Azt már régóta tudhatjuk, hogy a Holdon egy időben aktív vulkánok voltak, azt azonban eddig nem tudták megmondani a kutatók, hogy meddig voltak aktívak. A kínai Csange-6 szonda azonban az égitest túlsó oldalán megtalálhatta a választ a kőzetmintákban – írja az IFLScience.
A szonda 2024 nyarán tért vissza a Földre, a fedélzetén mintegy két kilogrammnyi kőzettel. Jóllehet ez nem tűnik soknak, mégis elegendő volt arra, hogy sok mindent megtudjunk az égitest előéletéről. Az egyik darab például a mérések szerint 4,2 milliárd éves, ami az eddigi legrégebbi szikladarab, amely a Holdról származik.
Ezek a vizsgálat szerint egy kitörésből származnak, amely épp a Csange-6 mintagyűjtési helyén történhetett.
A Hold Földhöz közelebbi oldalán eddig nem találtak olyan bizonyítékot, ami vulkanikus aktivitásra utalt, így ez komoly felfedezésnek tekinthető. Az égitest két oldala között emellett is számos jelentős különbség van: a Földnek „hátat fordító” részen például rengeteg a kráter, emellett a két félteke kéregvastagsága is eltérő. Az, hogy mi az oka ennek a kettősségnek, egyelőre nem ismert, ám a Science-ben és a Nature-ben megjelent friss publikációk szerint a választ a túlsó oldal vulkanikus tevékenységének felderítése adhatja meg.
A mostani felfedezés azt mutatja, hogy a Holdon legalább 1,4 milliárd éven át voltak vulkánkitörések, és nagyjából 2,8 milliárd évvel ezelőtt fejeződhettek be. Hogy ennek mi az oka, nem tudni. A hvg azt írja, elképzelhető, hogy a Hold akkor még sokkal közelebb volt a Földhöz, ezért az égitest gravitációja is jobban hathatott rá, ami végül kitöréseket eredményezhetett. Ez azonban nem feltétlenül magyarázza meg azt, hogy miért a túlsó oldalon voltak kitörések.
