Balogh Zoltán / MTI
Tudomány koronavírus

Ezért lenne veszélyes lazítani

A harmadik hullám felfutása idején lazításokról még nagyon korai beszélni, a „húzd meg, ereszd meg” kérdése komoly dilemma, optimális megoldás gyakorlatilag nem létezik. Oltható, aki akár tudtán kívül fertőzött, és jó lenne, ha minél többeknél alakulna ki a nyálkahártya-immunitás. Orbán Viktor is azt mondta, a járvány eddigi legnehezebb két hete áll előttünk, könnyítésről egyelőre szó sem lehet. Bemutatunk néhány érvet e mellett.

Ismét meredeken emelkedik a SARS-CoV2 új fertőzöttjeinek száma, Müller Cecília országos tiszti főorvos február 18-án fogalmazott úgy, hogy a járvány harmadik hulláma elkezdődött, vasárnap pedig már azt mondta, ennek felszálló szakaszában vagyunk. Az Országgyűlés megszavazta a rendkívüli jogrend meghosszabbítását, a kormány pedig úgy döntött, hogy március 15-éig érvényben tartja a jelenlegi a korlátozásokat. A miniszterelnök ugyanakkor korábban világossá tette, hogy nem támogat további szigorításokat, igaz, szerdán kijelentette, hogy egyelőre könnyítésről sem lehet beszélni. Csütörtökön pedig még egyértelműbben foglalt állást azzal, hogy: „az egész eddig tapasztalt járvány legnehezebb két hete előtt állunk. (…) Olyan terhelés lesz a kórházainkon, mint amilyen még nem volt”, mi több, Orbán Viktorpénteki rádióinterjújában már azt mondta, a következő néhány nap dönti el, hogy kell-e tovább szigorítani.

Mindeközben zajlik a lazítás szabályairól érdeklődő nemzeti konzultáció, a vakcinázás, a laikus pedig sokszor magára marad a záporozó hírek, információk tengerében.

  • Mi okozza az esetszámok robbanását?
  • Ebben a helyzetben szigorítások helyett miért a lazításokról konzultálunk nemzetileg?
  • Min múlik, hogy egyes vakcinák (még nem bizonyítottan, de nagy valószínűséggel) nemcsak a betegséget, de a vírus tovább adását is képesek meggátolni?
  • Jelent-e kockázatot, ha egy, akár tudtán kívül fertőzött személyt beoltanak?

Ezekre a kérdésekre kerestük a választ virológus szakemberekkel beszélgetve.

A harmadik hullám

Hogy harmadik hullámról vagy a második hullám felütéséről beszélünk, gyakorlatilag mindegy. A lényeg, hogy nem tudjuk, az új koronavírusnál pontosan mi okozza az esetszámok felfutását – nyilvánvalóan millió és egy tényező együttesen. Jelenleg a járvány elszenvedői vagyunk, ha majd a védettség elérésével „visszatekintünk”, sorra ejtjük ki a különböző faktorokat, akkor talán képesek leszünk tisztán látni, és megismerni a SARS-CoV2 hullámzásának pontos okait.

Egyelőre az látszik, hogy a korábbinál 70 százalékkal fertőzőképesebb, úgynevezett angol variáns áll a háttérben. Nem tudjuk, milyen arányt képvisel, hazánk viszonylatában ugyanis nem látunk rá ilyen statisztikákra, de feltehetően itthon is most válik dominánssá, ami a nemzetközi trendek alapján várható volt: az esetszámok növekedése e variáns elterjedésével van szoros összefüggésben.

Egyelőre megsaccolni sem lehet, hol tartunk éppen, meddig száguld felfelé a görbe, hol és mikor tudjuk lefelé kalapálni.

Mellékes gondolatként érdemes azt is hozzátenni, hogy az idő igencsak kikezdte a társadalmi felelősséget is: egyre kevésbé tartjuk be az írott és íratlan szabályokat. A jó hír viszont, hogy a hazánkban engedélyezett vakcinák az angol variáns ellen is jól védenek, hasonlót viszont nem mondhatunk el a brazil és a dél-afrikai változatokkal kapcsolatban, mert e téren még nincs kellő tapasztalat.

Szigorítás és lazítás

A járvány elképesztően súlyos terhet ró a kormányok vállára, amelyről már a tavaszi járványügyi intézkedések kapcsán írtunk, most pedig a megrázó tapasztalatok alapján még inkább át tudjuk érezni. Az elkülönítés kiválóan működik, egész egyszerűen ha az emberek nem találkoznak, a vírust sem tudják átadni. Ám ha mindenkit bezárunk, legatyásodik az ország, családok mennek tönkre.

Marjai János / MTI

Az optimális védekezésre a jól működő járványügy tud megoldást javasolni, a szakemberek feladata jóval túlmutat az esetszámok megfigyelésén. Ez egy dinamikus elemző munka: minden létező információt be kell szippantani, az időjárástól kezdve a kórházak állapotáig, és azonnal dönteni, változtatni, alkalmazkodni térben és időben.

