Farkas Norbert / 24.hu
Tudomány koronavírus

Számíthatunk-e negyedik hullámra, és ha igen, milyenre?

Komoly csatát nyertünk a koronavírus harmadik hullámának visszaszorításával, de a harcnak még nincs vége: az indiai mutáns már esetszámokban is megmutatta magát Angliában, nagyon valószínű, hogy hozzánk is begyűrűzik negyedik hullámot okozva. Mire számíthatunk?

Az új koronavírussal, a járvány alakulásával, felfutásaival kapcsolatban még ma is rengeteg a bizonytalanság, de az új fertőzések alakulása kapcsán annyit elmondhatunk: Magyarországon vége a harmadik hullámnak. Győzelmet azonban még korántsem hirdethetünk, az indiai variáns erősen terjed, valószínűleg csak idő kérdése, hogy elérje hazánkat.

Nem vészmadárkodni akarunk, csupán arra figyelmeztetni, hogy a harcnak nincs vége, hiába a lényegi korlátozások eltörlése, a fellélegzés, a hurráoptimizmus.

  • Mi vezetett a harmadik hullám legyűréséhez?
  • Törvényszerű a negyedik hullám betörése?
  • Mikor várható és milyen lehet a lefolyása?
  • Mit tudunk az indiai mutánsról?
  • Mennyire védenek ellene a vakcinák, és milyen közösségi védelmet nyújthat 5,5 millió beoltott ember?

Ezekre a kérdésekre kerestük a választ még akkor is, ha a jövőbe látás képességével a 24.hu-nak nyilatkozó szakemberek sem rendelkeznek. Ám az eddigi tapasztalatok és kutatási eredmények alapján meg tudjuk indokolni, miért fontos továbbra is az óvatosság.

Oltás, szigor és napsugár

A harmadik hullám legyűrésének rendkívül összetett okai vannak, sőt a vírus visszahúzódásában olyan tényezők is szerepet játszhattak, amelyekről egyelőre nincs tudomásunk. Rendkívül lényeges volt a fertőzési láncok megszakítása a járványügyi korlátozásokkal, illetve a vakcinák jelentette immunizálással – a proaktív fellépés, az emberek fegyelmezettsége alapján kijelenthetjük: jelentős csatát nyertünk.

A másik fontos ok a nyár. A Sars-CoV-2 egyre inkább szezonálisnak tűnik – hasonlóan a többi emberi koronavírushoz –, azaz a hűvös, párás őszi idő jelenti számára az optimális környezetet, amikor a leghatékonyabban tud terjedni. Nyáron a napsütéses órák magas száma, a száraz levegő, az erős UV-sugárzás semlegesíti a vírust, illetve ilyenkor megváltoznak a mi szokásaink is, hiszen kevesebb időt töltünk zárt térben, „összezsúfolódva”, ami a terjedést segítené.

Mohos Márton / 24.hu

Extrém valószínű a negyedik hullám

A brit mutáció, vagyis az alfa variáns minden jel szerint kifutott, helyét a deltának nevezett indiai mutáció vette át. Nagy-Britanniában rendkívül jól működik a monitorozás, nemcsak az új fertőzötteket derítik fel, hanem azt is, hogy melyik változat okozza a fertőzést. Az új megbetegedések többsége mögött ott már az indiai variáns áll, az esetszámok növekednek, ezért a britek halasztják még a járványügyi szabályok enyhítésének utolsó körét.

Az eddigi tapasztalatok szerint a járvány felfutásai hullámszerűen érnek el minket Angliából indulva Nyugat-Európán keresztül. Az indiai mutáns esetszámokban már megmutatta magát a Brit-szigeteken, és bár teljes bizonyossággal nem állíthatjuk, de

nagyon valószínű, hogy a delta variáns hatására kialakul egy negyedik hullám, ami hozzánk is begyűrűzik.

Milyen lesz a negyedik?

Hogy mikor ér ide, és mit okoz majd, azt természetesen nem tudjuk. Az 5,5 millió beoltott ember komoly fegyvertény, és valamennyire azok is védettek lehetnek, akik természetes úton megfertőződtek. De még mindig van bő 3,5 millió magyar, aki védtelen, a vírus pedig mindig megtalálja a „réseket”. Főleg az indiai variáns, amely még a britnél is fertőzőképesebb, vele szemben a nyájimmunitás alsó határát is feljebb kell emelni, valahol 80 százalékos átoltottság fölött kezdhetünk ilyesmiről beszélni.

Biztos, hogy a vakcinák minden eddigi variáns ellen megvédenek minket, pontosabban nagyon nagy arányban megóvnak a súlyos betegségtől, kórházi ápolástól, a haláltól. Fontos lenne viszont vizsgálni, hogy a különböző vakcinák milyen hatásosságot mutatnak adott vírusvariánsokkal szemben.

Komka Péter / MTI Egy nő megkapja a kínai Sinopharm koronavírus elleni vakcina második adagját a hatvani Albert Schweitzer Kórház-Rendelőintézet oltópontján 2021. június 15-én

Nem tudjuk azt sem, hány oltottnál okoz majd érzékelhető tüneteket, de az itthoni, 50 százalék feletti átoltottság valószínűleg a halálozási statisztikákat befolyásolja majd:

a fertőzöttek valós számához képest csökkenhet az elhunytak aránya.

A vuhani eltűnt, az indiai jobban terjed

Az indiai mutációról egyelőre annyit tudunk, hogy minden eddiginél „veszélyesebb”, mert jobban, hatékonyabban terjed. Miért? Erre a kutatások még nem adtak egyértelmű választ. Általában arról van szó, hogy jobban kötődik az emberi sejtek receptoraihoz, nagyobb számban képes felszaporodni a felső légutakban, ezáltal könnyebben és nagy mennyiségben ürül, megfertőzve másokat.

Vannak arra utaló jelek, hogy a brit variánsnál súlyosabb betegséget okozhat, de tudományos értékű leírás még nincs a témában, erre tehát még nincs megalapozott válasz.

A világ nagy részén az átoltottság mértéke csekély, és amíg ez így van, a vírus folyamatosan változik, újabb és újabb variánsok indítják a következő hullámot. A vírusok „evolúciója” rendkívül gyors, az aktuálisan dominánssá váló variánsok rendre kiszorítják „elődeiket” ez a járványok természetes működésének része. A 2019-ben indult eredeti, vuhani vírusváltozat mára eltűnt a természetből, legfeljebb arra akkreditált laboratóriumokban őrzik kutatási célból. Hasonló sors vár a brit variánsra is, az indiai várhatóan teljesen el fogja nyomni, majd később a deltára is ugyanez a sors vár – a SARS-CoV-2 kapcsán fogalmazhatunk úgy, hogy eljött a mutánsok elleni küzdelem kora.

Ajánlott videó

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.