A Természetvédelmi Világalap (WWF) jelentése szerint 43 millió hektárról, azaz öt brazíliányi területről tűnt el a trópusi erdő 2004 és 2018 között – írja az MTI. A pusztítás nagy része az iparosított mezőgazdaságnak tudható be, amely újabb és újabb legelő- és termőföldek feltárását igényli. Ezt súlyosbítják az infrastruktúra építése és bányászati projektek.
A WWF környezettudatos változást sürget az erdőgazdálkodásban és az élelmiszertermesztésben. A jelentés alapján a fogyasztók komoly szerepet játszanak az erdők pusztulásában, ugyanis az így felszabadított területet gyakran takarmányozásra termesztett szója- vagy kakaóültetvényekhez, illetve legelőként használják.
„Az erdők az ember és a természet egészségbiztosítása. Szén-dioxidot raktároznak el, fontos életteret biztosítanak, és járványok elleni védgátként szolgálnak.
Meg kell állítanunk az erdőirtást, mert különben véget ér az élet, ahogy azt mi ismerjük
– mondta Georg Scattolin, az ausztriai WWF nemzetközi programjának vezetője.
A WWF-jelentés 2004 és 2018 között készült műholdas felvételeken alapul, és 24 trópusi, illetve szubtrópusi válsággócot jelöl meg, ahol az erdőirtás jelentős méreteket öltött. A legjelentősebb pusztítást, 18,3 millió hektárral az amazóniai esőerdő szenvedte el Brazília, Kolumbia, Peru, Bolívia, Venezuela és Guyana területén. Ezt követi az Indonéziához, illetve Malajziához tartozó Borneó szigete 5,8 millió, illetve a Paraguayhoz és Argentínához tartozó Gran Chaco alföld 5,2 millió hektárral. További, nagyban érintett térségek között szerepel Szumátra és Madagaszkár.
„Jobban kell védenünk az esőerdőket, különben a COVID-19 csak ízelítőt nyújt a jövő válságaiból. A természet kizsákmányolásával ugyanis gyakran keletkeznek veszélyes érintkezési pontok, amelyek lehetővé teszik, hogy a vírusok átterjedjenek állatokról az emberre” – figyelmeztetett Scattolin. A szakértő egy átfogó természetvédelmi egyezmény kidolgozását követeli az ENSZ biodiverzitással foglalkozó májusi csúcstalálkozóján.