A szabályokat viszont a kormányzat hozza, amely a fenti dilemmával küzdve gyakorlatilag arról dönt, melyik kezébe harapjon nagyobbat. Innentől kezdve pedig az egész színtiszta politika. Ha csak és kizárólag virológiai szempontokat és a járvány megfékezését néznénk, a minél szigorúbb lezárások lennének a legcélravezetőbbek. Nyitásról beszélni viszont, főleg most, a vakcinázás megkezdésével még nagyon korai.

Majd a vakcina megoldja?

Nyugat-európai példákon láttuk, hogy még most is el tud szabadulni a pokol, de hirtelen zárással és egyéb szigorú intézkedésekkel azért általában vissza tudják fordítani a járványgörbét. Itthon nincsenek hírek újabb konkrét intézkedésekről azon túl, hogy a miniszterelnök nem támogat további szigorításokat, de egyelőre könnyítések sem lesznek.

Úgy látszik, a magyarok inkább abban bíznak, hogy a növekvő átoltottság fogja lassítani, végül remélhetőleg megfékezni a vírus terjedését.

A meglévő óvintézkedések lazítása azonban még így is nagyon kényes téma, sőt, a múlt héten írtunk arról, hogy a vakcinázás megkezdésével vesszőfutásba kezdett az egész emberiség. A vírusok sikerének titka ugyanis az állandó és gyors változás bármilyen evolúciós nyomásra. Amíg nem érjük el a megfelelő mértékű átoltottságot, addig épp a vakcinázással helyezünk új és erős evolúciós nyomást a vírusra: magunk ellen dolgoztatjuk, növeljük az ellenállóbb törzsek kialakulásának valószínűségét.

Kapcsolódó
A vakcinázás vesszőfutása: a vírus arra kényszerül, hogy fejlődjön
Az egyelőre alacsony mértékű átoltottság olyan erős evolúciós nyomás alá helyezi a vírust, amire várhatóan reagálni fog.

Kockázatos lehet beteg embert beoltani?

A jelenlegi helyzetben bárki és bármikor megbetegedhet, fogalmunk sincs, hogy éppen hordozók vagyunk-e vagy sem. Sőt, olyan is előfordulhat, hogy a családban van beteg, potenciálisan mi is fertőzöttek vagyunk, de mégis megvan az időpont, csak kellene az az oltás. Senki nem akar az élről a lista végére kerülni.

A szakemberek szerint nem jelent semmiféle kockázatot, ha fertőzött személy kapja meg a vakcinát. Ha így lenne, már hullanánk, mint a legyek, és az oltás előfeltétele lenne a vírusmentesség. A vakcina ilyenkor csak ráerősít a már meglévő sejtes immunitásra, és megnöveli az antitestek számát. Ha súlyos, de akár csak enyhe tünetek is vannak,  alapvető szabály, hogy közösségbe nem megyünk, így az oltásért sem. Mindenképpen beszéljük meg aggályainkat a háziorvossal, de tudományosan ugyanakkor semmiféle bizonyíték vagy akár csak indikáció sincs a természetes fertőzés és a vakcina káros keresztreakciójára, akármilyen stádiumról vagy állapotról is beszélünk.

Amennyiben betegség közben kapunk oltást, az oltás és a vírus is dolgozik, a vakcina nem tudja enyhíteni a hatást. Most már több tudományos vizsgálat is alátámasztja, hogy amennyiben korábban már fertőzöttek voltunk, úgy az első oltás is kiváló védelmet ad, ilyenkor az viselkedik – ha úgy tetszik – ismétlőként. Jó eséllyel pár hónap múlva vagy jövőre ezeknél az embereknél elegendő lehet egy oltás is, hivatalosan már több országban is javasolták.

Meggátolja az átadást is?

A vakcinákról eddig azt tudjuk biztosan, hogy megfelelő, akár 95 százalék feletti védettséget nyújtanak a COVID-megbetegedéssel szemben, de ettől még a vírusok jelen lehetnek a szervezetben, és a védett személy is megfertőzhet másokat. Hétfőn számoltunk be arról, hogy izraeli adatok szerint a Pfizer és a BioNTech közös vakcinája nemcsak a megbetegedést, de a koronavírus átadását is meggátolja.

Tudományos publikáció azonban erről még nem jelent meg, vagyis nem „hivatalos”, de mindenképpen reménykeltő. És ha ez így van, akár más vakcinák esetén is reménykedhetünk hasonlóban. Minden azon múlik, hogy az oltóanyag mennyi és milyen típusú antitest termelését váltja ki.

Egyes változatok képesek kiváltani az úgynevezett nyálkahártya-immunitást, így pedig a vírus nem tud vagy kevésbé tud megtelepedni és terjedni a felső légutak nyálkahártyáiról.

Érdemes azonban megjegyezni, hogy itt sem az egyén, hanem a populáció szintjén kell az eredményeket értelmezni. Személyenként eltérően reagálunk a vírusra, az oltóanyagra: egyeseknél kialakulhat a nyálkahártya-immunitás, másoknál nem. Sikerről akkor beszélünk, ha előbbi csoport tagjai vannak többségben, de nem mondhatjuk azt, hogy egyetlen oltott személy sem adhatja át a vírust. A pontos adatokra pedig még várni kell, hogy lássuk, melyik forgatókönyv a reális.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.