A korábban használt vörös és fehér színhez a XV. században kapcsolódott a zöld, a nemzeti színeket együtt először 1608-ban, II. Mátyás király pozsonyi koronázásakor használták. Zászlón pedig, – nemzeti jelképként – a reformkorban jelent meg együtt a piros, a fehér és a zöld szín – írja a Múlt-kor.hu.
Az 1848-as követelések egyike volt, hogy „a nemzeti színek régi jogukba visszaállíttassanak”, majd az 1848. március 23-án elfogadott XXI. törvény tette kötelezővé nyilvános ünnepek alkalmával az összes középület, közintézmény és magyar hajó esetében a nemzeti lobogó és az ország címerének használatát. Ma az Alaptörvény mondja ki, hogy Magyarország zászlaja három, egyenlő szélességű, sorrendben felülről piros, fehér és zöld színű, vízszintes sávból áll, amelyben
Az Országgyűlés 2014 decemberében március 16-át nyilvánította a magyar zászló és címer napjává – a beterjesztők eredetileg március 23-át, az 1848-as XXI. törvénycikk elfogadásának dátumát javasolták, ám ez a nap 2007 óta a magyar-lengyel barátság napja.