Tudomány

Lemészárolták a portyázó török sereget

I. Miksa és II. Szelim 1568-ban Drinápolyban megkötött békeegyezményét a Habsburgok nyolcévente megújították a Portával, a végek számára a szerződés mégsem jelentett fegyvernyugvást. Oszmán területről a könnyűlovas akindzsik, a királyi Magyarországról pedig a magyar végvári vitézek és a törökök elől elmenekülő délszláv uszkok harcosok indítottak portyákat az ellenség területére, amivel mérhetetlen szenvedést okoztak a határvidék lakosságának – írja a Rubicon.hu.

„Békeidőben” támadtak

Telli Hasszán boszniai pasa például az uszkok fosztogatására hivatkozva 1591-ben kezdett „magánháborút” a horvát végvidék ellen, mely során számos kisebb erőd mellett a jelentősebbnek számító Bihács várát is elfoglalta. I. Rudolf tiltakozása ellenére a pasa 1593 tavaszán újabb támadást indított, és a környék szandzsákjaiból összegyűjtött – körülbelül 20 000 főt számláló – seregével a korábban már számos alkalommal ostromolt Sziszek alá vonult.

A Kulpa és a Száva folyó találkozásánál épült erőd főként Bihács eleste óta kulcsfontosságú volt a déli végvárrendszer biztonsága szempontjából.

A június közepén kezdődő ostrom idején mindössze néhány száz német zsoldos és újonc állomásozott a várban, Jurák Balázs és Fintics Mátyás kanonokok azonban e csekély erők élén is hősiesen helytálltak az ostromlókkal szemben. A sziszeki csata előtt az oszmánok tíz napon át lövették a várat, miközben Erdődy Tamás bán, Andreas Auersperg károlyvárosi főkapitány és egy krajnai ezredes, Rupprecht Eggenberg vezetésével 8000 főnyi felmentő sereg gyűlt össze Zágráb mellett.

Wikipedia Sziszek a XVII. században

Csapdába estek a törökök

A keresztény segítség június 22-én érte el az ostrom helyszínét, és meglepte Hasszán seregeit. Mivel Sziszek környékét a Száva, Kulpa és Odra folyók szinte teljesen körülfogták, a boszniai pasa kedvezőtlen pozícióban, egy félszigetre beszorulva vette fel a harcot a keresztény hadakkal, és csak egy fahíd nyújtott számára menekülési lehetőséget.

Az ütközet a kezdeti esélyeknek megfelelően alakult: a vár és Auersperg serege között két tűz közé szoruló török erők jelentős része már a harc kezdetén próbált megfutamodni, de a pasa által építtetett keskeny híd csak keveseknek biztosította az átjutást. A báni-főkapitányi sereg heves ágyútüze, valamint Erdődy és Eggenberg rohamai során az ostromlók nagy részét lemészárolták vagy beszorították a Kulpa folyó vizébe.

Maga a nyolcvan esztendős pasa is halálát lelte a sziszeki ütközetben, pórul járt serege pedig – a hadsereg létszámára vonatkozó különböző becslések fényében – 8-20 000 fős veszteséget szenvedett.

A Sziszek mellett aratott győzelem mind a királyi Magyarországot, mind a keresztény Európát kitörő örömmel töltötte el, Zágráb püspöke például elrendelte, hogy városában a diadal emlékére minden nap kettő órakor szólaljanak meg a harangok. III. Murád szultán számára     az elszenvedett vereség viszont súlyos szégyen volt, ami azonnal bosszúért kiáltott. Két hét gondolkodás után a Porta hadat is üzent Rudolfnak, és ezzel kezdetét vette a – Hasszán pasa 1591 óta tartó támadásai miatt – tizenötéves háborúnak nevezett összecsapás.

Ajánlott videó

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.