Lehoczky Péter / MTI
Tudomány koronavírus

Kínai vakcinák: visszaüt a titkolózás

Ellentmondásos hírek érkeznek Kínából a vakcinák hatásosságát illetően, de még 50 százalék is megvéd a súlyos COVID-betegségtől. Társadalmi szinten viszont most üt vissza az eddigi titkolózás, hogy a kínai vakcinákról máig nem ismerjük tudományos alapossággal klinikai kutatások harmadik fázisának eredményeit: megrendül az oltóanyagokba vetett bizalom, és az oltási hajlandóság.

Lakosságarányosan hazánk kiemelkedően teljesít a vakcinázásban Európán belül, a különbség a keleti oltóanyagoknak köszönhető – mindkettő tény és mindkettő állandó eleme a kormányzati megszólalásoknak. A kínai Sinopharm-vakcinából eddig csaknem egymillió dózist adtak be Magyarországon, a készítmény hatásossága pedig 79 százalék. Így tudtuk eddig.

Bizonytalanságot szült a nyilatkozat

Aztán szombaton Gao Fu, a kínai járványügyi központ vezetője kijelentette, hogy az első generációs, elölt vírust tartalmazó kínai vakcinák hatékonysága „nem túl magas”, már hivatalosan is vizsgálják annak lehetőségét, hogy más technológiával működő oltóanyagokat is használjanak az immunizáció során. Korábban a Brazíliában végzett, harmadik fázisú kísérletek során az ugyancsak elölt vírust tartalmazó készítmény (nem a Magyarországon is alkalmazott Sinopharm, hanem egy másik kínai gyártó, a Sinovac oltóanyaga) mindössze 50,38 százalékos hatásosságot mutatott.

Gao Fu másnap „helyesbített”, miszerint az egész félreértés volt, kiforgatták a szavait, most már azt mondta: „a világban használt vakcinák hatékonysága valamikor magas, valamikor alacsony. A hatékonyság növelése egy olyan kérdés, amit a kutatóknak világszerte vizsgálnia kell”.

A hírek hatására azonban most itt áll több százezer, Sinopharm-vakcinával beoltott magyar leforrázva, hogy esetleg nem is rendelkezik megfelelő védelemmel, illetve milliók bizalma rendülhetett meg a kínai készítményben, amellyel egyébként a miniszterelnököt és a köztársasági elnököt is beoltották. Mi az igazság? A 24.hu által megkérdezett szakemberek szerint a helyzet ugyan átláthatatlansága okán aggályos, ám a gyakorlatban pánikra semmi ok. Kezdjük a pozitív hírekkel.

Filep István / MTI A kínai Sinopharm koronavírus elleni vakcinái.

A legrosszabb esetben is véd

Gao Fu nem említette külön a hazánkban is alkalmazott Sinopharmot, homályos közlését így egyelőre a Sinovacra vonatkoztatjuk, amely valóban 50 százalék körüli hatásosságot mutatott. Az is igaz viszont, hogy többes számban beszélt a jelenleg alkalmazott kínai vakcinákról. A Sinopharm hivatalosan 79 százalékos védelmet nyújt az új koronavírus ellen, ám mivel a klinikai kutatások harmadik fázisának eredményeit máig nem tették közzé, ezt nem tekinthetjük tudományos ténynek.

Főleg ilyen előzmények után rengeteg kérdés merül fel, amelyekre nincs válasz, amíg azt a bizonyos harmadik fázist nem publikálják annak rendje és módja szerint.

Amit biztosan tudunk, hogy az egyes és kettes kísérleti fázis alapján a Sinopharm-vakcina biztonságos, és megfelelő immunválaszt vált ki. Tegyük fel, hogy a hatásossága nem 79, hanem 50 százalékos. Mit jelent ez? A védelemnek nincs egzakt definíciója, a védelmi szintek többrétűek (antitestek, sejtes immunválasz) és eltérőek. Populációs szinten ökölszabály, hogy

50 százalék hatásosságnál a beoltottak fele megbetegedhet, de ők sem annyira súlyosan, hogy kórházi ápolásra szoruljanak vagy életveszélybe kerüljenek.

A járvány jelenlegi szintjén ez óriási dolog, de nyilvánvalóan sokkal jobb lenne, ha az immunitás sokkal magasabb, mondjuk valóban az ígért 79 százalék lenne. Az egyén szempontjából tehát az esetleges 50 százalék is véd és életet ment. Amennyiben viszont a társadalmat nézzük, már korántsem mellékes, hogy a beoltottak fele, vagy csak 5-20 százaléka képes aktívan továbbfertőzni. És itt jönnek az aggályok.

Visszaüt a titkolózás

A hétvégi hírek tökéletesen rávilágítottak arra, hogy mi lehet a titkolózás ára. A Sinopharm vakcinája biztonságos, de vajon eléggé hatásos is? Nemcsak a laikus, hanem a tudósok sem tudják a választ, mert nincs tudományos dokumentáció, mindenki csak homályos utalásokból, kimondott, majd visszavont nyilatkozatokból próbál tájékozódni.

„Normál esetben” a járványügyi szakemberek felütik a szaklapok vonatkozó publikációit, és sorolják a hiteles, ellenőrzött adatokat. Itt ilyen nincs, és most üt vissza a bizonytalanság:

a nyugati ember gyógyszerbizalmi kultúrája megrendül.

Mi jön most? Jelen helyzetben nagyon fontos lenne, hogy a járványügyi hatóságok országos mérést végezzenek annak kiderítésére: Magyarországon, a hazai használat mellett mik a tapasztalatok, miként érhető tetten a jelenség. Ha a Sinopharmról kiderül, hogy nem hozza az ígért védelmet, be lehet vezetni akár a harmadik emlékeztető oltást is (erről érkeztek már hírek az Egyesült Arab Emírségekből), amivel feltornázható a megfelelő szintre. Biztonságos is, ezt tudjuk, senkinek nem kell tőle tartania. A baj abból lehet, hogy a titkolózás, a bizonytalanság még inkább aláássa a vakcinákba vetett bizalmat és az oltási hajlandóságot.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.