Egy friss kutatás kimutatta, hogy az egy főre jutó, egészségtelenül forró napok száma az 1980-as évektől megtriplázódott – írja az EurekAlerten megjelent sajtóközlemény. A kutatás során mintegy 13 ezer várost vizsgáltak, de a szerzők megállapították, hogy a változások nagyjából a Föld lakosságának negyedét érinthetik.
A Columbia Egyetem kutatói a Proceedings of the National Academy of Sciences szakfolyóiratban megjelent cikkükben azt írják: a folyamatokat a klímaváltozás és a növekvő városi populációszám is irányítják.
Az elmúlt évtizedekben több százmillióan költöztek vidéki területekről városokba, amelyek ma már a világ lakosságának több mint a felét adják ki. Itt a hőmérséklet általában magasabb, mint vidéken, méghozzá a gyér növényzet és a rengeteg aszfalt és egyéb vízhatlan felület miatt, amelyek hajlamosak felfogni és koncentrálni a hőt – ez az úgynevezett városi hőszigethatás.
A kutatók szerint a jelenség növeli a halandóságot, befolyásolja az emberek munkaképességét, és alacsonyabb gazdasági teljesítményt hozhat. Ráadásul súlyosbítja a már meglévő egészségügyi problémákat.
A szakértők 1983 és 2016 között vizsgálták meg összesen 13115 város hőkamerás felvételeit, és azon a határon állapították meg a túl meleg hőmérsékletet, amin az egészséges emberek nem tudnak már hosszú távon megfelelően funkcionálni.
Megállapították, hogy míg 1983-ban az embereket érő ilyen hőmérsékletek napjának száma évi 40 milliárd volt (ez úgy jön ki, hogy összeadják, hányszor ért egy adott embert ilyen nap egy évben, majd ezt megszorozzák az érintett emberek számával), 2016-ra 119 milliárdra ugrott ez a szám, ebben az évben már 1,7 milliárd ember szenvedett évente többször a hőszigetektől.
A leginkább érintett városok az alacsonyabb tengerszint feletti magasságon csoportosulnak, de más területek is érintettek. A leginkább melegtől sújtott város az Dakka volt, Banglades gyorsan növekvő fővárosa; a vizsgált időszakban 575 millió embert érintő meleg napra jöttek ki a statisztikák.
