Bármennyire ismerjük is magát az északi fényt, vagy másik nevén aurora borealist, tudósok egészen mostanáig nem voltak tisztában azzal, pontosan mi is okozza az északi égbolton megjelenő kék, zöld és lila hullámzásokat. A Nature Communications tudományos folyóiratban most megjelent tanulmány szerint azonban most sikerült leírni, hogyan alakul ki a jelenség.
Az északi fény eszerint akkor keletkezik, amikor a napaktivitás elmozdítja a Föld mágneses terét. Ilyenkor úgynevezett Alfvén-hullámok keletkeznek, amelyek elektronokat „lőnek ki” nagy sebességgel a bolygónk légkörébe, ekkor jelennek meg a színes hullámok.
Korábban is az volt a hipotézis, hogy az energiacsere valahogy így történik, de
A pontos folyamat valójában nem olyan bonyolult: a Nap néha olyan eseményeket produkál, amelyek annyira erősek, hogy képesek elhúzni a Föld mágneses mezejét, mint egy gumiszalagot. Amikor ez a mágneses mező visszaugrik, Alfvén-hullámokat gerjeszt. Ahogy ezek a hullámok közelebb érnek a Földhöz, felgyorsulnak, ennek a bolygó mágneses tere az oka. Ugyanezen az úton elektronok is érkeznek a Föld felé, de lényegesen lassabban, mint a hullámok.
A hullámok ezeket az elektronokat felgyorsíthatják, nagyjából úgy, mintha az elektronok szörföznének rajtuk. Amikor a Föld atmoszférájához érnek, összeütköznek nitrogén- és oxigénmolekulákkal, és gerjesztett állapotba kerülnek. Amikor veszítenek az energiájukból, fényt bocsátanak ki, ilyenkor jön létre az északi fény.
