Westend61 / Getty Images
Tudomány zöldövezet

Forró katlanokká válnak a városaink, ha így folytatjuk

A klímaváltozás hatására átlagosan egyre forróbbak a nyarak, a hőhullámok intenzívebbek és gyakoribbak. Ez önmagában megterhelő mindenkinek, azonban sűrűn beépített városaink csak fokozzák a problémát. A városi hősziget hatás miatt jelentős lehet a hőmérséklet-különbség a belvárosi területek és az agglomeráció között. Kiterjedése miatt a főváros lakói a leginkább kitettek a veszélyeknek, mivel azonban az ország lakosságának 72%-a városokban él, így a probléma egyáltalán nem Budapest sajátja – írja a Másfél fok elemzése. Ahhoz, hogy nyaranta ne váljanak forró katlanná városaink, minden téren változtatnunk kell: a burkolóanyagok mennyiségén, anyagán és színén; sokkal nagyobb területet kell biztosítanunk a növényeknek, parkoknak és más kék-zöld infrastrukturális elemnek. Ezek

nem csupán városaink klímaalkalmazkodási képességét növelnék meg, hanem lakóik életminőségét is jelentősen javítanák.

Világszerte egyre több ember lakik városban, a Világbank adatai szerint a Föld összlakosságának jelenleg 56%-a városlakó, s ez a következő években, évtizedekben még tovább fog növekedni. Európában – és Magyarországon is – ez az arány már most is jóval nagyobb: az EU-ban 75%, hazánkban pedig kb. 72%.

Ugyanakkor a városok összterülete csak egy nagyon kis részét teszi ki a szárazföldeknek. Ebből adódik, hogy helyenként óriási népsűrűség alakul ki, nem ritkán 10-, 20-szintes lakóépületekkel és még ezeknél is magasabbra nyúló felhőkarcolókkal.

Városaink: aszfaltba és betonba burkolt kemencék

Ha éjszaka a belvárosból a külvárosba, esetleg agglomerációba megyünk, egy viszonylag rövidebb utazási idő ellenére is érzékelhetően hűvösebb, hidegebb a környezet, mint a kiindulási helyszín környéke volt. Ezt a jelenséget nevezzük városi hősziget hatásnak, ami azonban nem csupán a főváros sajátja. Ennek  intenzitása függ többek között a napszaktól, az évszaktól, valamint a település kiterjedésétől és szerkezetétől. Az elnevezés onnan ered, hogy a sűrűn beépített városi terület időről időre melegebb, mint az azt körülvevő városon kívüli térség, vagyis egy hőmérsékleti többletet mérhetünk.

Az okát abban kell keresni, hogy azok a burkoló anyagok, melyeket a településeken az utak, házak építéséhez használunk, jóval több sugárzást nyelnek el, mint a növényzet, ami egyébként a felszínt borítaná. Tehát a beérkező napsugárzás nagyobb része raktározódik el, és ezáltal több energia fordítódik a felszín feletti légréteg melegítésére. Ráadásul ezek a mesterséges borítású felszínek nem engedik mozogni a nedvességet, vizet a mélyebb felszín alatti rétegek felől – vagyis a párolgás hűtő hatása sem tud megfelelő módon érvényesülni.

Mindezek miatt a városok sűrűn beépített részei – ahol egymáshoz közel sok épület található, és közöttük is jellemzően aszfaltozott, betonozott a felszín – melegebbek, mint a város ritkább beépítésű külső kerületei, illetve a város körüli, gyakran erdős, vagy más növényzettel borított területek.

Mongkol Chuewong / Getty Images

A komfortérzetünket a városi hősziget hatáson kívül egyéb faktorok is jelentősen befolyásolják (légmozgás, direkt napsugárzás), de az alapot a hőmérséklet alakulása adja.

A hősziget hatásnak napi és éves menete van

A napi menetet tekintve a felszínközeli légrétegben a belváros magasabb hőmérsékletét a külterülethez képest az éjszakai órákban észlelhetjük, ám nem minden esetben mutatható ki ez a hőmérsékleti különbség.

Télen a hazai éghajlati viszonyok között a fűtésből eredően az épületekből származó többletenergia okoz rendszeresen valamivel magasabb hőmérsékleteket a belvárosi területeken a várost körülvevő térségekhez képest. Ez persze visszahat a szükséges fűtési energia mennyiségére – mégpedig csökkenti azt, vagyis

a városi hősziget hatás a téli időszakban Magyarországon kedvezőnek tekinthető, mely bizonyos mértékben segíti az energia-megtakarítást.

A nyári hónapokban, amikor a globális felmelegedés miatt mindinkább a magasabb hőmérsékletek felé tolódik el nemcsak a városok, de általában a levegő hőmérséklete is, egyre gyakrabban légkondicionáló berendezéseket alkalmazunk. Ezek a belterek hűtését úgy érik el, hogy a kültérbe juttatják a melegebb levegőt – ezáltal a hűtött épületekkel sűrűn beépített belvárosi kerületekben többletenergia jelenik meg, ami végső soron az épületek közötti légtért melegíti, így a városi komfortérzetet a járókelők számára az egyébként is nagy melegben tovább csökkenti.

Mit tehetünk, hogy ne forrósodjon fel a város?

A hősziget hatást a sűrűbb beépítettség fokozza, de nem mindegy, hogy milyen anyagokat használunk, milyen mértékben hagyunk meg, vagy alakítunk ki parkos területeket a városon belül. Az építő- és útburkoló anyagok színe is valamelyest segít a nyári hőségek idején. A másik fontos mérséklési eszköz lehet a növényzet alkalmazása: kisebb-nagyobb parkokat alakíthatunk ki – ahol lehetőleg egyáltalán nincs mesterséges burkolat, ellenben árnyékot adó nagyobb fák, bokrok fogják vissza a többlethőmérséklet kialakulását.

A növényzet mellett a vízfelszínek is nagyobb mértékű párolgással segítik a városi légtér hűtését, és ezáltal a városi hősziget hatást mérséklik. A tavak és a folyók a növényekhez képest még nagyobb párolgást tudnak biztosítani, mivel az elpárolgó vízmennyiséget a talajban rendelkezésre álló nedvességtartalom nem korlátozza. Szerencsés földrajzi adottságnak tekinthető, amennyiben egy szélesebb folyó átszeli a várost – ez jellemző például Budapest esetében is.

A régiónkban is várható klímaváltozás miatt a mérséklésre vezető lehetőségeket mindenképpen szükséges nagyobb mértékben alkalmazni: az újonnan építendő épületeknél világosabb színeket, kevésbé sugárzás-elnyelő anyagokat kellene használni, valamint a városon belüli zöldterületet minőségileg és mennyiségileg is növelni kellene.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.