Tudomány koronavírus

Kockáztat, aki kínaira Pfizert oltat?

Rosta Tibor / MTI
Rosta Tibor / MTI
A titkolózás visszaüthet, hiszen indokolt lehet egy harmadik dózis annál, akinél nincs kimutatható antitest, de amíg erre nincs protokoll, az ember kénytelen a saját feje után menni. Egyszerűen nem tudjuk, mivel jár a keleti vakcinák kombinálása más oltóanyagokkal: biztonsági kockázat nem valószínű, de vajon hogyan érinti a hatásosságot?

Április közepén írtunk arról, hogy visszaüt a kínai vakcinákkal kapcsolatos titkolózás, vagyis az a tény, miszerint a tesztek eredményeiről nem jelentek meg objektív, tudományos publikációk. Ma is ez a helyzet, és az is érthetetlen, miért nem végeznek, végeztek hazánkban átfogó vizsgálatot arra, hogy a Sinopharmmal beoltott emberek milyen effektív védelemmel rendelkeznek az új koronavírus ellen.

Magunknak kell megoldani?

A bizonytalanság azóta is csak gyűrűzik tovább, már Facebook-csoportot is létrehoztak azok, akik kínai vakcinát kaptak, de a teszteredmények mégsem mutattak ki antitesteket a szervezetükben. Az innen-onnan csepegő információkból úgy tűnik, ez a probléma elsősorban az idősebb korosztályt érinheti, a megoldás – szakemberek és külföldi példák alapján is – egy harmadik dózis beadása lehet.

Itthon mégis nagy a csend ez ügyben, a titkolózás pedig visszaüthet.

Nemcsak magyar mentalitás, hanem teljesen természetes emberi reakció, hogy ha nincs protokoll, az ember próbálja a saját észjárása szerint megvédeni az egészségét. Itt írtunk hosszan arról a jelenségről, hogy egyes háziorvosok harmadik adagot is beadnak az olyan pácienseknek, akiknek két oltás után sincs kimutatható immunreakciójuk, míg mások nem. Sőt, vannak, akikRomániába utaznak, hogy a két Sinopharm után felvegyenek még két, általuk hatásosabbnak tartott Pfizer-vakcinát.

Szakembereket kérdeztünk arról, hogy a negatív teszt valóban a vírus elleni védelem hiányát jelenti-e, illetve milyen következményekkel járhat, ha valaki harmadik dózist vesz fel vagy „keveri a vakcinatípusokat.

Vélhetően immunválasz sincs

Kezdjük azzal, hogy a koronavírussal kapcsolatban még mindig több a kérdés, mint a válasz, igaz ez az antitestek jelenlétére is. Az antitest vagy ellenanyag a vírus blokkolására, elpusztítására termelődik mondhatni azonnal, ahogy a szervezet a kórokozóval találkozott – esetünkben ez a vakcinában lévő elölt vírus (inaktivált vakcina), annak egy része (fehérjealegység-vakcina), egy DNS-darabka másik vírusba csomagolva (vektorvakcinák) vagy RNS-darabka (mRNS vakcinák). Az antitestek jelenléte annak bizonyítéka, hogy az immunrendszer reagált, beindult a hatékony védelmet biztosító, rendkívül sokrétű és bonyolult folyamat.

A legtöbb vakcinánál létrejön a sejtes védelem is, kialakul a védettség, miközben a fenyegetés elmúltával az antitestek száma fokozatosan csökken, végül el is tűnnek. Ezért javasolt a tesztet a második dózis beadása után 10-15 nappal elvégeztetni, hiszen ilyenkor számíthatunk a legmagasabb ellenanyagszintre.

Kapcsolódó
Így tudja tesztelni a kínai vakcina hatását
Falus András professzorral beszélgettünk a tesztek működéséről, illetve arról, hogy a magyar járványügy mennyire gyorsan el tudná oszlatni a félelmeinket.

Elméletben tehát teljesen logikus módon, amennyiben nincs kimutatható antitest, akkor feltételezhetően a sejtes immunitás sem alakult ki, az illető nem rendelkezik védelemmel a koronavírus ellen. A gyakorlatban viszont számtalan tesztmódszer létezik, ezek különböző, nehezen összehasonlítható eredményeket adnak.

Mégis azt mondhatjuk, negatív eredmény esetén az immunválasz vélhetően nem indult be, vagy nem megfelelő mértékű.

Ennél többet hivatalosan lebonyolított kutatások eredményei híján nem mondhatunk. Jön hát a kérdés, ez esetben indokolt-e harmadik dózis?

Mi legyen a harmadik?

A válasz igen, hiszen egyrészt számos államban ez már hivatalos protokoll – legutóbb Oroszország jelentett be újraoltási programot – másrészt pedig egy harmadik, emlékeztető (booster) oltás ártani biztosan nem árt. Az újabb dózis a meglévő védelmet megerősíti, a hiányzót pedig remélhetőleg aktiválja – akkor, ha a vakcina ugyanaz mind a három esetben.

De mi a helyzet a vakcina-variációkkal? Komoly kutatások folynak ezen a téren, és sikerült is bizonyítani, hogy az Astra Zeneca és a Pfizer kombinációja hatásosabb, mintha valaki csak az egyik gyártó vakcináját kapná. Csakhogy itt megint előjön a „titkolózás” következménye:

nem tudjuk, milyen hatással jár a keleti vakcinák kombinálása más gyártók készítményeivel, vagy egyáltalán mRNS-alapú oltóanyagokkal.

Ártani valószínűleg nem árt, ebből a szempontból minden vakcina biztonságosnak tekinthető, de vajon hogyan érinti a hatásosságot? Növelheti, de akár csökkentheti is. Egyelőre semmi nem biztos, mert ezt a kérdést külön klinikai vizsgálat tisztázhatja csupán, általában elég néhány száz emberen megnézni.

Magyarán sajnos tudományos eredmények és/vagy tapasztalatok alapján sem lehet egyértelmű választ adni arra, mivel jár, ha valaki a két dózis Sinpoharmra a megfelelő idő elteltével egy vagy két adag más vakcinát oltat.

Szembe kell nézni a problémával

Végezetül érdemes azt is megjegyezni, hogy az antitestek hiánya nem jelent teljes kiszolgáltatottságot, az átoltottság arányával egyenesen nő az egész társadalom védelme. Tegyük fel, kiderül, hogy a kínai vakcina a beoltottak néhány százalékánál nem elég hatásos. Magyarország mégis gyorsan megszerezte, rövid idő alatt beoltott vele nagyon sok embert, és ez a populáció tekintve nagyon helyes, pozitív tett volt.

Ami hiányzik, az a szembenézés képessége: tudni kellene megállni egy kicsit, kivizsgálni a hiányzó antitest problémakörét, majd az eredmények ismeretében kezelni a helyzetet.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik