze a lényeget: Mivel van politikai stabilitás Magyarországon, így őszintén beszélhetünk a problémákról is: Magyarország versenyképessége brutálisan romlott az elmúlt években. Ennyi.

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Budapest, 2017. július 18.
Az izraeli miniszterelnök delegációjának egyik tagja Budapesten, az Országházban 2017. július 18-án.
MTI Fotó: Mohai Balázs
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.