Hagy némi kívánnivalót maga után a COP26 szervezése: az utolsó pillanaton túl is újabb és újabb változásokat találni a programokban, amelyek ráadásul elég foghíjasan szerepelnek még a hivatalos honlapon is, ahová a mai reggel folyamán töltötték fel őket – úgy, hogy a konferencia hivatalosan tegnap este elindult már. A bejáratnál órás sorok kígyóznak, résztvevők, megfigyelők, médiamunkások állnak a csípős szélben, hogy bejussanak. A közösségi médiát el is lepte a méltatlankodók dühe, többen fejezték ki nemtetszésüket a biztonsági intézkedések sebességével kapcsolatban. A 24.hu még a szerencsésebbek közé tartozott: csak 30-40 percet kellett sorban állnunk.
A konferenciára egyszerre volt könnyű és nehéz bejutni: Nagy-Britannia lényegesen lazított beutazási szabályain a fejlődő országok javára, oltási kampányt rendezett, és intenzív teszteléssel próbálja meg kordában tartani a koronavírust a nagyjából 30 ezer résztvevős rendezvényen. Ugyanakkor a tájékoztatás – ahogy nagyjából a konferencia minden más területén – lehetne jobb, ezért sokszor plusz köröket kell futni azért, hogy minden rendben menjen. A külföldről érkezőknek egyébként minimum két PCR-tesztet kell csinálniuk, majd a konferencia minden egyes napján reggel antigénteszttel bizonyítani, hogy nem fertőzöttek. Érdekes, hogy nem ennek bizonyítása miatt lassú a bejutás, inkább azért, mert mindenkinek át kell mennie egy, leginkább a repülőtéri átvilágításra hasonlító ellenőrzésen.
James Bondnak kell lennünk, hogy megmentsük a Földet
Bár a konferencia október 31-én elkezdődött, a résztvevők hivatalos megnyitója csak másnap zajlott le. Ezen mindenki megszólalt, aki számít a klímavédelemben. Mivel a COP26 szervezője idén Nagy-Britannia, Glasgow-ban először Boris Johnson szólalt meg a megnyitón. A helyzetet egy James Bond-filmhez hasonlította, ahol a főhős mindig az utolsó pillanatban menti meg a világot, utalva arra, hogy most is erre van szükség. Elmondta: megvan a technológia, és meg lehet találni a pénzügyi hátteret, a kérdés már csak az, hogy az akarat megvan-e mögötte.
António Guterres, az ENSZ főtitkára is a minél gyorsabb cselekvésre sürgetett klímaügyben, és elmondta: ha ennek a COP-nak nem az a vége, hogy az országok a megfelelő útra térnek, akkor minden évben, és nem csak ötévente kell majd újabb nemzeti vállalásokkal előállniuk. Károly herceg megemlítette, hogy a koronavírus-járvány jó példája az országhatárokon túlnyúló együttműködéseknek, és azt is, hogy a tétlenség költsége sokkal magasabb lesz, mint a megelőzésé lenne.
Sir David Attenborough is beszélt a megnyitón, azt mondta:
lehet, hogy fontosak a megbeszélések, de valójában minden egyetlen számon fog eldőlni: a légköri széndioxid-mennyiségen.
A szakértő szerint nem pánikkal, hanem reménykedéssel kell tekinteni a klímaváltozás elleni küzdelemre. Azt is elmondta, hogy bár az elmúlt évezredekben is mindig változott a szén mennyisége az atmoszférában, ezek a változások szintén katasztrofális klímakövetkezményekkel jártak – a különbség csak az, hogy az őseink ekkor még kevesen voltak, és nem gyorsították meg a folyamatokat. „Azok, akik a legkevesebbet tették a probléma kialakulásáért, ők a legsérülékenyebbek, és ők viselik a következményeket” – jegyezte meg.
Ezt erősítette meg Barbados miniszterelnöke, Mia Mottley is: felelősségre vonta a fejlett országok vezetőit azért, mert nem tesznek eleget, és ennek a fejlődő országok és szigetországok isszák meg a levét. „Annak hatásait, hogy nem sikerült összeszedni a megfelelő támogatást a klímaváltozás elleni küzdelemhez, emberéletekben lehet mérni” – mondta. Felszólította a világ vezetőit, hogy a klímaváltozással és vakcinákkal kapcsolatban is komolyabb fellépésekre van szükség.
„Amikor az ENSZ megszületett, az országaink nagy része még nem is létezett. De most már itt vagyunk, és létezni is akarunk” – mondta.
