A Washington Állami Egyetem friss kutatása szerint a nemzetközi utazásainkról olyan baktériumtörzseket hozhatunk haza a saját közösségünkbe, amelyek hozzájárulhatnak az antibiotikum-rezisztencia kialakulásához – olvasható az EurekAlerten megjelent sajtóközleményben. A szakértők megjegyzik, hogy már a COVID-19 előtt is tisztában voltak azzal, hogy a turizmus hozzájárul az antimikrobális rezisztencia terjedéséhez, most azonban a Genome Medicine tudományos folyóiratban megjelent tanulmány szerint bizonyosságot nyert: az utazók olyan baktériumtörzsekkel térnek haza, amelyek megpróbálnak helyet találni maguknak a mikrobiomban.
A szegénység, a rossz közegészségügyi körülmények, a folyamatosan változó mezőgazdasági gyakorlatok és a nem megfelelő higiénia a fejlődő országok bizonyos látogatottabb régióit antibiotikum-rezisztens hotszpotokká tette. A nagy népsűrűségű területeken könnyebben terjednek a betegségek, az utazók pedig a fertőzött víz és élelem, valamint a rosszul fertőtlenített mellékhelyiségek, éttermek és hotelszobák miatt érintkezhetnek a baktériumokkal.
A Maastrichti Egyetemmel közösen folytatott kutatásban 190 holland felnőtt bélmikrobiomját vizsgálták meg utazás előtt és után, a kutatási alanyok Délkelet-Ázsiába, Dél-Ázsiába, Észak-Afrikába és Kelet-Afrikába utaztak. A székletmintákat véletlenszerűen választották ki egy kétezer fős, szintén utazással kapcsolatos kutatásból. A szakértők szerint jelentősen megnőtt a rezisztenciagének előfordulása az utazók szervezetében, és az eredmények azt mutatják, hogy
A kutatók összesen 121 antimikrobális rezisztenciagént találtak a 190 utazó szervezetében, 40%-ukat csak a most használt, érzékenyebb technológiai megoldással lehetett detektálni. A szakértők szerint aggodalomra ad okot, hogy 56 törzs az utazók mikrobiomjának részévé is vált az út során.
A WHO szerint az antibiotikum-rezisztens baktériumok elterjedése az egyik legfontosabb kihívása az orvostudománynak.
